Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

A dersi unitaria eklesia várkastélyának alapszabályai¹⁹³⁰

Jegyzés: Ezen Várkastélytörvény 1874. október 8-n kihirdettetett. S miután az eredeti a környéki levéltárba tetetni rendeltetett a Tisztelendő esperes úr által – azt szóról szóra – e megerősítő rendelettel ezen jegyzőkönyvbe iktatom:

A templom s úgy az ezt kerítő várkastély a dersi unitárius ekklesiának örökös szt. tulajdona lévén századokon át, melyről keblileg maga hozott törvényeket és azoknak fenntartási jogával élt. Valamint őseink hívek voltak e szt. tulajdon fenntartásában s reánk utódaikra való hagyásában, úgy mi is mint a dersi unitaria eklesia jelenlegi egyházi kebli elöljárósága, presbyteriuma híven meg akarván ezt őrizni, szokásaiban, törvényeiben megtartani, hogy eshető vissza éléseknek elejit vehessük, a mlgs E.[gyházkerületi] K.[ebli] Tanács jóvá hagyása feltétele mellett a következő alaptörvényeket tettük:

I. A templom mint a dersi unitáriusok tulajdona szabadon nyitva áll mint Istennek háza, minden nemzet és vallás különbség nélkül azok számára, kik az Istent keresik s imádásának e szt. helyén lelki élvezetet találnak.

II. A templom kerítése nem csak kerítés, hanem várkastély lévén, mely minden dersi unitárius családnak gabona raktára s értékesebb ingóságainak helye s öt fenn álló bástyáinak két-két felső emeletes szobái vagy kamrái szalonna tartóul szolgálnak, s mint ilyenekre nézve részint régi szokásainkat, törvényeinket módosítjuk, részint pedig újabbakkal szaporítjuk a következő pontokban:

1. Ezen várkastélyban csak a dersi unitárius egyházközség tagjai bírhatnak szuszék- és ládahelyeket és ennek bástyáiban szalonnatartó helyiségeket, mint akik ennek fenn tartási költségeit fedezik s terhét hordozzák.

2. Minden ezen várkastélyban haszonélvezeti joggal bíró egyéniség tartozik alávetni magát a dersi egyház kebli elöljáróság bíráskodásának.

3. Aki Dersből más községbe lakni eltávozott végképp, az a dersi várkastélyban szuszék- vagy ládahelyét nem bírhatja, hanem a gondnok őtet fizesse ki a 6. pont értelmében.

4. Minden unitárius Dersben lakó család jelenlegi birtokában hagyatik azon szuszék és láda, úgy szalonna helyiségnek, melynek jelenleg törvényes haszonvételi birtokosa.

5. Jövendőre pedig két szuszékhelynél többet senki sem vehet, a gondnok és kebli elöljáróságnak joga arra ne legyen, hogy többet adhasson, s ha netalán ez ellen tenne valaki, a vevő az általa adott pénzt veszítse el a dersi iskola javára, a presbyteriumnak azon tagjai, kik az eladásban részesek voltak, büntetődjenek 5–5 forintra egyenkint, a gondnok pedig 10 forintra, a derzsi iskola javára.

6. Egy kis szuszékhely ára ez idő szerint 5 frt., egy nagy hambár helye 10 frt. azon megjegyzéssel, hogy ha valaki venni szándékozik, egy szuszékhelyért 5, egy hambárhelyért 10 frtot fizessen, ha pedig a gondnoknak kell visszatéríteni valamely szuszék- vagy hambárhelyet, az 5 frt. helyett 4 frt., a 10 frt. helyett 8 forintot fordítson vissza, a felüleg [különbözet, vagyis 1, illetve 2 Ft] várkastélyunk fenntartási költségeinek fedezésére bennmarad a megyei pénztárban.

7. Egy nagy hámbár két szuszék helyét foglalván el, jövőre is egy nagy hambárhely annyit teszen, mint két szuszékhely.

8. Két szuszék- vagy egy hambárhelyet csak egész kepefizető vehet, fél kepe vagy napszámot fizető csak fél annyit.

9. Ha egyszerre több szuszék- vagy hambárhely vevő jelentkezik, az egész kepe fizetőnek elsőbbségi joga legyen amazok felett.

10. Senki szuszék- vagy hambárja helyét másnak el ne adhassa, mert ő azt használhatósági joggal bírja, hanem ha elszegényedése vagy más körülményei eladásra kényszerítenék, jelentse magát a gondnoknak, s a gondnok legyen azt köteles kifizetni a 6-k pont értelmében.

11. Senki más vallásúnak szuszékját vagy hambárját vagy helyét használatra is oda ne adhassa a presbyterium engedélye nélkül, s ha ellenkezőleg teszen, először 5, másodszor 10 forintra büntetődjék, 3-r helyét veszítse el a megye javára.

12. Ha valaki más felekezetűnek vagy más helységhez tartozónak a maga neve alatt gabonáját vagy szalonnáját bé csempészi, ha ki tudódik, fizessen az iskola javára 2 frtot.

