Kisgyörgy Éva new york

Szervezett túrák

Most human beings are driven to seek security
and comfort. But there is another group that can only
thrive on change and the unexpected of New York.

(Cathleen Nesbit)

Ha valaki nagyon nem mer egyedül elindulni, vagy azzal verte meg a sors, hogy csak egy délutánt tölthet ebben a félelmetesen sok látnivalót kínáló városban, csak egy buszos túrától remélheti, hogy legalább a legfontosabb nevezetességekre vethet egy pillantást. A Grey Line busztársaság szervez ugyan mindenféle túrát, de az én véleményem szerint ezek nem érik meg az árukat. Ugyanazt az útvonalat kis felkészüléssel egyedül is bejárhatjuk, minek fizessünk hát külön érte. Egyébként is, a sok városnéző busztól már-már olyan New York, mint egy afrikai szafari. Ha valakinek rengeteg pénze van, vagy nagyon romantikus hangulatba kerül, annak viszont ajánlanám a helikopteres utazást. Két cég is szervez ilyeneket, a Liberty Helicopter és az Island Helicopter. Én az utóbbit próbáltam ki és nem bántam meg. Tényleg fantasztikus a látvány felülről. A legrövidebb, legolcsóbb repülőút csak egy egész kis kört tesz a város­központ körül, a teljes kör viszont lemegy egészen a Szabadság szoborig, illetve északon fel a Harlemig. Jó tanács: próbáljunk meg elsőként kimenni a helikopterhez és a elfoglalni a pilóta melletti ülést. Innen igazán tökéletes a kilátás minden irányba. Az Island Helicopter kis felszállópályája a 34th Street keleti végében, az East River partján van. Nyitva reggel 9-től este 9-ig, telefon: [phone]. A legrövidebb út 11 kilométer és 44 dollár, a leghosszabb 54 kilométer és 129 dollár. Előzetes helyfoglalás nem szükséges, de időnként elég hosszú a sor.

Kevésbé lélegzetelállító és kevésbé drága a Manhattan körüli hajókázás. Ilyet több társaság is szervez, de az árak és a távolság gondos összevetése után a Circle Line ajánlata tűnt a leg­jobbnak: a háromórás út 18 dollár. A kikötő a 42nd Street nyugati végében, a Hudson folyó partján van. A túrák időpontja évszaktól függően változik, érdemes telefonon érdeklődni: 563-3200. Nyáron a csúcsidőszakban naponta tíz körút is indul. Helyfoglalás nem szükséges.

A legolcsóbbak természetesen a gyalogos túrák. Ezekből óriási a kínálat. Vannak, amelyeket kifejezetten turistáknak szerveznek, és főleg a híres látványosságokra koncentrálnak. De van­nak olyanok is, amelyek egy-egy szűkebb környék vagy épület nevezetességeit mutatják be. Mindezek friss listáját a Columbus Circle-nél levő turistainformációs irodában beszerezhető brosúrákban, illetve az újságokban találjuk meg. (Lásd az Újságok című részt a leghasznosabb kiadványokért). A szervezett séták különösen azokon a környékeken ajánlottak, ahova a félősebb turista nem mer egyedül elmenni. Például a Harlem Gospel and Jazz Tours (telefon: [phone]) szervez vasárnapi túrákat a Harlembe, ahol általában egy istentisztelet meg­hall­gatása után egy ebédet is magába foglal az ár valami felkapottabb étteremben. Én nem voltam ilyenen, mert szívesebben bóklásztam egymagam a környéken, de ha valaki fél egyedül a Harlemben, akkor inkább fizessen be egy ilyen csoportos sétára, mintsemhogy egyáltalán ne menjen el. És végül egy igazi csemege azoknak, akik el akarnak szakadni a szokvány turista programoktól. A New York City Transit minden szerda délben 1 órakor körülbelül egyórás túravezetést tart valamelyik földalatti állomáson. Általában olyan helyekre juthatunk így el, ahova másképp nem: rég bezárt állomásokra, rejtett kis alagutakba, a metró szellőző­rendszerének központjába, stb. A jegyet 9 dollárért a túra kezdete előtt lehet a helyszínen megvenni, vagy pedig elővételben a Transit Museumban a Grand Central Terminalon. A heti találkahelyről a 718-243-8601-es számon érdeklődhetünk.

Tájékozódás

New Yorkers are nice about giving you street
directions; in fact they seem quite proud
of knowing where they are themselves.

