„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”

MI TÖRTÉNIK, HA EGY INTÉZMÉNY BELEKEZD A MINŐSÉG FEJLESZTÉSBE?

1.4.1 Javul az intézményen belüli kommunikáció. Az élményalapú beszélgetések helyébe az objektív rátekintés képességének gyakorlása lép. Ez egy nagyon nehéz feladat, mert nem lehet mindent objektív eszközökkel megoldani (bár tagadhatatlan, hogy sokat segíthetnek ezek az eszközök, s ezért ismerni és használni kell őket a maguk helyén).

1.4.2 Fontosnak érezzük megemlíteni azt a folyamatot, mely az egyénen belüli objektivitáshoz vezet. Ezt segítik a tudati gyakorlatok is, melyek a Waldorf-pedagógusok munkájához elengedhetetlenek.

Más kérdés az, hogy élményalapú beszélgetésekre is szükség van egy közösség életében, igaz, nem annyira a probléma megoldások során. Vagyis az élményalapú beszélgetések nem károsak, csak az idejét és helyét kell jól megtalálni.

1.4.3 A nyitottság és az őszinteség képessége megerősödik. Hiszen ha tudatosan törekszünk arra, hogy a közösség életében résztvevők őszintén megnyilatkozhassanak, akkor a visszahúzódó emberek is el merik mondani a véleményüket, mert érzik, hogy valóban kíváncsiak rá a többiek.

Célunk, hogy a bizalom megerősítésével olyan légkört teremtsünk az iskolában, ahol őszintén kimondhatóak, elmondhatóak a dolgok.

1.4.4 Megjelennek az átlátható irányítási elvek. Tisztázódik a feladat- és felelősségmegosztás, valamint a döntéshozatal rendje.

1.4.5 Az előző folyamatoknak köszönhetően javul az iskolában a hangulat, tisztul a rendszer, átlátható kép alakul ki, kikristályosodik a helyi minőségfogalom.

2. 
   A MINŐSÉGGONDOZÁS CÉLJA A WALDORF-ISKOLÁKBAN
   

1. 
   A HELYI MINŐSÉGFOGALOM MEGHATÁROZÁSA
   

A Waldorf-pedagógián belül is minden intézmény saját környezetének, saját küldetésének és adottságainak megfelelő egyedi minőségfogalommal rendelkezik. A minőséggondozás első célja, hogy ez az egyedi minőségfogalom konkrétan megfogalmazásra kerüljön. A saját minőségfogalom meghatározására azért van szükség, hogy a későbbiekben útmutatást nyújthasson a döntések során, valamint azért, hogy az iskolába újonnan érkezők (akár szülők, akár kollégák) korrekt tájékoztatásban részesülhessenek.
2.2 ANNAK A KÉPESSÉGNEK AZ ELSAJÁTÍTÁSA, HOGY FEL TUDJUK ISMERNI, HA VALAMI NEM JÓL MŰKÖDIK, ÉS KÉPESEK LEGYÜNK AZT KI IS JAVÍTANI
A Waldorf-pedagógia ismerői és művelői úgy gondoljuk, egyetértenek abban, hogy a Waldorf-pedagógia egésze egy nagyon jól kidolgozott rendszer. S még a hátránya is előnyére válik, nevezetesen az, hogy olyan nagy áldozatokat kíván a pedagógustól, hogy csak nagyon elhivatottak tudják ezt a feladatot felvállalni.

Tehát minden Waldorf-iskolában van egy jól kigondolt teljes pedagógiai rendszer minőség irányú elkötelezettséggel és vannak nagyon elkötelezett pedagógusok. Mégis elő-elő fordul, hogy valami nem olyan, mint amilyennek lennie kellene. A hibák kiköszörülésére való a minőséggondozás. Vagyis, hogy tudatosan rátekintsünk problémáinkra, felismerjük és kijavítsuk azokat.

HOGYAN TUDJUK EZT MEGTENNI?

