1. sz melléklet: a Bizottság

1. sz. melléklet: Részletes Intézkedési Terv

1. sz. melléklet:

a Bizottság

„Intézkedési Terv az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások európai alkalmazásához” c.

közleményéhez

1. Bevezetés

A növekedésről és a munkahelyekről szóló megújított Lisszaboni szerződés¹ célkitűzése az erősebb növekedés, valamint a több és jobb munkahely teremtése. Továbbá 2001. évi „Fehér Könyv”² félidejű felülvizsgálata hangsúlyozza, hogy az innovációnak kulcs-szerepe van az európai fenntartható, hatékony, és versenyképes mobilitás biztosításában.

Ezzel a hátérrel szemben néhány komoly kihívásnak kell megfelelni, hogy Európa közlekedési rendszere betölthesse szerepét, megfelelve az európai gazdaság és társadalom mobilitás igényeinek.

• 
  a közúti torlódások elérik a közúthálózaton a 10%-ot, költségei elérik az EU GDP értékének 0,9 – 1,5 %-át³;
  
• 
  a közúti közlekedés okozza a teljes közlekedési ágazat CO₂ kibocsátásának 72%-át (amely 1990 – 2005 között 32%-kal növekedett.)⁴;
  
• 
  ugyan a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma csökken (-24% 2000 óta az EU 27 országokban), de még mindig 42.953 (2006. évben), ez 6.000 áldozattal több, mint az elvárt érték – figyelembe véve, hogy 2010. évre a 25.000 értéket kellene elérni (50 %-os csökkenés 2001. évtől).⁵.
  

Ezek a kihívások még inkább sürgetőek, mivel a 2000 és 2020 között a közúti teherszállítás 55%-kal, a közúti személyszállítás pedig 35%-kal fog növekedni az előrebecslések szerint⁶.

A legfontosabb közlekedéspolitikai célkitűzések a fenti kihívásokból adódóan a közlekedéshez és az utazásokhoz kapcsolódóan a következők:

• 
  tisztább / környezetbarátabb;
  
• 
  hatékonyabb, beleértve az energia-hatékonyságot⁷;
  
• 
  nagyobb közlekedésbiztonságú és biztonságosabb közlekedés / utazás.
  

Az eddigi hagyományos megközelítés – mint az új infrastruktúrák építése – nem fogja a szükséges eredményeket biztosítani a kihívások nagysága miatt a szükséges időtávokra.

Innovatív megoldásokra van szükség, hogy az igényelt gyors fejlődést érjünk el a problémák megoldásának sürgőssége miatt.

Legfőbb ideje, hogy az intelligens közlekedési rendszerek azt az elvárt szerepet töltsék be, amely lehetővé teszi a kézzelfogható eredmények megmutatkozását.
2. Intelligens Közlekedési Rendszerek

Az „intelligens közlekedési rendszerek” (ITS – Intelligent Transport Systems) kifejezés jelentése az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a közlekedésben. Ezek az alkalmazások különböző közlekedési módokhoz, illetve az azok közötti együttműködéshez kerültek kifejlesztésre (beleértve az átrakodási csomópontokat is). A légiközlekedésben a jövőben a SESAR⁸ jelenti majd a keretet/keretfelépítést a légi forgalmi menedzsment új generációjának megvalósításához. A belvízi hajózás területén az ún. RIS (River Information Services – Folyóvízi Információs Szolgáltatás) szolgáltatást vezették be a vízi utak használatának/kihasználásának és az áruk vízi úton történő szállításának menedzsmentjéhez. A vasúti hálózaton fokozatosan kerül bevezetésre az ún. ERTMS (European Rail Traffic Management System – Európai Vasúti Közlekedési Forgalmi Menedzsment), valamint a teherszállításban a TAF-TSI (Telematics Applications for Freight – Telematikai Alkalmazások a Teherszállításhoz) rendszer.

