Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára



Yüklə 5,19 Mb.
səhifə7/127
tarix09.01.2022
ölçüsü5,19 Mb.
#97994
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   ...   127

A történet


A szomorkás történet legfontosabb eseményei: az erőltetett házasságkötés és a sikertelen házasságból való menekülés valószínűleg 1798 nyarán történtek. Bizonyos szálak azonban 1797-ig is visszanyúlnak. Bálint Anna oroszhegy-diafalvi leány az udvarhelyszéki földművelő falusi székelység módosabb rétegéből vétetett. Nagyralátó anyja, Bálint Gergelyné kitartóan szorgalmazta, hogy leánya egy székelyszentkirályi módos család sarjához, László Józsefhez menjen feleségül. László József egyik „bátyjáról”, László Andrásról följegyezték a vallatók, hogy társadalmi helyzetét tekintve „agilis”, vagyis nemes anyja révén „félnemes” volt. A leány, mivel a szegényebb diafalvi Sándor Pistát szerette, nem szívlelte vőlegényjelöltjét. Többször kinyilvánította, hogy nem akar feleségül menni hozzá. Anyja azonban ígéretekkel és fenyegetésekkel engedelmességre kényszerítette leányát. Az esküvőt megtartották. A fiatal pár öt hétig egy „bennvalón” lakott Szentkirályon, de valódi házastársi kapcsolat a fiatalasszony makacs tartózkodása és engedetlensége miatt nem jött létre közöttük. A fiatalember veréssel is próbálta magához hajlítani ifjú feleségét, de törekvése nem járt sikerrel. A fiatalasszony megszökött férje házából, és hazament a falujába. Anyja való­színűleg megbánta korábbi magatartását, mert belenyugodott leánya döntésébe. A hoppon maradt és önérzetében megsértett férj valószínűleg panaszt tett feleségére a széki hatóságoknál, mert a szökevény menyecskét két versen, vagyis két alkalommal a széki áristomba is becsukták. Az elszánt fehérnép attól sem riadt vissza, hogy nem kívánt házasságából hite elhagyásával szabaduljon. Célja elérése érdekében a „reformáta religióra adta magát”. Végül felperesként az erdélyi római katolikus püspökség szentszéki bírósága előtt házassági köteléki pert indított. Ennek a pernek az iratai váltak a XX. század végén történeti-néprajzi tanulmányom forrásaivá.

A történet második részéről, a menyecske hazaszökése utáni idők eseményeiről a kép örökre vázlatos marad. Az áristomról, a vallásváltoztatásról és hasonlókról csak a bírósági tényrögzítő jegyzőkönyv rövid prókátori szövege tudósít fölöttébb vázlatosan. A 33 tanú vallomását felsorakoztató vallatási jegyzőkönyvek a nem mindennapi história első részét domborítják ki, a leányélet, az udvarlás, a mátkaság, az esküvő oroszhegyi eseményeit és a rövid házasság szentkirályi megpróbáltatásait elevenítik föl.



Yüklə 5,19 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   ...   127




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©muhaz.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin