instruction publique – xalq ta’limi science f – fan
le premier degré – birinchi bosqich de droit – huquq
faculté des lettres – filologiya fakulteti médecine – tibbiy
pharmacie – dorishunoslik oriental – sharqiy
fondé – asos solingan chargé – yuklatilgan
inscription f – yozuv érudition f – bilimdonlik
belles-lettres – badiiy adabiyot beaux-arts m – nafis san’at
peintre m – rassom graveur m – o’ymakor
moral – ahloq croix m – dindor
Exercices
I Parlez de l’instruction publique de l’Ouzbékistan. Décrivez chaque degré
de l’instruction:
l’instruction prescolaire; (jusqu’à 6 ans)
l’instruction de l’école primaire (1-4 classe)
l’instruction de l’école secondaire (1-9 classe)
l’instruction de l’école professionnelle, (lycée académique, collège, gymnase) 3 ans
l’instruction de l’école supérieure (université et institut)
l’instruction après les écoles supérieures
les cours du perfectionnement de la qualification des professeurs
II Décrivez l’Académie des sciences en Ouzbékistan.
III Parlez de la réforme de l’instruction en Ouzbékistan.
Gap bo’laklarini mantiqan ajratish usullari (La mise en relief) Fransuz tilida gap bo’laklarini mantiqan ajratish usullari quyidagichadir:
I Gap bo’laklarining o’rnini o’zgartirish.
II Maxsus iboralar qo’llash.
I Gap bo’laklarining o’rnini o’zgartirish (segmentation)
Fransuz tilida gaplardagi so’zlar, odatda, to'g'ri tartibda bo'ladi. Gapdagi so’zlar tartibini o’zgartirish yo’li bilan gap bo’laklarining har bir mantiqiy jihatdan ajratilib ko’rsatilishi mumkin. Bu usulda ajratilgan gap bo’lagi alohida intonatsiyaga ega bo’ladi.
Gap bo’laklarini ajratish uchun ular gapning boshiga yoki oxiriga qo’yiladi va ajratilgan ot oldidan yoki undan keyin otga mos kishilik yoki ravishli olmosh qo’yiladi. Shu ko’yilgan olmosh ajratilgan gap bo’lagi vazifasini bajaradi. Ex. Mais la paix, elle se gagne. Tinchlik, u g’alaba qozonadi. Ces poésies, je les ai déjà apprises. Bu she’rlar, men ularni yod oldim. Je lui écris souvent, à mon ami. Men unga tez-tez xat yozib turaman, do’stimga.
Urg’usiz kishilik olmoshlari bilan ifodalangan ega, vositasiz yoki vositali to’ldiruvchilarni ajratishda, ular o’z o’rnida qolgani holda gapda ularga mos urg’uli olmoshlar qo’yiladi. Ex. Moi, je suis de service. Men, navbatchiman. Elle ne me téléphone jamais, à moi. u menga hech qachon qo’ng’iroq qilmaydi.
Predlog bilan qo’llangan ot orqali ifodalangan vositali to’ldiruvchini ajratib ko’rsatishda u gapning boshiga qo’yiladi. Ex. Par son energie, par sa force il a obtenu la première place. Harakatchanligi bilan, kuchliligi bilan, u birinchi o’rinni egalladi.
II Gap bo’laklarini maxsus iboralar yordamida ajratish.
Gap bo’laklarini mantiqan ajratib ko’rsatish uchun mustaqil ma’no ifodalamaydigan quyidagi maxsus iboralar qo’llanadi. C’est … qui, ce sont … qui. C’est … que, ce sont … que.
Ajratilishi losim bo’lgan gap bo’lagi bu iboralar o’rtasiga olinadi.
Egani ajratishda c’est … qui iborasi qo’llanadi. Ex. C’est lui qui doit faire ce travail. Bu ishni u bajarish kerak.
Ajratib ko’rsatiluvchi ega ko’plikdagi ot yoki uchinchi shaxs ko’plikdagi kishilik olmoshi bilan ifodalangan bo’lsa ce sont … qui iborasi ishlatiladi. Ex. Ce sont mes amis qui m’ont aidé. Menga yordam bergan o’rtoqlarim edi.
To’ldiruvchi yoki holni ajratish uchun C’est … que ce sont … que iboralarodan foydalaniladi. Ex. C’est lui que j’ai rencontré. Men uchratgan, o’sha edi. C’est aujourd’hui que nous avons notre réunion. Majlisimiz bugun bo’ladi. Ce sont tes fautes que tu as dû corriger. Sen tuzatishing lozim bo’lgan uning xatolari.
Gapda kesim ajratib ko’rsatilgan ega bilan shaxs va sonda moslashadi. Ex. C’est moi qui suis de service. Men navbatchiman. Ce sont mes ami qui m’ont aidé. Menga yordam bergan o’rtoqlarim edi.
C’est … qui, c’est … que iboralaridagi être fe’li zamonga qarab o’zgaradi. Ex. C’était lui qu’on cherchait. Uni qidirayotgan edi. Ce fut une nouvelle qui le frappa. Bu yangilik uni hayratda qoldirdi.