(Katherine Brush)

New York öt kerületből áll: Manhattan, Brooklyn, Queens, Staten Island és Bronx. Az átlag európai Manhattant (1.5 millió lakos) azonosítja New Yorkkal, holott ez a legkisebb, bár legsűrűbben lakott kerület. Manhattantől északra van a szárazföldön fekvő Bronx (2.3 millió lakos). Queens (1.2 millió lakos) és Brooklyn (2.3 millió lakos) Manhattantől délkeletre, egy szigeten terülnek el. Végül Manhattantől délnyugatra található States Island (377 ezer lakos). A turisták túlnyomó többsége csak akkor lép ki Manhattan területéről, ha a repülőtérre megy, pedig máshol is lenne látnivaló. De engedve a köz nyomásának, én is csak Manhattant mutatom most be. A kerület nagy részében igazán könnyű a tájékozódás, mert rácsos város­szerkezet van. Csak a déli városcsücsökben van nehezebb dolgunk, ahol a mértani szerkezet felbomlik és össze-vissza kanyarognak az utcák. Itt nem ússzuk meg egy jó térkép nélkül. A Washington Square feletti részen azonban tényleg pofonegyszerű a dolog. Kelet-nyugati irányban futnak az utcák (street), észak-délnek pedig a sugárutak (avenue), néhány kivétellel mind számozottan. Egy kelet-nyugati blokkot körülbelül 3-5 perc, egy észak-délit pedig egy perc alatt sétálhatunk végig. A számozás délről északra, illetve keletről nyugatra emelkedik. Az utcák az autósok számára általában egyirányúak - a páros számú utcákon keleti irányú a forgalom, a páratlanokon pedig nyugati. Csak a nagyobb utcákon van kétirányú forgalom. Az avenuek többsége is egyirányú.

A címeken mindig megtaláljuk, hogy az a Central Parktól keletre vagy nyugatra terül el. A park alatt a Fifth Avenue a határvonal, innen két avenue között százasával ugranak a számok. Vegyünk egy példát: ha látunk egy olyan címet, hogy 255 W. 25th Street, hol keresnénk? Nem kell végigsétálni a 25th Streeten, mert ez ránézésre a 7th és 8th Avenue között van. Hogy miért? Minden utcán a nyugati irányú (W jelölésű) 100-200 közötti számok a határvonal 5th Avenue és a nyugati irányban szomszédos 6th Avenue közé esnek, a 200-300 közé eső számok a 6th és 7th Avenue közé, a 300-400 közé eső számok a 7th és 8th Avenue közé, és így tovább. Kelet felé hasonlóképpen. Itt annyival trükkösebb, hogy nincs 4th Avenue, hanem a 5th és 3rd között három is van: Madison, Park és Lexington. De szerencsére az 5th és 3rd Avenue között is kétszázat ugrik a számozás, így az alapszabály érvényes marad. 200-300 közti keleti számok a 3rd és 2nd Avenue között vannak, a 300-400 közöttiek pedig a 2nd és 1st Avenuek között. Az avenuek házszámait is hasonlóképpen be lehet tájolni, hogy mely keresztutcák közé esnek, de meglehetősen bonyolult a módszer. Csak a matematikusok kedvéért egy példa: a házszámnak hagyjuk el az utolsó számjegyét, osszuk el kettővel és adjunk hozzá, illetve vonjunk le egy számot attól függően, mely avenue-ről van szó. A 1st Avenue esetében hármat kell hozzáadni (de például a 6th Avenue-nél tizenkettőt kell levonni....). A 1460 1st Avenue cím eszerint a 76th Street környékén van. És valóban. Muris, nem? Még jó, hogy logaritmustáblát nem kell magunknál hordani.

Mielőtt kétségbeesnénk: ha egy utcáról van szó, az mindenképp világos, hogy East (kelet) vagy West (nyugat) és a 5th Avenue megfelelő oldalán legfeljebb végigsétálunk. Ha avenue-ről van szó, akkor pedig derítsük ki, mely keresztutcák közé esik a házszám. Majd én is megadom a címeknél zárójelben. Mit kell még tudni? A 6th Avenue újabb neve az Avenue of the Americas, egy igazi new yorki soha nem hívná így. Az 59th Street felett a Central Park nyugati oldalán a számozott avenuek nevet kapnak. A nyolcadik Central Park West, a kilencedik Columbus Avenue, a tizedik Amsterdam Avenue és a tizenegyedik West End Avenuera változik. A Lower East Side negyedben kiszélesedik a város, és itt négy újabb észak-déli sugárút fut, amelyeket abc sorrendben neveztek el. A 1st Avenuetól keletre az első az Avenue A, aztán B, C és D. Végezetül ott a híres Broadway, amely keresztülszeli a négyzetrácsos rendszert. Mellesleg ha valaki végig akar sétálni az egész városon, erre kitűnő útvonal a Broadway. Én kényelmes tempóban két nap alatt jártam végig, de a tempósabbak fél nap alatt is leérhetnek rajta Manhattan tetejétől a csücskéig. Érdemes még tudni, hogy a zebrán akkor lehet átmenni, ha a fehér WALK felirat világít. A mi fogalmaink szerinti piros ott a DON’T WALK felirat, a sárga pedig a villogó DON’T WALK. A rutinosak persze tudják, hogy a felirat 10-14 alkalommal szokott villogni, és az első 5 villanás után még nyugodtan elindulhatunk, át fogunk érni.

Ha nem találunk valamit, nyugodtan kérdezzük meg a helyieket. Bár szótlanul és barátság­talanul rohannak, imádnak idegeneknek eligazítást adni. És hogy ki a helyi? Hát például az, aki kutyát sétáltat.