Areopolisz történelmi és társadalomtudományi tanulmányok Szerkesztők


KÁPOLNÁSI ZSOLT A kollektivizálás folyamata Csíkcsicsóban (1949-1962)



Yüklə 1,36 Mb.
səhifə13/34
tarix31.10.2017
ölçüsü1,36 Mb.
#23204
1   ...   9   10   11   12   13   14   15   16   ...   34

KÁPOLNÁSI ZSOLT

A kollektivizálás folyamata Csíkcsicsóban
(1949-1962)


Jelen tanulmány célja megvizsgálni azt a folyamatot, amelynek során a Hargita megyéhez tartozó Csíkcsicsó falu földművelő lakossága rátért az úgynevezett szocialista gazdálkodás útjára. A kutatás során a hangsúly a falusi közösség életében bekövetkezett változásokra tevő­dött. Arra, hogy hogyan is fogadták az új, 1947 után hatalomra jutott rendszer igen aktív propaganda hadjáratát, hogyan integrálódtak a csicsói földművesek az újonnan kialakított struktúrákba. E probléma tanulmányozásában sajnos nem segített semmilyen levéltári anyag.1 Értékes forrás lehetett volna az a falumonográfia, amit csicsói értelmiségiek egy csoportja próbált meg kiadni a nyolcvanas években. Az összegyűjtött anyagot azonban a Securitate elkobozta. Kutatásom ankétjellegű, legfontosabb kutatási eszközöm a részben strukturált interjú volt. Az interjúk során a következő kérdőívet használtam:

a). Név, keresztnév, születési dátum, nemzetiség, felekezet, végzettség, foglalkozás, társadalmi pozíció.

b). A kommunisták hatalomra jutása.

c). A kvótarendszer és következményei.

d). A társulások és a kollektív gazdaság kialakulása.

e). Az aktivistákról kialakult kép.

f). Egyéni és csoportos reakciók.

g). Az új struktúrák hatása az egyénre és a közösségre.

Összesen 16 interjú készült, tizenöt férfival és egy nővel.2 Az interjúalanyok mindegyike katolikus magyar, hiszen nincs olyan nem magyar nemzetiségű lakos a faluban, akit az ötvenes-hatvanas évek tanújaként lehetne megidézni. Legtöbben a faluban jártak iskolába, hét osztályt végeztek, ketten végeztek öt osztályt, míg gimnáziumba hárman jártak. Foglalkozása legtöbbjüknek a földművesség, de majdnem mindegyik dolgozott állami munkahelyen is élete során. Túlnyomó részük az akkori események szenvedő alanya, de találunk köztük vezető funkciót betöltő személyt is (a társulás titkára, elnöke, a kollektív gazdaság brigádosa stb.), valamint egy rendőrtörzsőrmestert is. A tanúkra jellemző a falusi ember nyitottsága, szívesen válaszoltak a feltett kérdésekre, még akkor is, ha negatív szereplők voltak. A csekély számú visszautasítást a még mindig jelenlevő félelemmel magyarázhatjuk. Persze az elmondott információk sokszor mondtak ellent egymásnak, lehet kételkedni bennük, de ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az események óta több mint 30 év telt el. A tanúk, egy kivétellel, mind Csíkcsicsóban születtek. Abban a Csíkcsicsóban, melynek első írásos említését János Zsigmond 1566-ban kiadott adománylevelében találjuk, Chijco néven. Csicsó ősi lakossága székely-magyar nemzetiségű és római-katolikus vallású volt. 1869-ben 1783 lakosa volt, 1900-ban 2226, 1940-ben 2500, 1982-ben 2540, 1992-ben 2540 lakosa volt.3 A falu 1952-ig önálló közigazgatási egységként (mint község) szerepelt, ezután Madéfalvával együtt Hargita község részét képezte. Az 1968-as megyésítés óta a szomszédos három faluval együtt (Madéfalva, Csíkrákos. Göröcsfalva) Madéfalva község része.

A múltban a falu lakossága elsősorban földműveléssel foglalkozott. Főleg rozsot termesztettek, ez adta a lakosság kenyerét, pálinkáját, ez képezte a sertéshízlalás alapját is. Búzát keveset, burgonyát is csak a falu szükségleteire és sertéshízlalásra termesztettek, mivel a megmunkálása az akkori körülmények között igényes volt. Az árpát a szárnyasok részére termesztették a jobb gazdák. Évszázados hagyománya volt viszont a káposzta termesztésének. A falutól nyugatra elterülő Káposztáskert dűlőben (valamikor ingovány volt) minden helyi családnak van egy 200 négyzetöles káposztaföldje. Itt a káposzta mellett lent, kendert és zöldségeket is termesztettek. Az első világháború után megindult a burgonya ipari termesztése, mezőgazdasági gépeket vásároltak, a község legelőiből felszántottak 200-300 holdat. Az Olton, Szépvíz, Szeges, Béta patakán 8-10 darálómalom és fűrész működött. Ezek a gazdák terményeit őrölték, illetve deszkát vágtak számukra. A település ma fontos vasúti csomópontként is ismert. 1897-ben megépült a Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, majd Csicsót érintette a Csíkszereda-Gyimesvölgye vasútvonal, 1907-ben pedig a Csicsó és Gyergyószentmiklós közti vonal. Ugyanakkor építették meg az állomást hét vágánnyal, állomásépülettel, szolgálati lakásokkal. Később kocsivizsgáló és javítórészleggel, fűtőházzal bővült a vasúti központ. Ez már biztos megélhetést jelentett a csicsói lakosság jelentős részének. Ugyancsak megélhetési lehetőség volt a Homlok sziklán megnyitott kőbánya és a hagyományos kőfaragás, így lassan a falu lakossága már nem szorult kizárólag a földművelésre és egyéb mezőgazdasági tevékenységre. Ezt a tényt mindenképpen figyelembe kell venni, mikor azokat az átalakulásokat vizsgáljuk, melyek kimondottan a mezőgazdasági szektorban dolgozókat érintették.4

Ilyen faluképet talált az 1944-es esztendő. Azóta, a bekövetkezett változások megbontották a faluközösség hagyományos egységét, ellentéteket szítva a lakosság között, lezüllesztve a közerkölcsöt. Romániában 1947 decemberében eltörölték a királyságot, ezt követte a Román Munkáspárt (kommunista) ellenőrzésének kiterjedése a romániai társadalom egészére. Az államosítások után, az R.M. ellenőrzésén kívül már csak a mezőgazdaság maradt. Az 1921-es földreform után a román mezőgazdaság alapját a közép- és kisbirtok képezte.5 Ez a tény nehezítette a Párt által kezdeményezett kollektivizálási folyamatot. A tulajdonképpeni kollektivizálás 1950-ben kezdődött meg, és kronológiailag három fő szakaszra oszthatjuk:

1) Bevezető szakasz (1947- 1949), amely nyitja tulajdonképpen a folyamatot.6

2) Az 1949 és 1957 (1958) közötti szakasz, amelyben a “kötelező kvóták” mellett bevezették a társulások (társasok) létrehozásának taktikáját.7

3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakítása (1958-1962).Ebben a szakaszban általánossá vált a terror.8 1962-re Románia paraszti rétegének 96 %- a az új struktúrák tagjává lett, ami több mint három millió családot jelent.9 A kollektivizálás befejezését a Nagy Nemzet­gyűlés kétnapos különleges gyűléssel köszöntötte 1962. április 27-28-án.

Romániában a kollektivizálás természetszerűleg ott kezdődött és ért el gyors sikereket, ahol a földeket könnyebben lehetett rendszerezni. Ez a terület a síkság volt, főleg a régi Román Királyság területe. A Hargita hegység lábainál elterülő Csíkcsicsóban a társulások megjelenése áttolódott a harmadik szakaszra. Így a csicsói eseményeket két nagy szakaszra oszthatjuk fel:

1) Az 1949 és 1957 közötti időszakra, amikor a kommunista rendszer fokozatosan növeli nyomását, de még nem jelennek meg a szocialista mezőgazdasági struktúrák.

2) Az 1958 és 1962 közötti időszakra: a tulajdonképpeni kollektivizálás kezdetére és megvalósulására.


Yüklə 1,36 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   9   10   11   12   13   14   15   16   ...   34




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©muhaz.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin