1. a számviteli információs rendszer

1.4. Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
(Számv. tv. 70-87. §. – részletezés a későbbiekben)

Az eredménykimutatás (a mérleg forrás oldalán lévő saját tőke egy, de rendkívül fontos elemének) a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti – a vállalkozónál maradó adózott – eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be (meghatározása a mérlegből is megoldható, illetve kapocsként is felfogható a két táblázat között. Nemzetközi gyakorlatban tartalma, a tárgy évi számítás lezárása eltérő lehet, tehát ne csak a hazai szabályokból induljunk ki.) A mérleg szerinti eredményt a mérleg szempontjából úgy is lehet értelmezni, hogy ez, mint a két oldal különbsége, hozza létra az egyensúlyt az eszköz és a forrás között (az eltérésnek megfelelően).

Az eredménykimutatást technikailag ismét (a mérleg hasonlóan) két módon lehet táblázatba foglalni. Az eredménykimuattásnál a szokásos, az „A” típus a lépcsőzetes szerkezet, ahol a különböző eredménykategóriák meghatározásán keresztül jutunk el a mérleg szerinti eredményhez. A „B” változat a kétoldalas forma, amely azonban speciális megoldás, számítása nem hasonlít a mérleg hasonló elnevezésű táblázatához.

A mérleg szerinti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a fizetett (a jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel csökkentett összegben határozható meg.

Tartalmilag az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének meghatározásánál is választani lehet, illetve kell, a vállalkozó döntésétől függően kétféle módon állapítható meg:

1. 
   a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással – germán módszer);
   
2. 
   a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, valamint az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei, az egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (forgalmi költség eljárással – angol-szász módszer).