„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”



Yüklə 3,32 Mb.
səhifə28/39
tarix26.08.2018
ölçüsü3,32 Mb.
#75136
1   ...   24   25   26   27   28   29   30   31   ...   39

Színház - 12. évfolyam

Célok és feladatok:



A 12. osztály tanulmányainak lezárására egy nyilvános előadással készül. Egy egész estét betöltő színdarabot (operát, musicalt, vagy kabarét) „készítenek közösen”.

Javasolt témakörök:


  • A diákoknak a lehető legönállóbban kell megszervezniük az előadást, nemcsak saját szerepüket kell megtanulniuk, hanem kisebb csoportokban a teljes előadást meg kell szervezniük, és ezért a felelősséget is magukra kell vállalniuk.

  • A cél az, hogy legkésőbb a bemutató estéjére olyan szintre jussanak, hogy az osztály önállóan működő zenekarhoz hasonlatosan, karmester nélkül turnéra indulhasson.

  • Előkészítő és kísérő csoportok, eseti tanári felügyelet mellett a sikeres előadás minden részletét kidolgozzák, és felelősségteljesen kivitelezik (pl. világítás, díszletek, dekorációk, kellékek, kosztümök, álarcok, zene, hangeffektusok, reklámozás, grafikák, plakátok, fényképek, programtervezés, dramaturgia, rendezés, időtervezés, lebonyolítás szervezés, pénztár, ügyelet, csoportirányítás, súgás, színek átrendezése stb.).

  • Ezt az osztályszíndarabot a Waldorf-iskolában az anyanyelv tanítás csúcspontjának tekintjük. A diákokban nemcsak a szöveg elméleti megértése alakul ki, hanem azt gesztikulálással, mimikával, és beszéddel, hanglejtésekkel is ki kell fejezniük.

  • Az anyanyelvi tanítás során a megelőző évek összes gyakorlása hasznukra válik a diákoknak e feladat teljesítésekor:

  • A beszédgyakorlatok iskolázták az artikuláció érthetőségét, erejét.

  • A naponkénti ritmikus rész (és az euritmia órákon a beszéd hangjainak megfelelő mozdulatok megtanulása) iskolázták a diákok beszédhangjának lelki kifejezőeszközkénti érzékelését.

  • A játékos gyakorlatok fejlesztették a térbeli tudatosságérzetüket, mozgásuk gördülékenységét és erejét.

  • A próbák során továbbdolgoztak a nyelvi minőség átélésén:

  • A mondat íve feszültséget keltő, vagy megnyugtató lehet.

  • A felkiáltások, költői kérdések stb., mint drámai csúcspontok.

  • A drámai szünet, és sok egyéb.

  • A diákoknak a beszédminőséget transzformálniuk kell egyéni mozgásokká, gesztikulálássá, mimikává olymódon, hogy teljesítményük elősegítse az előadás művészi összkoncepciójának megvalósítását. El kell kerülniük úgy a szerep túljátszását, mint laikus klisék használatát. Cél az, hogy a diákok saját interpretálásukban játsszák szerepüket, mindent megtegyenek a darab megvalósításáért, és élvezettel tegyék ezt. Ennek abból kell fakadnia, ahogyan diáktársai látják őket (úgy személyiségüket, mint az eljátszandó szerepet), a rendezői utasításokból (az összkoncepció megértéséből), valamint az egyéni szerepekből (a szerepen magán végzett munkából, és ahogyan az beleillik a darabba, mint egységes egészbe).



Szerezhető tapasztalatok:


Az ilyen projekt teljes nevelő hatását az előadás előtt, alatt és után a színpadon, valamint a színfalak mögött elvégzett feladatok komplex skálája által éri el. A cél az, hogy létrehozzanak egy komplett művészeti alkotást, amely nemcsak a darab sikeres eljátszásából áll, hanem a teljes előkészítő és kísérő feladatok ellátásából is. A diákok felfogó készsége és akaratereje mérettetik meg a szociális arénában, ahol nem az egyes tehetséges személyek felfedezése a cél, hanem az, hogy az összes résztvevő - minden erősségével és gyengeségével - létrehozhasson egy "szociális művészeti alkotást". A diákokat a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a darab kreatív kidolgozásába. Pedagógiailag nem sokat ér, ha a diákok pusztán "színészek", és csupán eszközei a rendező művészi akaratának és saját, önálló elképzelésének.

Művészeti tanulmányút - 12. évfolyam


Célok és feladatok:

„Az ember csak azt látja, amit már ismer": ez az általános „igazság” a művészeti tanulmányokra is érvényes. Éppen az olyan szerteágazó, állandóan változó területre, mint a művészet, érvényes az, hogy szükséges hozzá az ítélőképesség. Ez nemcsak a szimpátia és az antipátia közötti keskeny mezsgye művelésének kérdése, hanem sokkal inkább e két szélsőség pillanatnyi és előzetes természetén kell úrrá lenni, mielőtt az érzékelési és a felfedezési folyamat valóban megkezdődhet.

Mindazt, amit a diákok a felső tagozatban a 12. osztályig a művészeti oktatás keretében tanultak, és amely esztétikai döntésképességük kialakulásához vezette őket, a nagykorúvá vált művészetszemlélőnek „in situ" kell átélnie, éreznie és felismernie. Természetesen egy művészeti kirándulás során sok alkotást múzeumokban vagy képtárakban találunk meg, ami azt az eredeti összefüggéséből már így is kiragadja, de mégis más, ha nem Budapesten a Szépművészeti Múzeumban, hanem Amszterdamban a Rijksmuseum-ban szemlélek, esetleg skiccelek egy Rembrandt képet. Fontos követendő irányvonal az, hogy lássuk, miként folytatódott, változott, vagy szűnt meg máig egy művészeti irányzat, keletkezésének országában vagy városában.

Javasolt témakörök:


A múzeum-, ill. koncertlátogatásnál fontosabb az építészeti alkotások tanulmányozása, valamint élő művészek műtermeinek meglátogatása. Ezután néhány hasonló, a diákokban felmerülő kérdés megbeszélésre kerülhet:

  • Mit árul el nekem egy épület az arányai, méretei, történelmi korszaka, nemzeti, etnikai vagy földrajzi vonatkozásai által?

  • Mi a társadalmi, személyi-biográfiai, nemzeti, etnikai háttere egy mai művész munkásságának?

Szerezhető tapasztalatok:


A fentiek következtében a művészeti kirándulásnak nemcsak az osztályközösséget erősítő hatása jelentkezik (mint minden osztálykirándulásnak), hanem ezen túlmenően egy, általánosságban a társadalomra vonatkozó szociális hatása is, egy nép, egy korszak, egy művész vagy művészcsoport kulturális alkotómunkája megértéséhez vezető megfelelő módszerek fellelése által. A művészeti kirándulás során a fiatalok egyrészt még egyszer, talán utoljára érezhetik magukat a csoport által védett és támogatott diákoknak, másrészt viszont már szabad és individuális személyiségként fordulnak szembe a saját álláspontjuk és véleményük kialakítására vonatkozó kihívással.

Éves munka - 12. osztály



Célok és feladatok:


A diákoknak témát kell választaniuk, amely lehet egy tantárgyból merített, vagy több tantárgyat átfogó is. Ebből a tanultak, illetve önálló kutatás során szerzett új ismeretek felhasználásával össze kell állítaniuk egy írásos beszámolót, melyet nyilvánosan elő kell adniuk. Az éves munka, záró munkaként egy írásbeli, egy szóbeli, és egy gyakorlati-művészeti részből állhat, és össze kell kapcsolnia a szellemi, a művészi és a gyakorlati munkákat.

A téma kiválasztása egyéni, de a felső tagozatos tanári konferencia egyetértésével történik. Amennyiben a választott terület speciális ismereteket kíván, úgy a diáknak külső kísérőt is kell találnia, aki szakmailag vezeti a témát. Egzakt megfigyelések és észlelések, véleménykikérések, kísérletek, megbeszélések stb. formájában végzett önálló kutatómunka képezi az éves munka alapját, amelyet irodalomkutatás és más információforrások felkutatása és használata egészít ki. A diákoknak fontossági sorrendben össze kell foglalniuk a szakmai tartalmat, fel kell ismerniük az okokat, a következményeket és az összefüggéseket, valamint meg kell válaszolniuk a beszámolójuk, illetve előadásuk által a hallgatóságban ébresztett kérdéseket. Formai követelmény, hogy szakirodalmi hivatkozásokat (idézetek, forrásadatoks stb.) is kell tartalmaznia. Metodikailag a hangsúlyt a saját tapasztalatokra, valamint a téma feldolgozása során feltárt anyagok, tények önálló értékelésére kell helyezni.



Szerezhető tapasztalatok:


Általános pedagógiai cél, hogy a diákok saját munkabírásukat megtapasztalják, valamint terjedelmes, hosszú ideig tartó, személyre szóló munkájuk megtervezését és megszervezését elvégezzék és átéljék.

Az iskolás évek lezárásaként a saját, egyéni érdeklődésük és képességeik megtapasztalása érleli önbecsülésüket és önismeretüket, formálja személyiségüket, és az első kitekintést nyújtja az előttük álló életútra.

A feldolgozott anyag előadása közben a tanárok értékeléseiből, valamint a hallgatóság reakcióiból, kérdéseiből objektív képet kapnak választott témájuk feldolgozásának sikerességéről.

Az éves munkát értékelnie kell a diáknak saját magának, a szakmai kísérőnek, esetleg a többi tanárnak, vagy az iskolához nem tartozó személyeknek. Ezt az írásos értékelést, valamint magát az éves munkát el kell fogadnia az iskolának, és részét kell képeznie a diákról szóló dokumentációnak, a bizonyítványnak.


A FŐOKTATÁS EGYÉB RÉSZEI


1-8. évfolyam
A főoktatás egyéb részeit az adott korszak témájához kapcsolódó mozgásos, verseket, énekeket, körjátékokat tartalmazó tevékenység alkotja.

Ebben a tanítási részben követjük az év ritmusát, tartalmával kapcsolódik az évszakokhoz és az ünnepekhez is. A főoktatás ezen időszaka lehetőséget teremt a különböző szituációs- és drámajátékok gyakorlására.



OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA
9-12. évfolyam
Az osztályfőnöki órákon az éppen aktuális ünnepek vagy feladatok szellemi és gyakorlati előkészítésén túl a közösséget érintő szociális, illetve etikai témákat beszéljük meg. Ezeken az órákon történik az egyes tanévekre jellemző gyakorlati munkák – földmérés, szociális- és ipari gyakorlat – előkészítése és a hozzájuk kapcsolódó visszatekintés is.

SZABAD VALLÁSOKTATÁS

A Waldorf-iskolában a szülő dönthet afelől, hogy kívánja-e gyermekét vallásoktatásban részesíteni. Amennyiben igen, a tanulók abban a vallásoktatásban vesznek részt, amelyet szüleik választanak. Ha az iskola helyet tud adni és időt tud biztosítani saját épületében és órarendjében, akkor a tanítás az iskola épületében történik. Ha erre nincs mód, a tanulók az iskolaépületen kívül részesülnek vallásoktatásban a különböző felekezetek által felajánlott helyen és időpontokban.

A Waldorf-iskola elsősorban a felekezeti vallásoktatásban nem részesülő gyermekek számára un. szabad vallásoktatást tart. A részvétel fakultatív. E tantárgy megjelenésének az az oka, hogy a Waldorf-iskola fontosnak tartja, hogy a tanuló valamiféle vallásoktatásban részt vegyen. A tanítás a Waldorf-iskola módszerei és embertani megfontolásai alapján történik, természetesen életkori sajátságokhoz alkalmazkodva, a horizontális és vertikális tantervbe szerves részeként. Ugyanúgy, ahogy az emberiség fejlődésének kezdetekor tudomány, művészet és vallás együtt jelent meg a történelem színpadán - ma sem jut érvényre az ember továbbhaladásának lehetősége vallásos érzések és az ehhez fűződő akarat nélkül.

Ilyen vallásos érzés-akarat az áhítat és csodálkozás, a tisztelet és odaadottság, melyek az iskoláskor előtti időszakban már erőteljesen kifejlődhetnek egy egészséges lelkületű családi és óvodai környezetben, mely pedagógiai tudatossággal teremt légkört a gyermek számára. Ezekre a magukkal hozott, legtöbbször spontán módon is a gyermekben élő "erényekre" építjük fel a vallásoktatás kezdeteit, felekezeti színezet nélkül, egyformán minden résztvevőre vonatkozóan.


1-4. évfolyam


  • Az isteni, emberi és természeti világ szentsége iránti érzékenység és a világ minden jelensége iránti tisztelet továbbápolása, illetve ébresztése meséken és a keresztény hitvilág legendáin át.

  • Az Ó-Testamentum történetei, a kereszténység történetének előkészítése a héber nép sorsában.

5-8. évfolyam




  • Az emberi sors iránti érzékenység ápolása a világirodalom és történelem nagy példáin keresztül. Család, barátság, emberi kapcsolatok. Lovagkori erények. Jézus Krisztus élete, példázatok.

  • Nagy felfedezések, feltalálások háttere, nagyjaink küzdelmei az emberiség továbbhaladásáért. Apostolok cselekedetei vagy egy evangélium ismertetése. Etikai kérdések a jelenkorra vonatkozóan.