A célmeghatározás, helyzet-meghatározás, feladat-meghatározás és a feladat-végrehajtás ellenőrzésének logikai folyamatával.

2.3 A FOLYAMATOS ÉS TUDATOS FEJLESZTÉS KÉPESSÉGÉNEK KIALAKÍTÁSA
A minőség gondozásának folyamata nem fejeződik be azzal, hogy már képesek vagyunk hibáinkat kijavítani és egy optimális szinten működtetni az intézményt. Ami persze hosszú évek tudatos és kitartó munkája után is csak ritkán mondható el. De, ha feltételezzük, hogy elérjük ezt az optimális állapotot, akkor sem tekinthetjük a helyzetet megoldottnak, vagy befejezettnek, hiszen az élet újabb és újabb kihívások elé állít minket. Vegyük például azon drasztikus változásokat (pl. a részképesség- és viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek egyre nagyobb aránya), melyek mind azzal fordulnak az iskoláink felé, hogy milyen saját válaszokat tud adni ezekre a kérdésekre a Waldorf-pedagógia?

Ezért iskoláinknak arra kell törekedniük, hogy nyitott és tanulni kész szervezetként képesek legyenek hatékonyan reagálni az újabbnál újabb kihívásokra.

3. 
   A MINŐSÉGGONDOZÁS RENDSZERE, MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI
   

A MINŐSÉGFOGALOM MEGHATÁROZÁSA

1. 
   HOGYAN HATÁROZZUK MEG A MINŐSÉGET A WALDORF-ISKOLÁKBAN?
   
   1. 
      Az iskola közösségéhez tartozók elvárásai alapján
      

• 
  Önállóan az egyes Waldorf-iskolák szervezetére vonatkoztatva
  
• 
  A Waldorf-pedagógia elkötelezett munkatársak általi megvalósítására értelmezve
  
• 
  A folyamatos újraértelmezés és javítás követelményét szem előtt tartva.
  

A pedagógiai munka vizsgálata után következtetünk arra, hogy mit kell tennünk a javítás érdekében.

3.1.2 KI MONDJA MEG, HOGY MI A MINŐSÉG?

A Waldorf-iskolák nevelési-oktatási munkájával

KÖZVETLENÜL KAPCSOLATBAN ÁLLÓK:

A gyermekek

• 
  Pedagógusok és egyéb munkatársak
  
• 
  Szülők
  
• 
  Fenntartók
  
• 
  Óvodák és a felsőoktatás
  
• 
  Az iskolából kilépők következő élet-helyszínei (pl. munkahelyek, iskolák)
  
• 
  A Magyar Waldorf Szövetség
  

KÖZVETETTEN KAPCSOLATBAN ÁLLÓK:

• 
  Helyi és megyei önkormányzatok, hatóságok
  
• 
  Országgyűlés, minisztériumok
  
• 
  Szakmai szervezetek
  
• 
  Civil szervezetek
  

3.1.3 MIT VÁRNAK EL AZ ISKOLÁTÓL?

A gyermekek: Jó közérzetet, érdekes és értelmes feladatokat.

A gyermekek igénye azon kívül, hogy alapvetően értük jött létre az iskola, további két szempontból is fontos:

• 
  A szülő akkor lesz elégedett az iskolával, ha látja, hogy a gyermeke jól érzi magát, jó helyen van.
  
• 
  A Waldorf-iskolát végzett tanulók iskolai múltjukról alkotott személyes tapasztalatai és ezek alapján formált véleményeik meghatározóak lesznek a Waldorf-pedagógia társadalmi megítélését illetően.
  

A szülők: A gyermeke jól érezze magát az iskolában, valamint, hogy a Helyi Pedagógiai Program megvalósításra kerüljön. Van egy kiemelkedő fontosságú szülői csoport a Waldorf-iskolák életében, akik „direkt megrendelők”, nevezetesen, akik létrehozzák az iskolát. Az ő esetükben a szülői szerep fenntartói szereppé változik.