„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”

Festés - Rajzolás / Formarajz / Grafika - Agyagozás / Szobrászat

FESTÉS

1-12. évfolyam

Célok és feladatok az 1-8. évfolyamig

Az első nyolc osztályban a festés a főoktatás része, vagyis az osztálytanító birodalmába tartozik. Megkülönböztetjük a szemléltetés gyanánt, viasz- vagy zsírkrétákkal, később színes ceruzákkal a füzetekbe végzett festést és rajzolást a vízfestékkel történő festéstől. Az előbbi végigkíséri az összes tantárgyat, része a rendszeres órai munkának, segíti az órák témájának feldolgozását.

A következő általános irányelvek segítségül szolgálhatnak:

1. 
   A festésórát minden szinten hassa át egyfajta művészi hozzáállás. A vízfestékkel festés módszereit, a nedves-nedvesentől a rétegesen felvitt, veil-painting-ig ( ún. fátyolfestés) alaposan be kell gyakorolni, az egészen magas szintű képességekig.
   
2. 
   Magával a festékkel történő művészi munkától ne vonja el a figyelmet az az elvárás, hogy a gyermekeknek valamilyen bizonyos dolog „képét” kellene megalkotniuk. Az absztrakt festéshez igen hasonló módon kezdünk el a gyermekekkel festeni. Az effajta „színből kiinduló festésnek” a gyermekek számára lélektanilag egyértelmű, konkrét módon kell történnie. A kitűzött feladat meghatározott lelki minőségekhez kell, hogy kapcsolja a színek érzelmi minőségeit, például leírható hangulatokhoz, mint csendes és visszahúzódó, erős és vakmerő, hideg és kemény, meleg és szétterülő. A külső forma belső élményt juttat kifejezésre. Ezeket az élményeket a tanár „festés-történetek” elmondásával készíti elő, amelyek életre keltik a színeket, mielőtt még használatukra sor kerülne.
   

Amikor a gyermekek ilyen módon hathatósan és megfelelően hosszú ideig tapasztalhatták meg és fedezhették fel a színeket, továbbléphetünk afelé, hogy formákat találjunk a színekben: ásványok (hegységek, kövek) és az atmoszféra (felhők, naplementék, az égbolt hangulatainak) formáit, a növények és állatok alakjait. Ezáltal a színek elsődleges minőségeit érzékelni képes tudat egyre erősödik. A külső formának a színérzékelés belső élményéből kell kiemelkednie.

A 7. és 8. osztályban a nedves-nedvesen módszer kiegészül egy egészen más elemmel, a rétegesen felvitt, ún. lazúr technikával. (Az eredeti angol veil-painting szószerint fátyol-festést jelent).

A főoktatás füzeteibe készített illusztrációk, a természetmegfigyeléshez vagy később a földrajzhoz kapcsolódó képek, és a pontos, esztétikailag is kielégítő, fizikai és kémiai kísérleteket bemutató rajzok mind folyamatos gyakorlást és a rajzolás technikáinak továbbfejlesztését kívánják meg; csak így teljesíthetők a tantárgy által támasztott igények.

1. évfolyam

Célok és feladatok:

Az első osztályos festő órák az érzékek iskolázásához a gyermek lelkét melengető, éltető módon járulnak hozzá. Színészleléskor egy, az érzékektől független elem is munkálkodik, vagyis a színek észlelése túlmutat az érzékek határain és a tárgyilagos, erkölcsi minőségek világába vezet. Az első osztályban az a cél, hogy megismerjük és jellemezzük a színek által felébresztett „lélek-mozdulatokat.” A gyermekek a festésen keresztül ismerik meg ezeket a lélek-mozdulatokat; jellemezni pedig akkor tanulják meg őket, amikor egy festőnap elteltével megbeszélik a képeket.

Az úgynevetett „színtörténetek” bevezetik a feladatokat és megszemélyesítik a színeket, valamint egymásra való hatásaikat (A szín-képeket, az életkornak megfelelő módon, az egész alsó tagozatban használhatjuk fantáziadús, ám mégis tárgyilagos hozzáállásként.)

Miután egy sor különböző színgyakorlattal bevezettük a színeket és a festés módszereit, elkezdhetünk az óra elbeszélő anyagához (a mesékhez, legendákhoz, fabulákhoz és mítoszokhoz) kapcsolódó képeket festeni. Ez érvényes minden osztályra elsőtől fölfelé. Kezdetben inkább arról van szó, hogy visszaadjuk egy-egy történet hangulatát, az erdő sűrű sötétjét, a tündér arany hajának, vagy a királyfi palástjának színét, később azonban fokozatosan megjelenhetnek a formák: növények és állatok, majd később az emberi formák is. Mindig arra törekedjünk, hogy az alakok magukból a színekből emelkedjenek ki, semmint hogy szemléletes körvonalak legyenek. Nem erőltetjük a perspektíva semmilyen formájának megjelenését egészen negyedik, ötödik osztályig, kivéve a legelemibb megnyilvánulásokat, ám a gyermekek szabadon kell, hogy megjelenítsék a képeket érzéseik szerint. Ez a folyamat jelen van az első négy osztály mindegyikében; a soron következő leírásokban nem ismételjük őket újra.

Javasolt témakörök:

• 
  Kezdjünk a sárga/kék polaritással és ismerjük meg azokat a színtónusokat, amelyek nagy/kis feszültséget hordoznak (sárga/zöld).
  
• 
  Fessünk a primér színekkel: sárgával, pirossal, kékkel.
  
• 
  A színfelületeket a gyermekek szabadon választják ki azután, hogy a tanár elmesélte a „színtörténetet”.
  
• 
  Tágítsuk a palettát a három kevert szín hozzáadásával.
  
• 
  Alapozzuk meg jól a nedves-nedvesen festés technikáját, a szükséges előkészületekkel együtt (a papír benedvesítése és táblára erősítése).
  
• 
  Fessünk színes papírra, vagy először fessünk egy halvány réteget valamelyik színből és miután a papír azt teljesen beszívta, festhetünk egy második színnel.
  
• 
  Dolgozzunk a mesék hangulataival.
  

Várható eredmények:

• 
  A gyerekek elsajátítják a festés alapjait, megtanulják a helyes ecsethasználatot.
  
• 
  A színmesék segítségével elmerülnek a három alapszín világában.
  
• 
  A három alapszín használatával eljutnak a kevert színekhez.
  

2. évfolyam

Célok és feladatok:

Harmóniában a második osztály témájával, a gyermekek gyakorolhatják a hiány kiegyensúlyozását, a szimmetria és a dualitás megteremtését. A cél az, hogy tevékennyé tegyük a gyermekek lelkét ebben az irányban. Ez az egyetlen módja annak, hogy a gyermekek megtanuljanak a színharmóniák életében részt venni.