A lélektan története Pléh, Csaba a lélektan története

Olvasókönyvek

Dennis, W. (1948, ed.): Readings in the History of Psychology. New York: Appleton. Jó gyűjtemény, de már nehezen elérhető.

Diamond, S. (1974, ed.): The Roots of Psychology. New York: Basic Books. Nagyszámú klasszikus szöveg. Inkább a régiekben erős.

Herrnstein, R. J. és Boring, E. G. (1965, eds.): A Source Book in the History of Psychology. Cambridge, Mass.: Harvard University Press. A legtöbbször újranyomott gyűjtemény, főként az érzékleti folyamatokban s a klasszikus pszichológiában jó.

Murphy, G. és Murphy, L. B. (1969): Western Psychology: From the Greeks to William James. New York: Holt. Gazdag konmmentárokkal adja a szövegeket. Az emberkép áll előtérben, s nem a kísérletezés. Különösen hasznos a személyiség fogalom változásai iránt érdeklődőknek.

Pléh Csaba (szerk., 1983): Pszichológiatörténeti szöveggyűjtemény. I-II-III. Budapest: Tankönyvkiadó. A több kiadást megért olvasókönyv elsősorban a kísérleti pszichológia 19. és 20. századi történetére összpontosít. Az anyagot az irányzatok és néhány vezető kérdés (pl. a fejlődés, az embert mozgató tényezők stb.) szerint csoportosítja.

Sahakian, W. S. (1968, ed.): History of Psychology: A Source Book in Systematic Psychology. Ithaca, Ill.: F. E. Peacock. 26 fejezetbe rendezve rövid, de igen sok területet átölelő kivonatok.

Shipley, T. (1961): Classics in psychology. New York: Philo- sophical Library. Erőssége a filozófiai múlt.

Egyes korszakok olvasókönyvei

Buda Béla (szerk., 1971): A pszichoanalízis és modern irányzatai. Budapest: Gondolat. Mára kissé elavult, de alapjában véve gazdag válogatás. Különösen hasznos a Freud utáni irányzatok megértéséhez.

Ellis, W. D. (1938): A source book of Gestalt psychology. London: Routledge. 3. kiadás, 1950. Harminc feletti fordítás, mind a klasszikus kísérleti anyagokból, mind az alaklélektant körülvevő vitákról.

Kardos Lajos (szerk., 1970): Behaviorizmus. Budapest: Gondolat.

Kardos Lajos (szerk., 1974): Alaklélektan. Budapest: Gondolat. A két kötet a két irányzat máig érvényes bemutatása. Külön erényük, hogy a klasszikus szövegek mellett számos korabeli és modern bírálatot is bemutatnak.

Laplanche és Pontalis (1994): A pszichoanalízis szótára. Budapest: Akadémiai. Olyan szótár ez, mely a fogalmakat elemezve igen sok klasszikus szövegrész összevetését is megadja.

Marx, M. H. (szerk., 1963): Theories in contemporary psychology. New York: Macmillan. A neopozitivista s behaviorista szintézisekben reménykedő kor elméleti írásainak gyűjteménye.

Marx, M. H. és Hillix, W. A. (szerk., 1963): Systems and theories of psychology. NewYork: MacGraw-Hill. A neo- pozitivista és neobehaviorista elmélet fényében mutat be számos klasszikus behaviorista, alaklélektanos és pszichoanalitikus szöveget.

Pethő Bertalan (szerk., 1986): Pszichiátria és emberkép. Budapest: Gondolat. Címe ellenére elsősorban az egzisz- tencialista-fenomenológiai hagyományt tekinti át.

Smith, B. (szerk., 1988): Foundations of Gestalt theory. München: Philosophia Verlag. Főként az alaklélektan filozófiai előzményeit és korai előfutárait mutatja be. Kiegészíti egy igen alapos annotált irodalomjegyzék az alaklélektanról.

Wozniak, R. H. (szerk., 1993): Theoretical roots of early behaviorism. London: Routledge. Kimerítő facsimile kiadás sok tucat klasszikus cikkről.

Klasszikus tankönyvek

A legtöbb tankönyv egy sajátos felfogást képvisel, rövid

kommentárjaim ezt mutatják be.

Boring, E. (1950): A History of Experimental Psychology. 2^nd, revised edition. New York: Appleton Century Crofts. Az igazi klasszikus, összes hibájával és egyoldalúságával. Ezek lényege, hogy a könyv igen elkötelezett a „strukturalista” tudatlélektan javára.

Brett, G. S. (1912-1921): A history of psychology. London: Allen Unwin. A filozófiai pszichológia alakulására igen alapos forrás, egészen a 19. század végéig.

Hearnshow, L. S. (1987): The Shaping of Modern Psycho- logy. London: Routledge. Kissé revizionista könyv, mely már tekintettel van a tudomány egységével és viszonylagosságával összefüggő vitákra, de megőrzi a racionális hozzáállást. Legtöbb kérdésben a brit szerző friss s hosszmetszeti képet ad az évszázadokon áthúzódó témákról.

Hothersall, D. (1984): History of psychology. New York: Random House. Nagy erénye a jól megírt könyvnek, hogy kellő súlyt helyez az alkalmazott ágazatok kibontakozására is.

Jarosevszkij, M. G. (1968): A pszichológia története. Budapest: Kossuth. Marxista tankönyv, melynek sajátos erénye az önállósulás sokarcúságának bemutatása.

Leahey, T. H. (1987): A history of psychology. 2^nd edition. Englewood Cliffs: Prentice Hall. A paradigma fogalmával megújított, elmélet irányultságú pszichológiatörténet-írás mára klasszikussá vált műve.

Misiak, H. és Sexton, V. S. (1966): History of Psychology: An Overview. New York: Grune and Stratton. A katolikus beállítottságú szerzők könyvének nagy erénye a fenomenologikus és egzisztencialista pszichológia részletes bemutatása.

Mueller, F. L. (1968): Lhistoire de la psychologie. Párizs: Payot. A filozófiai múlt áll a kötet középpontjában, különösen a francia múlt.

Murphy, G. (1949): Historical Introduction to Modern Psycho- logy. Rev. Ed. New York: Harcourt. Első kiadás.

Murphy, G. és Kovach, J. K. (1972): Historical introduction to modern psychology. London: Routledge and Kegan Paul. Az első kötet igen fontos szerepet játszott történeti tudatosságunk alakulásában. A szokásos pszichológiatörténeti könyveknél sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a kulturális kontextusra.

Smith, R. (1997): The Fontana History of the Human Scien- ces. London: Fontana Press. Roger Smith egy új megközelítés klasszikusa próbál lenni. Ennek lényege: kontextusában kell vizsgálni a pszichológiát, együtt a többi humán tudománnyal.

Rövidebb bevezető áttekintések

Fraisse, P. (1967): A kísérleti pszichológia története. In: Fraisse, P., Piaget, J. és Reuchlin: A kísérleti pszichológia módszerei. Budapest: Akadémiai. A tömör összefoglaló a kísérleti szellem elszánt védelmezője.

Lénárd Ferenc (1946): A lélektan útjai. Budapest: Franklin. Az 1989-ben az Akadémiai Kiadó reprintjében újra kiadott könyv a század közepének európai perspektívájából jó összefoglaló, mely a pszichológia amerika- nizációja előtti képet mutatja.

O’Neil, W. M. (1968): The beginnings of modern psychology. Harmondsworth: Penguin. Különösen jó képet ad a korai pszichopatológiáról és a századvég vitáiról.

Reuchlin, M. (1987): A pszichológia története. Budapest: Akadémiai. Valóban rövid könyv, amely természetesen sokat ír a francia nyelvű pszichológia történetéről.

Speciális területek irodalma

Sok olyan könyv van, amely kérdések történetével foglalkozik, a klinikai pszichológiától az érzelemkifejezésekig vagy a színlátásig. Szerencsére néhány újabb magyar nyelvű tankönyv e tekintetben is használható, mivel rendezett történeti kitekintést használ minden részkérdésben. ilyenek a megfelelő területekre az alábbiak.

Carver, C. S. és Scheier, M. A. (1998): Személyiséglélektan. Budapest: Osiris. Kifejezetten elmélettörténeti munka, mely a személyiségelméletek történetéhez a legjobb kiindulópont.

Cole, M. és Cole (1997): Fejlődéslélektan. Budapest: Osi- ris. A szociális és biológiai magyarázatok szisztematikus összevetésével jó történeti forrás is.

Comer, R. J. (1999): A lélek betegségei. Budapest: Osi- ris. Mind a klasszikus és modern betegségfogalom, mind a pszichopatológiai iskolák tekintetében igen részletes.

Fontos referenciakönyvek

Benjámin, L. T., Jr. (1981): Teaching history of psychology.

New York: Academic Press.

Henle, M., Jaynes, J. és Sullivan, J. J. (1973, eds.): Historical Conceptions of Psychology. New York: Springer. Ez a gyűjteményes kötet tematikus kérdésekről (az ösztön fogalma, a disszociáció jelenségköre), egyéniségekről (Ebbinghaus, Woodworth) és iskolákról szóló írásokat egyaránt tartalmaz.

Johnson, D. M. és Erneling, C. E. (szerk., 1997): The future of the cognitive revolution. New York: Oxford Uni- versity Press. Kritikus, alternatív és elkötelezett felfogások a kognitív forradalomról.

Koch, S. és Leary, D. E. (szerk., 1885): A century of psychology as science. New York: McGraw Hill. A negyvennél több fejezet tematikusan ad képet a pszichológiáról, a klasszikus kérdések (fejlődés, tanulás, észlelés, személyiség etc.) mellett kitérve olyan kevéssé triviális interdiszciplináris fejezetekre is, mint a művészet, a nyelvészet és hasonlók. Számos dolgozat az empirizmussal kapcsolatos válságérzéseket tükrözi.

Postman, L. (1962, ed.): Psychology in theMaking: Histories of Selected Research Problems. New York: Knopf. A 12 fejezet a Berkeley Egyetem tanárainak munkája, és speciális kérdések történetét tekinti át. Vannak általános kérdések, mint az empirizmus fogalma a percepció kutatásában, vagy a kérgi lokalizáció, vannak azonban speciálisabbak is (pl. a szopás vagy a szomjúság). Wolman, B. B. (1965, ed.): ScientificPsychology: Principles and Approaches. New York: Basic Books. A 30 dolgozat meglehetősen elméleti hangsúlyú. A tudományelmélet nézőpontjából elemzik az irányzatokat, de még a tudományelméleti revizinonizmus áttörése előtt. A kötet beosztása: rendszerek, visszatérő kérdések (természet-nevelés, módszertan stb.) és az interdiszciplináris kapcsolatok.

Wolman, B. B. (1968, ed.): Historical Roots of Contemporary Psychology. New York: Harper and Row. 16 esszéisz- tikus dolgozat bizonyos irányzatokról (asszociációk, állatlélektan), Herbarttól Vigotszkijig.

Néhány élettörténeti munka

Kimble, G. A., Boneau, C. A. and Wertheimer, M. (1996, eds.): Portraits of Pioneers in Psychology. Mahwah, N. J.: Lawrence Erlbaum. Korszerűen elegyítik az életrajz elemzését és a tartalmi elemzést, főként kísérleti pszichológusokról.

Kunkel, J. K. (1989): Encounters with Great psychologists. Twelve Dramatic Portraits. Toronto: Wall and Thompson. Különös könyv. Némi ténybeli bevezetés után olyan pszichológusok, mint James, Freud, Watson, Piaget fiktív életeseményeit mutatja be, mintegy elképzelt szerephelyzetekbe téve őket. Érdekes olvasmány, de óvatosan kezelendő. Nem tudománytörténeti forrás! Misiak, H. és Stadt, V. M. (1954): Catholics in Psychology: A Historical Survey. New York: McGraw Hill. Bár a könyv elméletekkel is foglalkozik, leggazdagabb oldala az élettörténetek áttekintése. Gazdag palettát kapunk olyan pszichológusokról, akik katolikusok voltak: Jo- hannes Müllertől, a kézenfekvő Brentanótól és Mercier- től Külpe vagy Michotte munkásságáig.

Murchison, C. (szerk., 1932-36): A history of psychology in autobiography. Vol. 1-3. Worchester: Clark University Press. Vol. 4-7. Boring és Lindzey kiadásában, Engle- wood Cliffs: Prentice Hall.

Élettörténet és interjúk mai főszereplőkkel

Baars, B. J. (1986): The Cognitive Revolution in Psychology. New York: The Guilford Press. Érdekesen elegyíti a kognitív forradalom elemző bemutatását a kognitív mozgalom elindítóival (Kendler, Chomsky, Miller, Newell, Norman) készített interjúkkal.

Bodor Péter, Pléh Csaba és Lányi Gusztáv (szerk., 1998): Önarckép háttérrel. Budapest: Pólya. A mai magyar pszichológia szenior nemzedékének szakmai sorsa önéletírások tükrében.

Gardner. H. (1985): The mind's new science: A history of the cognitive revolution. New York: Basic Books. Átmenet az interjúkötet és az elemzés között.

Elektronikus források

A mai világban természetesen a pszichológiatörténetírásnak is kezdenek rendelkezésére állni elektronikus források. Az ezekkel kapcsolatos levelezési lista a kanadai York Egyetemen érhető el, s a CHEIRON viselkedéstudomány történeti társaság (Society for the History of the Social and Behavioral Sciences) üzemelteti. Címe: [e-mail].

Néhány ehhez kapcsolódó forrás: Classics in the Histo- ry of Psychology. Egyre növekvő számú klasszikus cikk és könyv teljes szövege angol nyelven. Freud, Watson, Darwin, Ebbinghaus, Skinner, Tolman, Miller s így tovább már hozzáférhető.

www.yorku.ca/dept/psych/classics/

Glossing the body electric. on-line cikk, mely több mint 90, a pszichológiatörténet szempontjából releváns webhelyet tekint át. www.yorku.ca/faculty/academic/christo/webreview/ History & Philosophy of Psychology Web Resources. 65 pszichológia- és filozófiatörténeti helyre visz el. http://www.yorku.ca/dept/psych/orgs/resource.htm Mindezek fejlesztője: Christopher D. Green, York University, Toronto, Ontario M3J 1P3, CANADA. E-mail: [e-mail]. http://www.yorku.ca/faculty/academic/christo

Hivatkozott irodalom

Abbagnano, N. (1967): Psychologism. In: Encyclopedia of Philosophy. Ed. by P. Edwards. Vol. 5. New York: Macmillan, 520-521. o.

ÁDÁM, GYÖRGY (1967): Interoception and behaviour. Budapest: Akadémiai.

Ádám György (szerk., 1972): Pszichofiziológia. Budapest: Gondolat.

ÁDÁM GYÖRGY (1987): A megismerés csapdái. Budapest: Magvető.

Ádám, György (1998): Visceral Perception. Understanding internal cegrition. New York: Plenum Press.

Adler, A. (1928): Understanding Human Nature. London: G. Allen & Unwin.

Adler, A. (1990): Emberismeret. Budapest: Göncöl. Adler, H. E. (1996): Gustav Theodor Fechner: A German Gelehrter. In: Kimble, G. A., Boneau, C. A. és Wertheimer, M. (1996, eds.), 1-13. o.

Adorno, T. W. és Horkheimer, M. (1990): A felvilágosodás dialektikája. Budapest: Atlantisz.

Ágoston (Szent) (1989): A boldog életről. A szabad akaratról. Budapest: Európa.

Agustinus, A. [Ágoston] (1987): Vallomások. 2. kiadás.

Budapest: Gondolat.

Albertazzi, L., Libardi, M. és Poli, R. (szerk., 1996): The school of Franz Brentano. Dordrecht: Kluwer.

Albright, T. D., Kandel, E. R. és Posner, M. I. (2000): Cognitive neuroscience. Current Opinion in Neurobiol- ogy, 10, 612-624. o.

Alexander Bernát (1884): A tizenkilencedik századpesszimizmusa. Budapest: Franklin.

Alexander, F. (1960): The Western Mind in Transition: An Eyewitness Story. New York: Random House. Alexander, F. G. (1950): Psychosomatic medicine. New York: Norton.

Alexander, F. G. és Selesnick, S. T. (1966): The history of psychiatry. New York: Harper.

Aliotta, A. (1914): The Idealistic Reaction Against Science.

New York: Macmillan. 2^nd edition: 1975, New York: Arno Press.

Allport, F. (1924): Social psychology. Boston: Houghton Mifflin.

Allport, F. (1955): Theories of Perception and the Concept of Structure. New York: Wiley.

Allport, G. W. (1943): The productive paradoxes of William James. Psychological Review, 50. 95-120. o. Reprinted in Allport 1968.

Allport, G. W. (1968): The person in psychology. Boston: Beacon Press.

Allport, G. W. (1971): A modern szociálpszichológia történeti háttere. In: Pataki Ferenc (szerk.): Szociálpszichológia szöveggyűjtemény. I. Budapest: Tankönyvkiadó, 7-87. o.

Allport, G. W. (1980): A személyiség alakulása. Budapest: Gondolat.

Allport, G. W. (1999): Az előítélet. Budapest: Osiris.

Altrichter Ferenc (szerk., 1972): A bécsi kör filozófiája. Budapest: Gondolat.

Altrichter Ferenc (1993): Észérvek az európai filozófiai hagyományban. Budapest: Atlantisz.

Anderson, J. R. (1971): Attribution of quotations from Wundt. American Psychologist, 26. 590-593. o.

Anderson, J. R. (1976): Language, memory and thought. Hillsdale, N. J.: Erlbaum.

Anderson, J. R. (1983): The Architecture of Cognition. Cambridge: Cambridge university Press.

Anderson, J. R. és Bower, G. H. (1973): Human Associative Memory. Washington: Winston and Sons.

Angell, J. R. (1907/1983): A funkcionális pszichológia működési területe. In: Pléh 1983, I. 270-285. o.

Annin, E. L., Boring, E. G. és Watson, R. I. (1968): Impor- tant psychologists, 1600-1967. Journal of the History of the Behavioral Sciences, 1968/4. 303-315. o.

Anokhin, P. K. (1965): A feltételes reflex sarkalatos problémáinak módszertani elemzése. In: Filozófiai problémák..., 192-262. o.

Anokhin, P. K. (1974): Biology and Neurophysiology of the Conditioned Reflex And its Role in Adaptive Behavior. Ox- ford, New York: Pergamon Press.

Antliff, M. (1993): Inventing Bergson: Cultural Politics and the Parisian Avantgarde. Princeton, N. J.: Princeton university Press.

Antonelli, M. (1994): Vittorio Benussi und die österrei- chische-italienische Tradition der Gestaltpsychologie. Brentano Studien V 107-127. o.

Appel, K. O. (1977): Types of social science in the light of human interests of knowledge. Social Research, 44. 426-470. o.

Arató Miklós és Kiss György (1992): A magyar individuál- pszichológusok. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Arisztotelész (1988): Lélekfilozófiai írások. Budapest: Magyar Helikon.

Arnheim, R. (1979): A vizuális élmény. Budapest: Gondolat.

Arnold, A. (1980): Wilhelm Wundt-sein philosophisches System. Berlin: Akademie Verlag.

Áron László (1982): Edmund Husserl. Budapest: Kossuth.

Aronson, E. (1987): A társas lény. 2. kiadás. Budapest: Közgazdasági.

Asch, S. E. (1952): Social Psychology. részlet in: Hunyady 1973, 137-151. o.

Ash, M. (1980a): Academic politics in the history of a science: Experimental psychology in Germany 18791941. Central European History, 13. 255-286. o.

Ash, M. (1980b): Wilhelm Wundt and Oswald Külpe on the isntitutional status of psychology. In: Bringmann, W. G. és Tweney, R. D.: Wundt Studies. Toronto: Hog- reffe. 396-421. o.

Ash, M. (1982): The emergence of Gestalt psychology. PhD dissertation, Harvard University.

Ash, M. T. és Sturm, T. (szerk., 2009): Psychology’s territo- ries. Historical and contemporary perspectives from different disciplines. Mahwah, NJ: Erlbaum.

Ashby, R. (1972): Bevezetés a kibernetikába. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Aszmusz, V. F. (1958): Descartes. Budapest: Gondolat.

Atran, R. (1998): Folk biology and the antropology of science. Behavior and Brain Sciences, 21. 547-609. o.

Attneave, F. (1959): Applications of information theory to psychology. New York: Holt.

Audi, R. (ed., 1995): The Cambridge Dictionary of Philoso- phy. Cambridge: Cambridge University Press.

Baars, B. J. (1986): The Cognitive Revolution in Psychology. New York: The Guilford Press.

Bachelard, G. (1934): LeNouvel Esprit Scientifique. Párizs: Presses universitaires de France.

Bachelard, G. (1949): Rationalisme Appliqué. Párizs: Pres- ses universitaires de France.

Bachelard, G. (1960): La Formation de l’Esprit Scientifique. Contribution a une Psyhanalyse de la connaisance objective. Párizs: Vrin. 4. kiadás.

Bachelard, G. (1971): Épistémologie. Párizs: Presses Uni- versitaires de France.

Bacon, F. (1966): A tudományok haladása. In: Makkai 1966, 33-45. o.

Bacon, F. (1968): Esszék. Budapest: Magyar Helikon.

Bagdy Emőke, Forgács Péter és Pál Mária (szerk., 1989): Mérei emlékkönyv. Budapest: OIE.

Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk., 1997): Pedagógiai Lexikon. i., ii., iii. Budapest: Keraban.

Bahtyin, M. M. (1986): A beszéd és a valóság. Budapest: Gondolat.

Bain, A. (1879): Education as a Science. New York: D. App- leton and Company.

Bain, A. (1912): Neveléstudomány. I-II. Budapest: MTA.

Bakán, D. (1958): Sigmund Freud and the Jewish Mystical Tradition. Princeton, N. J.: D. Van Nostrand.

Bakán, D. (1966): The influence of phrenology on American psychology. Journal of the History of the Behavioral Sciences, 2. 57-64. o.

Bakán, D. (1983): A behaviorizmus és az amerikai urbanizáció. In: Pléh 1983, II. 81-110. o.

Baldwin, J. M. (1894): Mental Development in the Child and the Race. Methods and Processes. New York: Macmillan.

Baldwin, J. M. (1896): A new factor in evolution. American Naturalist, 30. 441-451., 536-553. o.

Baldwin, J. M. (1897): Social and Ethical Interpretations of Mental Development: A Study in Social Psychology. New York: Macmillan.

Baldwin, J. M. (1902): Development and evolution. New York: Macmillan.

Baldwin, J. M. (1909): Darwin and the humanities. Baltimore: Review.

Baldwin, J. M. (1911): Individual and society or psychology and sociology. Boston: Badger.

Baldwin, J. M. (1912): Dictionary of philosophy and psychology. New York: Macmillan.

Baldwin, J. M. (1913): History of psychology: A sketch and an intererptation. Vol 1 and 2. London: Watts.

Baldwin, J. M. (1932-36): Autobiography. In: Murchison (szerk.). Vol. 1, 1-30. o.

Bálint Alice (1941): Anya és gyermek. Budapest: Pan- theon.

Bálint Mihály (1961): Az orvos, a betege és a betegség. Budapest: Akadémiai.

Ballai Károly (1924): Tíz év a magyar gyermektanulmányi irodalomból. Budapest: Lampel.

Ballér Endre (1982): A gyermek Nagy László munkásságában. Magyar Pszichológiai Szemle, 39. 614-626. o.

Balogh Tibor (1982): Jean Piaget. Budapest: Kossuth.

Barabási Albert László (2003): Behálózva. Budapest: Magyar Könyvklub.

Barash, D. P. (1980): Szociobiológia és viselkedés. Budapest: Natura.

Barbu, Z. (1960): Problems of Historical Psychology. New York: Grove Press.

Bárkán György (1985): A pszichológia szerepe a századelő magyar társadalomtudományi megújulásában. Magyar Pszichológiai Szemle, 42. 471-494. o.

Barker, E. (szerk., 1962): Social contract. New York: Oxford University Press.

Barkóczi Ilona (1965): A kutató és manipulációs tevékenység sajátos formái csecsemőknél és fiatal majmoknál. Pszichológiai Tanulmányok VII. 1965, 115-122. o.

Barkóczi Ilona (1970): A megismerési motiváció ontogenezise. Magyar Pszichológiai Szemle, 27. 26-58. o.

Barkóczi Ilona és Putnoky Jenő (1968): Tanulás és motiváció. Budapest: Tankönyvkiadó.

Barkow, J. H., Cosmides, L. és Tooby, J. (eds., 1992): The adapted mind. New York: Oxford University Press.

Barlow, H. (1995): The neuron doctrine in perception. In: Gazzaniga, M. S. (szerk., 1995): The cognitive neuro- sciences. Cambridge, Mass.: M. I. T. Press, 415-435. o.

Barnes, B. és Shapin, S. (1979, eds.): Natural Order: Histo- rical studies of Scientic Culture. Cambrdige, Mass.: Har- vard University Press.

Barnes, J. (ed., 1984): The complete works of Aristotle. Princeton: Princeton University Press.

Bartlett, C. F. (1932/1985): Az emlékezés. Budapest: Gondolat.

Bartlett, C. F. (1936): Charles Frederick Bartlett. In: Murchison, K. (szerk.): A history of psychology in autobiography. III. Worchester: Clark University Press.

Bartlett, C. F. (1958): Thinking: An experimental and social study. London: Allen Unwin.

Bartlett, C. F. és Meyers, C. S. (1923): Psychology and primitive culture. Cambridge: Cambridge University Press.

Bartley, W. (1984): The Retreat to Commitment. London: open Court.

Bastide, R. (1970): Mémoire collective et sociologie du bricolage. Année Sociologique, 21, 65-108. o.

Baumgartner, E., Baumgartner, W., Biostrner, B., Port, M., Shawe-Taylor, J. és Valentiné, E. (1996): Phenome- nology and cognitive science. Handbook. Heidelberg: Springer.

Bedford, D. (1993): John Dewey’s logical project. Journal of Pragmatics, 19. 453-468. o.

Behtyerev, V. M. (1923/1983): A pszichikus jelenségek helye a reflexológiában. In: Pléh 1983, III. 199-204. o.

Békésy, Georg von (1928/29): Zur Theorie des Hörens. Physikalische Zeitschrift, 29. 793-810. o., 30, 721-745. o.

Békésy, Georg von (1960): Experiments in Hearing. New York: McGraw-Hill.

Békésy, Georg von (1967): Sensory Inhibition. Princeton, N. Y.: Princeton University Press.

Bem, S. és Looren de Jong, H. (2006): Theoretical issues in psychology. An introduction. 2. kiadás. London: Sage Publications.

Bence György (1990): Kritikai előtanulmányok egy marxista tudományfilozófiához. Budapest: MTA Filozófiai intézete.

Ben-David, J. (1971): The Scientist’s Role in Society. Engle- wood Cliffs, N. J.: Prentice Hall.