9-12. évfolyam




  • Lelkiismeret. Az egyes ember felelőssége a család, nagyobb közösségek, a világ fejlődése irányában; életrajzok, beszélgetések alapján. Világvallások, elsősorban buddhizmus.

  • Életpálya-választás előkészítése. Egy-egy nagyobb filozófus életművével való foglalkozás. Pl. Szent Ágoston.

  • Egy evangélium részletes feldolgozása, lehetőleg a János evangélium.

A 13. ÉVFOLYAM

Útmutatások

A 13. év az érettségire való felkészítést szolgálja. A Waldorf-tanterv jellegéből adódóan ugyanis vannak olyan témakörök, amelyek tárgyalására csak ezen az évfolyamon kerülhet sor. Az érettségire való felkészítés a tantárgyi tételsorok alapján a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően történik. A vizsgázást is gyakorolják a diákok: ez a tanév során három alkalommal szintén része az érettségire készülésnek.
Az évfolyamra lépés feltételei

A 13. évfolyamra az léphet, aki Waldorf-iskolai tanulmányai sikeres befejezését tanúsítja: ez a 12. évfolyam végén a választott éves munka bemutatását és sikeres megvédését, valamint a záróbizonyítvány megszerzését jelenti.

A 13. évfolyamon legalább annyi tárgyat kell tanulniuk a tanulóknak, amennyiből érettségi vizsgára jelentkeznek. Ebből következően az osztály nem rendelkezik egységes órarenddel. A választott tantárgyakról minden tanulónak egyénileg a 12. osztályban júniusig kell döntenie, így tud az iskola egyénre szabott órarendet készíteni.
Egyénre szabott órakeretek

A 13. évfolyam kötelező tantárgyai megegyeznek az érettségi vizsga kötelező tárgyaival: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és a szabadon választott érettségi tantárgy(ak).


A tanév alatti vizsgák

A diákok három vizsga keretében adnak számot tudásukról. Ezek az őszi, a karácsonyi és a húsvéti szünet után zajlanak. A tanárok a vizsgák módját (írásbeli és/vagy szóbeli, gyakorlati) a mindenkori érettségi vizsgakövetelményeket követve szervezik meg. Az évközi vizsgákat a kötelező és az osztály diákjai által szabadon választott tantárgyakból tartják. A tanárok a tételsorok összeállításában is a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat rendelkezéseit tartják szem előtt. Az iskola pedagógiai célkitűzése az, hogy ezek a vizsgák komoly és egyben arányos feladatot jelentsenek a diákoknak. A javításban és az értékelésben is ez az elv érvényesül. A sikertelen vizsgákat kétszer lehet megismételni. A harmadik alkalommal is sikertelen vizsga azt jelenti, hogy a jelöltnek minden tárgyból meg kell ismételnie a 13. évet.


Felkészítés a továbbtanulásra

A 13. évben természetesen mód nyílik az emelt szintű érettségi vizsgára való készülésre is. Az ezzel kapcsolatos teendőket a diákok a felkészítő tanárral egyeztetik. Ha a felvételi vizsgatárgy nem szerepel az érettségi vizsgatárgyak között, akkor is van a tanulónak lehetősége arra, hogy a felvételi tárgyat fölvegye az érettségi vizsgatárgyak közé, és így az év közben vizsgát is tegyen.



A WALDORF-ISKOLÁK MŰVÉSZETI NEVELÉSÉNEK KERETTANTERVE AZ 1-12. ÉVFOLYAMOKON

A Waldorf-iskolákban a tanulók felkészítése az alábbi művészeti ágakban történik (a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletben foglalt szakági besorolás szerint):



  • Zeneművészeti ág - klasszikus zene - furulya tanszak: a Waldorf-kerettantervben Zene tantárgyként jelölve, valamint a tanulók által szabadon választható egyéb hangszer szakon

  • Táncművészeti ág - kortárs tánc tanszak: a Waldorf-kerettantervben Euritmia tantárgyként jelölve (Marie Steiner által kidolgozott modern mozgásművészet)

  • Képző- és iparművészeti ág - grafika, festészet, szobrászat tanszak - fatárgykészítő (vagy fémműves/bőrműves/bábkészítő) és textilműves tanszak: a Waldorf-kerettantervben Képzőművészetek és Mesterségek tantárgyként jelölve

  • Színművészeti-bábművészeti ág - színjáték tanszak vagy bábjáték tanszak: a Waldorf-kerettantervben Dráma tantárgyként jelölve (valamint a Magyar nyelv és irodalom tantárgyban, a Gyakorlatok 'Színház' részében), illetve Bábkészítés tantárgyként jelölve