A tengeri hajózás területén korábban a SafeSeaNet és a VTMIS (Vessel Traffic Monitoring and Information Systems – Vízi Forgalmi Monitoring és Információs Rendszer) rendszereket vezették be, majd ezek továbbfejlődtek az AIS (Automatic Identification System – Automatikus Azonosító Rendszer), valamint az LRIT (Long-Range Identification and Tracking – Nagy Távolságból Történő Azonosítás és Járműkövetés) irányába. A közúti közlekedés területén az ITS alkalmazások legjellemzőbb példái a városi forgalmi menedzsment, az autópályák forgalmi menedzsmentje, az autópályák forgalomszabályozó rendszerei, az elektronikus útdíjgyűjtés és az útvonalajánlás/navigáció. Mostanáig azonban nem létezett egy átfogó, egységes európai keret-rendszer a közúti alágazatra, és az egyéb közlekedési módok közötti kapcsolatokra vonatkozóan.
3. Célkitűzések

Jelen Intézkedési Terv célja az intelligens közlekedési rendszerek közúti közlekedésben történő alkalmazásának felgyorsítása és koordinálása, beleértve az egyéb más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontokat (interfészeket) is.

Az Intézkedési Terv hat elsőbbséget élvező területet emel ki. Minden egyes terület esetében meghatározásra kerülnek a területre vonatkozó speciális tevékenységek/teendők és egy egyértelmű, világos megvalósítási „menetrend” is. Ezek teljesítése – az eljárások és a specifikációk definiálására vonatkozó megfelelő keret létrehozásával – szükségessé teszi a Tagállamok és az egyéb érintett szereplők „mozgósítását”.

Végül, jelen Intézkedési Terv segíteni fogja a rendelkezésre álló források és eszközök egyesítését, annak érdekében, hogy az Európai Unió számára jelentős többlet érték álljon elő.

4. Az Európai Megközelítés Szükségessége az ITS Rendszerek és Szolgáltatások Esetében

Az ITS rendszerek és szolgáltatások egyértelmű, világos hasznokat eredményeznek a közlekedés hatékonyságát és biztonságát tekintve, ugyanakkor hozzájárulnak az Európai Unió belső piacához és a versenyképességi célkitűzésekhez is. Európában, az 1980-as években ezen a szakterületen számos tevékenység indult el. Ezek a tevékenységek gyakran koordináció nélkül és egymástól elkülönülve zajlottak, olyan speciális területekre koncentráltak mint pl. a tiszta és energia-hatékony közlekedés, a közúti torlódások, a forgalmi menedzsment, a közúti közlekedésbiztonság, a szállító járművek üzemeltetésének biztonsága vagy a városi mobilitás.

Ezen fejlesztések ellenére létezik még néhány olyan kérdés, melyeket európai nézőpontból kell megvizsgálni annak érdekében, hogy elkerüljük az ITS alkalmazások és szolgáltatások egymás melletti (és nem egymáshoz kapcsolódó) megjelenését: a földrajzi folytonosság, a szolgáltatások és a rendszerek interoperabilitása, a szabványosítás. Ezek megkönnyítik a pán-európai alkalmazásokat, pontos és megbízható valósidejű adatokat biztosítanak, valamint lehetővé teszik valamennyi közlekedési mód megfelelő lefedettségét is.

4.1. A közlekedés „zöldebbé” tétele

Az ITS alkalmazások jelentős része fontos szerepet tölt be a közlekedés „zöldebbé” tételében.⁹ Az ún. „zöld közlekedési korridorok”¹⁰ jelentik az EU egyik vezető kezdeményezését az integrált közlekedés koncepciójának előmozdításához. Az integrált közlekedés esetében az egyes közlekedési módok kiegészítik egymást annak érdekében, hogy a logisztikai elosztó-központok közötti hosszú-távú korridorokon környezetbarát közlekedési alternatívákat biztosítsanak.
4.2. A közlekedés hatékonyságának javítása

A gyártási és az ellátási/szállítási hálózatok nagymértékben alá vannak rendelve a magas színvonalú, hatékony logisztikai láncoknak, vagyis hogy az áruk szállítása mind az Európai Unión belül, mind azon kívül, valamint az egyes közlekedési módok között megfelelően szervezett legyen.

Az ITS eszközök nélkülözhetetlen komponensek, így a logisztikai láncok menedzsmentje területén, valamint az „áruk fizikai folyamának” papír nélküli szállítmány-követése (e-freight) területén.

A valós idejű közlekedési és forgalmi információk (Real-time Travel and Traffic Information - RTTI), melyek egyre inkább kapcsolatban állnak a műholdas navigációval is, mind állami, mind pedig magán forrásokból származhatnak, megkönnyítve a mobilitást. .

Európai több részén az ITS rendszerek és szolgáltatások már hatékony távolsági és városi forgalmi menedzsmentet biztosítanak, amely ösztönzi a fő közlekedési gócpontokban és átrakodó helyeken a közlekedési módok váltását.

Hosszú távon a ko-operatív rendszerek – a jármű / jármű közötti (V2V), a jármű / infrastruktúra közötti (V2I), és az infrastruktúra / infrastruktúra közötti (I2I) kommunikáció és adatcsere – és a GNNS¹¹ helymeghatározás fejti ki teljes potenciálját.

4.3. A közlekedésbiztonság javítása

A kutatások és az első alkalmazások azt mutatták, hogy a közlekedésbiztonság javítására nagyszerű lehetőséget biztosítanak az ún. „járművezetőt támogató rendszerek” (Driver Assistance Systems), mint például az elektronikus menetstabilitási rendszerek (Electronic Stability Control - ESC), az automatikus sebességtartó rendszer (Adaptive Cruise Control - ACC), az iránytartó rendszerek (Lateral Support; például a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer és a sávváltást támogató rendszer), és az egyéb rendszerek, pl. az eCall vészhívó rendszer a járművezetőt ébren tartó rendszerek, a sebességfigyelmeztetés és az alkoholfogyasztás esetében a járművet blokkoló rendszerek („alcohol-lock”).

Csupán az ESC és az eCall¹² évente 6.500 emberéletet óvhat meg Európában.

A célkitűzés az olyan legújabb aktív biztonsági rendszerek minél szélesebb körű alkalmazásának elérése, amely rendszerek esetében ismertek a járművön belüli biztonságra, a járműben ülőkre, ill. az egyéb úthasználókra (sérülékeny úthasználókat beleértve) vonatkozó hasznok. „A járműjárművezető kapcsolódási pont (Human Machine Interface - HMI¹³) elveire vonatkozó európai alapelvek” dokumentum kiterjesztendő az utólag beszerelhető fedélzeti berendezésekre is.

Az ITS megoldások (pl. műholdas helymeghatározás) hozzájárulhatnak a teherszállítmányok követésének jobb kihasználásához, biztosítva például a veszélyes áruk vagy az élő állatok szállításának távolsági monitoringját. Ezek a rendszerek útvonalat ajánlhatnak a tehergépjárművek vezetőinek biztonságos tehergépjármű parkolókhoz. Segíthetik továbbá járművezetőket abban is, hogy eleget tegyenek a vezetési órákra vonatkozó előírásoknak, emellett megfelelő platformot biztosítanak a digitális tachográfok új generációjához is.

4.4. Az európai többlet értékek az ITS alkalmazásoknál

Az ITS rendszerek és szolgáltatások igazi potenciálja akkor érhető el, amennyiben a jelenlegi korlátozott és elszigetelt megoldások Európát átfogó alkalmazásokká válnak. Az ITS alkalmazásokat illetően meglévő korlátok lebontása döntő fontosságú. Az Európai Uniónak világos szerepet kell betöltenie megfelelő keretfeltételek kialakításában, az ITS rendszerek felgyorsított, koordinált megvalósítása érdekében: stratégiai prioritások rögzítése, az általános komponenseket meghatározása, és az egyértelmű időbeli ütemtervre vonatkozó megegyezés létrehozása.

A közös európai intézkedések a következőkhöz járulhatnak hozzá:

• 
  Kezelik az ITS alkalmazások komplexitását, az érdekeltek széles körének bevonásával;
  
• 
  támogatják a fejlett mobilitási szolgáltatások piacának térhódítását;
  
• 
  kedvező hatást tesznek lehetővé a költséghatékonyabb, gyorsabb és kevésbé kockázatos ITS alkalmazások érdekében;
  
• 
  felgyorsítják az ITS alkalmazásokat a közúti közlekedésben, biztosítva az Unió teljes területére vonatkozóan a szolgáltatások folyamatosságát;
  
• 
  fokozzák az Európai ITS ipar vezető szerepét a világban.
  

Ezen célok elérésére az EU-nak számos eszköz áll rendelkezésére, a pénzügyi támogatás, a szabványosítás kezdeményezése, továbbá jogi és nem jogi intézkedések.
5. Konzultációk

A jelen Intézkedési Terv az érintett résztvevők széleskörű bevonásával készült el. Az alapinformációk gyűjtése négy féle módon történt: (i) a magán és köz-szféra magasszintű résztvevőinek interjújával; (ii) workshopok keretében; (iii) egy internetes kérdőív segítségével; (iv) valamint célirányos beszélgetés indításával az érintett résztvevők fórumain.

Az interjúk elvi szükségszerűségeket tártak fel. Az ITS alkalmazásának irányelvek alapján kellene történnie, és egyértelműen le kell fektetni a felelősségek hatáskörét, beleértve a magán- és közszféra együttműködését is. Mindemellett az érintett részvevők koordinálásához egy magasszintű, szektorokon átnyúló csoport szükséges. Továbbá a megkérdezett résztvevő többsége gondolja azt, hogy az EU-nak nagyobb felelősséget kellene vállalnia az ITS rendszerek fejlődésében.

A legfontosabb meghatározott célkitűzések közt szerepelt a forgalmi menedzsment, torlódások csökkentése a teherszállító korridorokon és a városokban, valós idejű forgalmi és közlekedési információk, valamint egy nyílt járművön belüli platform, a prioritásként meghatározott alkalmazások integrálására.

6. Prioritást élvező területek az Intézkedési Tervhez és a kapcsolódó feladatok

6.1. 1. tevékenységi terület: A közúti, a forgalmi és az utazási idők optimális kihasználása

A javasolt intézkedések a következők:

	Intézkedés	Cél-dátum
1.1.	Eljárások meghatározása az európai szintű valós idejű forgalmi és utazási információs szolgáltatásokhoz, a következő szempontok figyelembe vételével: forgalmi információs szolgáltatások állami szektor által történő ellátása, forgalomszabályozási adatok közlekedési hatóságok által történő biztosítása, az állami hatóságok számára hozzáférés biztosítása a magán szolgáltatók által gyűjtött, a közúti biztonsággal összefüggő információkhoz, a magán szolgáltatók számára hozzáférés biztosítása a nélkülözhetetlen állami tulajdonú adatokhoz.	2010
1.2.	Az útra vonatkozó adatok gyűjtésének és ellátásának/ továbbításának, valamint a forgalomlefolyási terveknek, a forgalomszabályozási intézkedéseknek, illetve az útvonalajánlásoknak az optimalizálása.	2012
1.3.	Az adatokra vonatkozó specifikációk, valamint a minimális általános forgalmi információs szolgáltatások térítésmentes (ingyenes) ellátására vonatkozó eljárások definiálása (beleértve a továbbított üzenetek „tárának” meghatározását is).	2012
1.4.	A nemzeti multimodális ún. „háztól házig” történő útvonaltervezés fejlesztésének ösztönzése, előmozdítása – a közhasznú közlekedési alternatívák, valamint azok egész Európán keresztül történő kapcsolódásának figyelembevételével.	2009-től 2012-ig

6.2. 2. tevékenységi terület: A forgalmi és teherszállítási menedzsment ITS szolgáltatásai az európai közlekedési folyosókon (korridorokon) és a nagyvárosok környezetében

A javasolt intézkedések a következők:

	Intézkedés	Cél-dátum
2.1.	Az általános eljárások és a specifikációk egységes rendszerének definiálása a közlekedési folyosókon, illetve a városi/külterületi régiókban működő ITS szolgáltatások folytonosságának biztosításához (mind a személyközlekedés, mind pedig az áruszállítás esetében). Ennek a tevékenységnek magába kell foglalnia az ún. „háztól házig” utazásokra vonatkozó információs folyamok, az interfészek/kapcsolódási pontok, a forgalmi menedzsment és az útvonaltervezés, valamint elsősorban az eseménytervezés, illetve mentő szolgáltatások tervezésének teljesítményértékelését és szabványosítását is.	2011
2.2.	A teherközlekedés támogatása érdekében alkalmazott ITS szolgáltatások meghatározása (eFreight), valamint az elképzeléstől a megvalósításig szükséges összes intézkedés kidolgozása. Különleges figyelmet kell szentelni az árukövető alkalmazásoknak, valamint a csúcstechnológiákat (RFID és EGNOS/Galileo alapú helyi berendezések) felhasználó nyomkövető alkalmazásoknak.	2010
2.3.	Egy aktualizált/frissített multimodális európai ITS rendszerfelépítés széleskörű alkalmazásának támogatása, valamint egy – városi közlekedési mobilitással kapcsolatos – ITS rendszerfelépítés definiálása, beleértve egy az utazástervezésre, a közlekedési igényekre, a forgalmi menedzsmentre, a mentési menedzsmentre, az útdíjakra, valamint a parkolási és tömegközlekedési lehetőségek használatára vonatkozó integrált megközelítést is.	2010
2.4.	Az elektronikus útdíjgyűjtő rendszerek interoperabilitásának megvalósítása^14.	2012-től 2014-ig

6.3. 3. tevékenységi terület: Közlekedésbiztonság
A javasolt intézkedések a következők:

	Intézkedés	Cél-dátum
3.1.	A korszerű járművezetőt támogató rendszerek, valamint a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos ITS rendszerek alkalmazásának ösztönzése/előmozdítása, beleértve azok új járművekbe történő telepítését, továbbá ahol lényeges, azok használt járművekbe történő beépítését is.	2009-től 2014-ig
3.2.	Az ún. „Megvalósítási Platform” támogatása a pán-európai eCall rendszer^15 harmonizált bevezetése érdekében, melybe beletartoznak a népszerűsítő kampányok, a segélyhívó központok (ún. PSAP - Public Service Access Points) infrastruktúrájának korszerűsítése, valamint a szabályozásra vonatkozó igény felmérése.	2009
3.3.	A biztonságos fedélzeti jármű-járművezető kapcsolódási pontokra, valamint az ún. nomád berendezések integrálására vonatkozó szabályozási keret kidolgozása, a biztonságos és hatékony járművön belüli információs és kommunikációs rendszerekkel foglalkozó Európai Alapelv (European Statement of Principle^16) alapján.	2010
3.4.	Megfelelő intézkedések kidolgozása (beleértve a legjobb gyakorlatokra vonatkozó irányelveket is) az ITS alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak a sérülékeny úthasználók biztonságára és kényelmére vonatkozóan.	2014
3.5.	Megfelelő intézkedések kidolgozása (beleértve a legjobb gyakorlatokra vonatkozó irányelveket is) a tehergépjárművek számára biztonságos szabad parkolóhelyek biztosításával, illetve telematikai rendszer által vezérelt parkolási és foglalási rendszerekkel kapcsolatosan.	2010

6.4. 4. tevékenységi terület: A jármű integrálása a közlekedési infrastruktúrába

A javasolt intézkedések a következők:

	Intézkedés	Cél-dátum
4.1.	Nyílt járművön belüli platform rendszer-felépítésének elfogadása az ITS szolgáltatások és alkalmazások ellátásához (beleértve a szabványos interfészeket is). Ezen tevékenység végeredménye benyújtásra kerülne az érintett szabványosítási testületekhez.	2011
4.2.	Az ún. „kooperatív rendszerek” (együttműködő rendszerek) fejlesztése és értékelése – a harmonizált megközelítés definíciójának figyelembevételével, illetve alkalmazási stratégiák értékelése (beleértve az intelligens infrastruktúrába történő beruházásokat is).	2010-2013
4.3.	A kooperatív rendszerek esetében specifikációk meghatározása az infrastruktúra-infrastruktúra (I2I), az infrastruktúra-jármű (I2V), valamint a jármű-jármű (V2V) kommunikációra vonatkozóan.	2010 (I2I) 2011 (V2I) 2013 (V2V)
4.4.	Egy mandátum/felhatalmazás megfogalmazása az európai szabványosítási szervezetek számára, hogy azok harmonizált szabványokat dolgozzanak ki az ITS megvalósításokhoz, elsősorban a kooperatív rendszerekre vonatkozóan.	2009-től 2014-ig

6.5. 5. tevékenységi terület: Adatbiztonsággal, adatvédelemmel és a felelősséggel kapcsolatos kérdések

A javasolt intézkedések a következők:

	Intézkedés	Cél-dátum
5.1.	Az adatbiztonsággal, valamint a személyes adatok védelmével kapcsolatos szempontok értékelése – az adatok ITS alkalmazások és szolgáltatások esetében történő kezelésére vonatkozóan; valamint javaslattétel a szükséges intézkedésekre az Európai Közösség jogi szabályozásával összhangban.	2011
5.2.	A felelősséggel kapcsolatos kérdések áttekintése – az ITS alkalmazások, és elsősorban a járművön belüli biztonsági rendszerek használatára vonatkozóan.	2011

6.6. 6. tevékenységi terület: Európai ITS együttműködés és koordináció

A javasolt intézkedések a következők:

	Intézkedés	Cél-dátum
6.1.	Javaslattétel egy megfelelő jogi keretre az ITS rendszerek és szolgáltatások európai-szintű alkalmazásához szükséges európai koordinációra.	2008
6.2.	Egy „döntés-előkészítést támogató eszköztár” (ún. „toolkit”) kidolgozása az ITS alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházási döntésekhez. Ennek magába kellene foglalnia a gazdasági, a társadalmi, a pénzügyi és az üzemeltetési hatások mennyiségi értékelését/előrebecslését, valamint az olyan egyéb szempontokat is, mint a felhasználók általi fogadtatás, az élettartam alatti költségek/hasznok, továbbá tartalmaznia kellene az eszközök beszerzésére és a megvalósításokra vonatkozó eddigi legjobb gyakorlatok áttekintését és értékelését is.	2011
6.3.	Irányelvek kidolgozása az ITS eszközök/berendezések és szolgáltatások mind EU forrásokból (pl. TEN-T és Strukturális Alapok), mind pedig nemzeti forrásokból származó központi finanszírozáshoz, a berendezések és szolgáltatások gazdasági, társadalmi és üzemeltetési értékének értékelése alapján.	2010
6.4.	Speciális ITS együttműködési platform létrehozása a Tagállamok és a regionális/helyi kormányzatok között a városi mobilitás területére vonatkozó ITS kezdeményezések ösztönzése érdekében.	2010

7. Kitekintés

Jelen Intézkedési Terv az ITS rendszerek és szolgáltatások egész Európára kiterjedő egységes és gyors megvalósítását célzó megközelítésére tesz javaslatot. A bemutatott prioritást élvező tevékenységek és az azokat lehetővé tevő intézkedések rendeltetése ezen célkitűzések megvalósítása. A korábbi európai uniós és nemzeti szinten támogatott különböző tevékenységek integrálásával és azok kiegészítésével a megközelítés a jövőben jelentős hasznokra tesz szert a jelenleg folyó munkából, valamint az alkalmazások és szolgáltatások sikeres alkalmazásából. Ilyen „elegyként” a megközelítés megfelelő keretet biztosít az ITS rendszerek és szolgáltatások jelentős hozzájárulásához, melynek célja az eddigieknél fenntarthatóbb mobilitás elérése.

Jelen Intézkedési Terv célja a hosszú távra vonatkozó jövőképek / elképzelések kidolgozása, egyértelműen meghatározva az ITS rendszerek és szolgáltatások szerepét a jövő európai közlekedési rendszerében; de támogatja a rövid és középtávú célkitűzéseket, és erőfeszítéseket az ITS alkalmazások felgyorsítására az Európai Unióban.

Az Európai Bizottság jelen Intézkedési Terv megvalósításának előrelépéseiről/aktuális helyzetéről 2012-ben tesz jelentést. Jelen Jelentés szintén áttekintésre kerül majd, és amennyiben szükséges a prioritást élvező területek, illetve a tevékenységek kiegészítésre kerülnek majd.

Ennek a dokumentumnak a kiegészítése egy Direktríva-javaslat az ITS rendszerek alkalmazása koordinációjának keret-rendszerére vonatkozóan.

1 COM (2005) 24

2 COM(2006) 314

3 CEMT/ITF(2007): Congestion, a Global Challenge: The Extent of and Outlook for Congestion in Inland, Maritime and Air Transport

4 DG TREN(2008): Energy and Transport in Figures 2007/08

5 Lásd a 4. lábjegyzetet

6 Lásd a 2. lábjegyzetet

7 COM(2006) 545

8 SESAR: Single European Sky Air Traffic Management Research

9 COM(2008) 433 – Communication on Greening Transport

10 COM(2007) 607

11 Global Navigation Satellite Systems

12 COM(2007) 541

13 C(2008) 1742

14 2004/52/EC Direktíva

15 COM(2005) 431, COM(2003) 542

16 C(2006) 7125

1. sz. melléklet, /