13. Ha valaki a várban lopáson találtatik, vagy a lopás reábizonyul, az:

a.) Ha férfiú, a szuszék helyét ára megtérítése nélkül veszítse el az eklézsia javára, kastélybani bébírása örökre szűnjék meg, s fizessen a dersi iskola javára 10 frtot, azonban utódai, ha családfők lettek, fizetés feltétele mellett kaphatnak szuszékhelyet.

b.) Ha pedig nő találtatik a lopás bűntényén, az a ládához, szalonnához, szuszékokhoz többé ne járhasson, büntetése 10 frt. az iskola javára.

14. Ha vagy egy szuszékhely tulajdonos magtalanul hal el [egyenes utód nélkül], annak bár több szuszékhelye legyen is, fele része maradjon az eklézsia javára ingyen, a más felét pedig fizesse ki pénzzel az örökösöknek, a 6 k pont értelmében, azonban ha az örökösöknek nincs elég szuszékhelyök a várban, elsőbbségi joguk legyen nekik azt megszerezni.

15. Ha a magtalanul elhalt férjnek hátramaradott özvegye férjhez megyen olyan férfihoz, kinek szuszékhely illetősége megvan, mint magtalan juss fele maradjon az ekklésiának, a másfele fizettessék ki a gondnok által a 6-k pont értelmében. ¹⁹³¹

16. A magtalanul elhalt férjének özvegye, míg elhalt férje nevét hordozza, s férjhez senkihez sem megyen, míg él, ha akarja, bírhassa szuszék helyét is.

17. Ha oly árva leány megy férjhez, kinek szuszékhelye van, csak azon esetben viheti magával mint női hozományt férjéhez azt, ha férjnek szuszékhely illetősége nincsen, ellenben a gondnok kötelessége azt kifizetni helye illetőségéből a 6-k pont értelmében.

18. Vegyes házasságban élőkre nézve:

a.) Ha férj nem unitárius vallást követő, annak s fi utódainak, – mivel várkastélyunk fenntartására s költségeinek, terheinek hordozására be nem folynak – semmi névvel nevezhető jogok nincsen ezen várkastélyban,

b.) Az unitárius nő azonban maga és unitárius leányai, annyiban, amennyiben az eklézsia terhei hordására béfolynak, meglévő jogaik élvezhetik, s ha a leányok férjhez mennek, az édesanya halála után, ha unitárius férjének szuszékhely illetősége nincsen – azt női hozományul is viheti a maga férjéhez, ha pedig férjének illetősége megvan, akkor fizettessék ki a gondnok által a 6-k pont értelmében,

c.) Ha pedig a nő más vallású, akkor az unitárius férj, a szuszék helyet mind a maga, mind fi utódai szabadon használhassák, de nője semmi egyházi törvényeink alá nem lévén tartozó, s felelősség alá nem lévén vonható, ez sem a szuszékjához, sem szalonnájához férjének nem járhat, sem pedig oda ládát bé nem vihet, s ha netalán bé volna vive, illetőleg bé csempészve, figyelmeztetendő, hogy onnan vigye ki, s ha harmadnap alatt ezt nem teljesítené, onnan ki teendő.

19 Ki a várban szuszékhelyiséggel bír, tarthat a várban ládát, s bétehet a kastélyőr hírivel egyéb tárgyakat is a rudakra, mint derékalj, párna stb. szuszékhelye felett.

20. Isteni tisztelet ideje alatt sem a szuszékokhoz járni, s ott töltögetni, vagy azokba be vagy ki hordani nem szabad, a ládához járni, a szalonnás bástyába bemenni isteni tisztelet alatt tilos, ha pedig ezzel ellenkezőleg teszen valaki, büntetése 2 frt. az iskola javára.

21. Míg a kastélyőr harangoz, az alatt az idő alatt a szuszékokhoz, ládákhoz járni és a bástyába menni tiltatik, azon idő alatt a vár alja legyen bézárva.

A szalonnás bástyákba csak szerdán és szombaton isteni tisztelet után szabad bé menni, akkor az illető kulcstartó asszonyok, kik a kulcstartó bástyák gondviselői, vagy nyissák meg magok, vagy személyeseik által nyittassák meg.

A szalonnás bástyákba amely társaság jár, az választja magának bástyakamrája kulcs tartó gondviselőit, kinek becsületbeli szent kötelessége ott a lopás ellen őrködni, s a bástyák szokásos törvényeit megtartani, s a hibázókat az egyházkebli tanácsnak feljelenteni.

Ezen várkastélynak felelős pásztora, ki egyszersmind templom seprő és harangozó is s kinél a templom és várkastély kulcsok is állnak, csak oly unitárius ember lehet, kinek nője és minden gyermekei unitáriusok és az egyházi elöljáróság bíráskodásának s várkastélyunk törvényeinek magukot alárendelik.

A várkastély-pásztornak fizetése minden maghambár után négy, minden szuszék után két kupa gabona, melyért ő felelős az azokban eshető károkról.

Minden ládájához járó asszony vagy férfi tartozik a kastély őrnek hírt adni és hír adás után mehet fel ládájához, tartozik meg mutatni azt is, hogy mit teszen ládájába, vagy mit viszen ki belőle, nem hónyalja alatt dugva, hanem nyíltan cselekedve.

Minden ládatulajdonos tartozik a kastélyőrnek fizetni 5 xrt [krajcárt], melyekért ő felelős a ládákról s azokban levő javakról, ha pedig neki illetőségét meg nem fizetik, s fizetni vonakodnék valaki, ő sem tartozik számolója lenni az ilyen embernek.

A kastélyőr minden olyan egyént, kinek a fennebbi pontokban megírt birtoklási joga nincsen és mégis a várban levő szuszékokhoz, ládákhoz vagy szalonnához jár, köteles azonnal a gondnoknak feljelenteni, s ha azt elmulasztaná, büntetése először 5 frt., másodszor 10 frt., harmadszor elbocsátás, a büntetéspénz az iskola részére maradván.

A kastélyőr kötelessége minden nap kétszer ezen várkastély ajtait kinyitni, hogy akinek a várban dolgai vannak, igazíthassa.

A presbyteriumnak meghagyatik azon jog, hogy ha faluközségünkbe olyan egyéniség, kinek a várban birtoklási joga nincsen, vagy egy szalonnáját be akarná bástyánkba tenni, adhasson évenkint annak beakasztására engedélyt, a jogtulajdonosok megszorítása nélkül, de csak oly egyéniségeknek adhasson az is, kiknek egyházunk iránt kitűnő eredményeik vagynak, s az ilyen is minden szalonna után fizessen 33 xrt a megye pénztárába, s részletenkint nem, hanem csak egészben viheti ki szalonnáját.

Ezen kastély alapszabályainak törvénytevő s végrehajtó testülete a dersi unitarium presbyterium, fellebbezni csak egyházi úton a tisztelendő esperes úrhoz – az egyházi vizsgáló félhez, a méltóságos Képviselő vagy Főtanácshoz lehet.

Ezen fennebb írt főfeltételek és pontok a teljes megye gyűlésében felolvastattak, helybe hagyattak és ennek a méltóságos Egyházi Képviselőtanácshoz megerősítés végett felküldése elhatároztatott.

Dersben, a teljes megye gyűlésiből május 31-n 1874-n kiadta Ballók Mihály, megye jegyzője.¹⁹³²

A szabályzat végrehajtásának legfőbb felügyelője a presbitérium, de gyakorlati végrehajtója a kastély őre, „pásztora”, aki egyben harangozó is volt és a templom takarítása is a feladatai közé tartozott. A presbitérium fogadja és esketi fel az őrt. Felelősségteljes, terhes, sok utánajárást követelő feladat volt, mivel ő nyitotta és zárta a bejárati vasalt ajtót, felügyelt a rendre. Emlékezetből ismernie kellett mindenki szuszékját és ládáját, számon tartotta a bevitt javakat. Istentisztelet alatt is a templom körül járt, ezért tréfásan „templomkerülőnek” is nevezték. Ha fogadott mesterek dolgoztak a falakon belül, állandó jelleggel őrködött. Mikor 1869-ben a tornyot magasították, Oroszhegyi Györgynek „mindennap a kastélyba kell lenni őrizni, nehogy ott valami kár történjen”, ezért minden napra 33 új krajcár külön fizetést kap. A múlt században ezt a „hivatalt” rendszerint az Oroszhegyi család ¹⁹³³ tagjai töltötték be, akik az eklézsia zsellérei voltak a feudális kötöttségek felszámolásáig. Valószínűleg ezért is kellett 1849 novemberében Oroszhegyi Györgyöt újra megfogadni és felesketni: „Oroszhegyi Györgyöt felszólították, mint aki még maga is vitte azon hivatalt, amelyet neki ajánlanának és fel is vállalja a régi mód szerint, mint a kastélypásztorságot, mint a harangozást, hogy az ed­digi szerint teszi és viszi, amelybe bé is esketők Oroszhegyi Györgyöt kastélypásztornak, hogy minden embernek a kastélyban lévő károkról kíván számolni és ha nem tud számolni, meg kívánja fizetni, úgy mi is tartozunk mindenről, amit a kastélyba bé viszünk, a régi mód szerint fizetni, úgy az ide értődik, hogy akárki és akárminémű javait a kastélyba béviszi, tar­tozik a kastélypásztornak a bévitelkor megmutatni, úgy a kivitelkor, és hogy mit viszen ki.” ¹⁹³⁴

Az eklézsia irattárában nyomon követhetjük azokat a legfontosabb feladatokat, amelyekről a presbiterek határoztak, a gondnok és a kastélypásztor hajtottak végre.