  • Elméleti tárgy: a Waldorf-kerettantervben Művészettörténet/Esztétika tárgyként jelölve, valamint a Gyakorlatok tantárgy 'Művészeti tanulmányút' részében/

A fenti tanszakok mindegyike szerepel a Waldorf-iskolák művészeti nevelésének 12 éves programjában, minden tanuló számára kötelező tantárgyként (a keret- és a helyi tanterv felkínálta kötelező választási lehetőségekkel) a kerettantervben megjelölt évfolyamokon és kidolgozott tartalmakkal.
A Waldorf-iskolák művészeti nevelésének szakaszai és vizsgái:


  • Alapfokú képzés és művészeti alapvizsga:

A művészeti képzés alapfokú szakasza az 1-8. évfolyamokat foglalja magában, ezt a szakaszt zárja a művészeti alapvizsga. A nyolcadik tanév során a tanulók 'éves munkát' végeznek, mely egy szabadon választott témának elméleti, művészeti és gyakorlati összetevőket tartalmazó feldolgozása. Része egy "mestermunka", mely egy tárgy művészi kivitelezésű megvalósítása, illetve előadóművészeti tárgy választása esetén élőben bemutatott zenei vagy színi alkotás.

A vizsga menete és értékelése:

Az alapfokú művészeti vizsga a gyerekek 8. osztályos éves munkájának része. Az alapfokú művészeti vizsga, az éves munka szóbeli előadása elsősorban az osztály és a szülők (esetleg más meghívott tanárok és diákok) előtt viszonylag szűk, zárt körben zajlik. A szóbeli előadás keretében a gyerekek szabadon mesélnek az általuk végzett munkáról, a személyes élményeikről és benyomásaikról. Fontos szempont, hogy a gyakorlati-művészeti munkájuk álljon az előadásuk középpontjában is, és lehetőleg kerüljék az általuk át nem élt vagy nem tapasztalt „tudományos” magyarázatokat. Az előadást követően a hallgatóság kérdéseket tehet fel az előadónak, aki ezáltal is bizonyíthatja az adott témában való jártasságát.

A korábban leadott írásbeli munkát, a gyerekek által maguk készített gyakorlati-művészeti munkát és a szóbeli előadást egyaránt az osztálytanító értékeli. Az osztálytanító írásos értékelése az évvégi szöveges értékelés, az évvégi bizonyítvány része.




  • Továbbképző szakasz és művészeti záróvizsga:

A továbbképző szakasz a 9-12. évfolyamokat foglalja magában, mely a művészeti záróvizsgával fejeződik be. Ez a vizsga a 12. évfolyam éves munkájának művészeti részét képezi, hasonlóan az előbbiekben leírt alapvizsgához.

A vizsga menete és értékelése:

A művészeti záróvizsga a gyerekek 12. osztályos éves munkájának része. Az éves munka elméleti (tudományos) és gyakorlati (művészeti) részből áll, amelyben a gyakorlati-művészeti munkának nagyobb hangsúlyt kell kapnia. A művészeti záróvizsgát, a művészeti alapvizsgát követően a diákok különböző előadóművészeti ágakkal is kiegészíthetik, például: zeneművészet, táncművészet, euritmia, képzőművészet. A művészeti záróvizsgájuk egy szóbeli előadással zárul, amelyben bemutatják a kutatási területüket vagy a választott témájukból egy karakterisztikus példát kiemelve, azon keresztül mutatják be az egész munkájukat. Az előadást követően a hallgatóság kérdéseket tehet fel az előadónak, aki válaszaival és hozzáértésével bizonyíthatja a választott témában való jártasságát.

Mind az írásbeli, mind pedig a gyakorlati-művészeti munkájukat a tanári kollégium egy tagja figyelemmel kíséri, ő az un. belső témavezető vagy konzulens. A választott témától függően a diákoknak lehetőségük van felkérni egy külső – iskolán kívüli – szakembert is, aki külső konzulensként kíséri a munkát.

A határidőre leadott írásbeli dolgozatot és a szóbeli előadást egyaránt a belső témavezetőn kívül a tanári kollégiumhoz tartozó opponens is véleményezi. Az írásos értékelések hivatalos másolatát az iskola dokumentumként megőrzi. Az írásbeli munkák másodpéldánya pedig az iskola könyvtárába kerül, amelyek az iskola diákjai, tanárai és más érdeklődők számára szabadon hozzáférhető.

KÉPZŐMŰVÉSZETEK


Yüklə 3,32 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   24   25   26   27   28   29   30   31   ...   39




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©muhaz.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin