Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

Köpeczi Béla

Erdély az utrechti béketárgyalásokon egy kuruc diplomata szemével

Előzmények

A spanyol örökösödési háborút befejező utrechti és rastatti béketárgyalásokon az erdélyi fejedelemség visszaállítása a Rákóczi-diplomácia egyik alapvető kérdése volt. Erről szóltam a Restitutio Transylvaniae című kiadványomban, ahol ismertettem franciául és magyarul a Deduction des droits de la Principauté de Transylvanie (korabeli helyesírással) című, Klement János Mihály által 1712-ben kiadott iratot,⁹²⁹ s ehhez kapcsolódott a münsteri nemzetközi felvilágosodási kongresszuson elmondott előadásom, amely A törököktől függő Erdély a nemzetközi politikában címmel a Jakó-emlékkönyvben⁹³⁰ jelent meg, ahol a vesztfáliai békeszerződéstől az utrechti tárgyalásokig követtem az erdélyi fejedelemség sorsát. Az utrechti és a rastatti béketárgyalásokról részletesebben is szóltam A bujdosó Rákócziban,⁹³¹ bemutatva a fejedelemnek és diplomatáinak sokoldalú tevékenységét.

Ez alkalommal Klement János Mihály utrechti tevékenységét kívánom előadni, mindenekelőtt a Joseph Fiedler által közölt Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczy’s und seiner Verbindungen mit dem Auslaude című kiadványának második kötete⁹³² alapján.

Klement János Mihály 1689. június 7-én született Besztercebányán evangélikus családból, apja Zólyom vármegye főbírája volt. Otthoni tanulás után Odera-Frankfurtba megy az egyetemre.⁹³³ Ismerte a magyar, német és szlovák nyelv mellett a latint és a franciát. Mint tizenkilenc éves fiatalembert a Danckában tartózkodó rokona, Kray Jakab 1708-ban ajánlja Rákóczinénak, innen svéd megbízatással Rákóczihoz megy, akitől utasítást kap, hogy 1709 elején Daniel Ernst Jablonski porosz udvari prédikátorral jelentkezzék Marlborough hercegnél az angol–holland mediáció újrakezdésének ügyében.⁹³⁴ Ugyanebben az időben a magyar és erdélyi protestáns rendek Körtvélyesi Jánost és Dobozi Istvánt küldik Hollandiába és Angliába, hogy azok ott érdekeiket megvédjék.⁹³⁵

Miután Klement hazatér, augusztus 8-án megbízást kap arra, hogy átadja Rákóczi leveleit, képviselje érdekeit Berlinben, Hollandiában és Angliában.⁹³⁶ 1710 júliusában hazatér és részletes jelentést készít tevékenységéről.⁹³⁷

Újabb megbízást kap, s kezdetben Berlinben működik, ahol 1711. február 21-én Frigyes Vilmos királytól levelet kér, amelyben Rákóczinak és híveinek „protekciót” ajánl, ha Poroszországba kívánnak jönni.⁹³⁸ Igyekszik megnyerni nemcsak a porosz udvart, hanem az ott-tartózkodó angol követet, Lord Rabyt az újabb mediáció folytatására.⁹³⁹ Az angol udvar által támogatott bécsi kísérlet azonban nem jár eredménnyel, Károlyi Sándor megköti a békét, s ezzel véget ér a szabadságharc.

A fejedelem május 12-én értesíti Klementet erről a fejleményről, és kifejezi azt a reményét, hogy Franciaország és az európai protestáns hatalmak segíteni fogják a magyar konföderáció követeléseinek teljesítését, illetve mindenekelőtt az önálló erdélyi fejedelemség visszaállítását.⁹⁴⁰

Klement júliusban Londonba megy és augusztus 5-én egy francia nyelvű emlékiratot nyújt át Anna angol királynénak,⁹⁴¹ amelyben a fejedelem által megküldött iratok alapján ismerteti a kialakult magyarországi helyzetet. Rákóczi bízik abban, hogy a diéta a magyarországi sérelmeket orvosolni fogja, reméli, hogy Erdély önállóságát biztosítják és ezzel együtt a protestáns vallások szabadságát, de utal arra, hogy remélhetné a török segítségét is, amit ő a leghatározottabban elutasít. Az angol fővárosban támogatja őt az oda visszatért Lord Raby, akit közben Strafford grófjának neveztek ki, és aki az utrechti béketárgyalásokon is igyekszik segíteni. Egy hónappal később, szeptember 25-én ismét az angol királynéhoz fordul, felsorolva a már ismert javaslatokat és utal arra, hogy a cár is támogatja azokat. Semmi választ nem kap, mert az új angol kormány belső és külső konfliktusokkal küzd. A whig pártot felváltották a toryk, akik a Franciaországgal való megegyezést keresték. A holland és a császári szövetségesek viszont folytatni akarták a háborút és igyekeztek a whigekre támaszkodni. Ezeket az ellentéteket mutatta be Swift a The Conduct of the Allies című iratában, amely az ország gazdasági helyzetével, a szövetségesek csekély támogatásával és a nép elégedetlenségével magyarázza a helyzetet. Klement ezekről az eseményekről a fejedelmet részletesen tájékoztatja.

Találkozik Robinsonnal, a bristoli püspökkel, aki akkor az igazságügy­miniszter feladatát is ellátja, s az ő válaszaiból kiderül, hogy az angol kormány „bizonytalan”, úgy látszik, nem tudja teljesíteni ígéretét.⁹⁴² Kapcsolatba kerül a porosz rezidenssel, Bonnet-val is, aki dicséri az angol királynéhoz írt mémoire-ját, annak „rendjét, világosságát és szolidságát” (november 13.),⁹⁴³ s aki később, amikor Klement Utrechtben tartózkodik, értesíti őt a londoni eseményekről (november 17.).⁹⁴⁴

Klement ismerteti a fejedelem előtt azt a vitát, amely Londonban Gallas gróf körül kialakult, aki a whigekkel való kapcsolatai miatt kiutasíttatik.

Tárgyalásairól ezt állapítja meg: „Nem lehet semmit sem várni ettől az udvartól, hacsak valamilyen változás nem következik be.” (Il n’y à rien à espérer de cette cour, à moins que quelque changement ne surviendra.)⁹⁴⁵ Saint John külügyminiszter első titkárával, Tilsonnal találkozik, aki válasz helyett azt mondja, hogy írjon egy újabb mémoire-t a királynéhoz. Részletesebben szól az angliai viszonyokról, így arról, hogy a királyné elégedetlen volt Marlborough herceggel és feleségével és ez vezetett a kormányváltáshoz. A toryk földbirtokosok, és őket sújtják az adók, a whigek a pénz birtokosai, a nép nagy része viszont szembefordult velük (november 27.).⁹⁴⁶ Ismét találkozik Robinsonnal, aki arra kéri, hogy emlékiratában mondja el, mit javasol Rákóczi, ha kész lenne kiegyezni a császárral. A londoni eseményekkel kapcsolatban elmondja, hogy a reformáció emlékünnepén bábuk formájában ábrázolták a pápát, a kardinálisokat, a Stuart trónkövetelőt, a protestáns vallást féltő Sachseverelt. A whigek tömegeket akartak összegyűjteni a kormányzati székhelyek felgyújtására, de a kísérletet leleplezték.

A követ jelentései feltételezték, hogy Rákóczi kiegyezik a császárral, ami szembenállt a fejedelem véleményével, aki szeptember 28-án⁹⁴⁷ Erdély visszaadását követeli, és nem hisz a Béccsel való megegyezésben. A fejedelem utasítást ad Klementnek, hogy jöjjön Danckába. A követ el is indul és Hágáig jut el, arra már nincs pénze, hogy továbbmenjen. Itt kapja meg Bonnet leveleit (december 1. december 11–12. december 25. 1712. január 6. január 18–29.)⁹⁴⁸, amelyekből kiderül, hogy az angol királyné felmentette hivatalából Marlborough herceget, hogy a toryk erősítésére a parlamentbe új lordokat neveztek ki, hogy folyik a vita a háború és béke kérdésében. Savoyai Jenő Londonba ment, ahol a kormány tartózkodóan viselkedik, fél attól, hogy felhasználja a whig-kapcsolatokat. A herceg mindenekelőtt haditerveit ismerteti, amelyek nem nyerik meg a kormány jóindulatát, miután Bécs nem ígéri, hogy nagyobb segítséget küld a Franciaország elleni háborúhoz.