11. évfolyam
Célok és feladatok:
A 11. osztályban a tanuló jelentős lépést tesz önmaga megtalálása felé. Saját belső gondolkodási-, érzelmi- és akaratereje iránti bizalmuk erősödik. Kezdi megérteni a finom összefüggéseket az ok és okozat szövedékében, valamint azt a gondolkodásmódot, amely a komplex jelenségek, mint pl. az ökoszisztémák megragadásához szükséges. Ez teszi lehetővé a tanuló elvezetését azon túlra, amit eddig csak elképzelni tudott.
A biológiában például a sejtek világába, az egysejtű élőlények, azaz az elképzelhetetlenül apró lények világába nyer bepillantást.
A földrajz keretében megtartható egy csillagászat epocha, lehetővé téve, hogy a tanuló belépjen a határtalan birodalmába.
Másrészt viszont a térképészet eleget tesz a tanuló új absztrakciós képességének azzal, hogy a háromdimenziós földet egy kétdimenziós lapon kell ábrázolni. (Steiner az ilyen életkorú tanuló számára javasolta a földmérés epocha folytatásaként a térképészetet).
A speciális földrajzi téma ebben az osztályban az öko-földrajz, amely a világűr, a földfelszín domborzata, a klíma, a vegetáció, és az ember kölcsönhatásait vizsgálja.
A (Föld burkairól szóló) 10. osztályos földrajzepocha folytatásaként a mostani epochának több gazdasági és társadalomföldrajzot kell tartalmaznia.
Ennek nem szabad kizárólag a hanyatló tendenciákra koncentrálnia, mint pl. a szennyezések és az ökológiai pusztítás, hanem meg kell mutatnia a Föld megújításáról szóló tanulmány kezdetét. Például a növekvő biológiai eltérések pozitív hatásai az ökoszisztémákra a földművelés néhány hagyományos formájában, vagy a modern földgazdálkodási programok hatásai.
Meg kell vitatni az egész koncepciót, hogy mi számít egészségesnek egy ökoszisztémában, hogy világossá váljon: nem az az egyetlen válasz, hogy a természetet magára kell hagyni, hogy elviselhető módon élhessenek emberek a Földön. Az egész éven tartó technológia tantárgy segíthet e tematika elmélyítésében.
Javasolt témakörök:
-
A földrajzi övezetesség alakulása az egyenlítőtől a sarkokig.
-
A függőleges övezetesség szerepe egyes térségekben.
-
A Föld tájai, mint ökoszisztémák.
-
Az emberiség mezőgazdasági kultúrájának fejlődése a történelem során.
-
A fejlődő országok elszegényedése a kizsákmányoló gazdálkodás következtében.
-
Anglia és Oroszország összehasonlítása földrajzi, történelmi és kulturális fejlődésük tükrében a XII. századtól napjainkig.
-
Az Európai Unió ipari és mezőgazdasági fejlődése.
-
A modern csillagászat és kozmológia szempontjai (tanítható a 12. osztályban is).
Várható eredmények:
-
A diák legyen képes bemutatni a földrajzi övezetesség kialakulásának szempontjait.
-
A tanuló tudja jellemezni a mezőgazdaság fejlődését a kialakulásától napjainkig.
-
Tudja összehasonlítani a különböző gazdasági szinten álló országok fejlődését.
-
Legyen jártas különböző ökoszisztémák felismerésében.
-
Mutassa be az Európai Unió fejlődését kialakulásától napjainkig.
12. évfolyam
Célok és feladatok:
A tanulók látóhatára kitágul a 12. osztályban. Jobban látószögükbe kerül saját életfeladatuk, de a világ problémáira is nagyobb felelősségtudattal tekintenek.
Az érettség felé tett lépésükkel a tanítási módszer megváltoztatását igénylik. Áttekintést akarnak kapni, keresik a kapcsolódásokat más tantárgyakkal, és megvitatják a technikai forradalom életstílusát.
Iskolaévei végére a tanulókban tudatosulni kell, hogy az emberiségnek partneri viszonyban kell lennie a természettel, és ebben minden egyes embernek tevékenyen ki kell vennie a részét.
Javasolt témakörök:
-
A Föld: természetföldrajzi és emberföldrajzi felosztása.
-
Az ember fejlődésének jelentősége a bioszféra szempontjából; technika, kultúra, nyelv, vallás, mint a különböző népek és nemzetek létrejöttének meghatározó tényezői.
-
Népességváltozások, népesség-mozgások a Földön a történelmünk során.
-
Ipari centrumok és a perifériák általános jellemzői és gazdasági kapcsolataik.
-
A rasszizmus és a nacionalizmus, mint ideológiák földrajzi elhelyezkedésük.
-
A gazdasági és pénzügyi globalizáció szerepe az országok gazdasági fejlődésében.
Várható eredmények: -
A diák tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását.
-
Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására.
-
Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal.
TERMÉSZETRAJZ ÉS BIOLÓGIA
Célok és feladatok:
A Waldorf-iskolák tantervének teljes felépítése mélységesen ökológiai jellegű. Az egésztől a részek felé haladó tanítási módszer maga is megerősíti ezt, és bátorítja a gyermekeket, hogy fejlődésük során megtartsák a legszélesebb rálátást a tanulmányaikban.
A különböző osztályokban biológiából felvetett témák szervesen beleillenek az egész iskolán végigvezető tantervbe, tudat alatt táplálva az egészen belüli egységérzetet.
1., 2. és 3. évfolyam
Az ezen osztályokat átható hangulat magában hordozza a biológiához tartozó összes témát. A gyermekek fejlődésének e szakaszai során kiválasztott történetek tükrözik a kisgyermekek és az élővilág folyamatosan változó kapcsolatát.
Az 1. és a 2. osztályban a történetek az átváltozás témakörével foglalkoznak, a béka királyfivá változik, a nádszálból előpattan a királykisasszony. Ezek a történetek lehetővé teszik, hogy a gyermekek megértsék az állatok nyelvét, és megismerjenek más lényeket - manókat, tündéreket -, akik titkokat őriznek és életet védenek. Az ilyen fantáziaelemek nem szeszélyes hóbort szüleményei, ezek alapozzák meg az állatok és növények közötti viszony komplexitásaival és útvesztőivel az egészséges érzületű kapcsolatot. Sőt a bioszféra rejtett tulajdonságaihoz is – amiket később, a felső tagozatban, a világos gondolkodás segítségével tanulmányoznak – közelebb visznek.
A 3. osztályban a teremtés történetei teljességében ábrázolják a Föld, a növények, az állatok és az ember eredetét. Más történetek arról szólnak, hogy egyes személyek, vallásos emberek vagy szentek milyen különleges viszonyban vannak az állatvilággal (Szent Ferenc). A mezőgazdasági epochában a gyermekek megismerik, miként dolgozik a paraszt a természet erőivel. A szántáson, a vetésen és a betakarításon túl még rengeteg feladat van: élő sövényeket telepíteni, kerítéseket állítani, bárányokat gondozni, víztől mentesíteni földterületeket és gyomtalanítani a terményt.
Mindezek bevezetőül szolgálnak az élővilág elkövetkező évekbeli tudatosabb tanulmányozásához, valamint annak tudatalatti megerősítéséhez, hogy a Földre tekintettel levő és az azt óvó ökológia etikai alapja: az emberek erkölcsi fejlődése.
4-8. évfolyam
A gyermek fejlődésében a kilencedik életév körül határozottan érzékelhető határvonal mutatkozik: a 4. osztálytól a gyermekek nagyobb távolságot érzékelnek saját maguk és más emberek, valamint a környező világ között. A képzelőerőt még mindig nagyon megmozgatja egy-egy történet, de annak tartalma már pontosabb leírást igényel. Az élővilág megfigyelése és leírása — amely kombinálja a pontos részleteket és a növény vagy állat karakterének érzékelését, valamint a környezetet, amelyben élnek — hidat képez a 6., 7. és 8. osztályhoz. Az 5. osztályban az egyedülálló jellegzetességekkel és jellemzőkkel rendelkező növény életszerű leírása, lefestése, és a hozzá kapcsolódó versek a gyermekeket saját élményeik által vezetik el a megfigyelés pontosságához.
A 6. osztályban az ásványtan, a 7. osztályban az egészség- és táplálkozástan témái, a 8. osztályban az emberi test tanulmányozása egyre inkább igénybe veszi a diákok saját megfigyeléseit. A hangsúly sokkal inkább az általuk tapasztalt jelenségen van, nem pedig a jelenkori tudomány legfrissebb elméletein. A kertépítés olyan tevékenység, amely kilép az osztályban található növények általános gondozásából: egy kis földdarabot művelnek meg, ahol virágok és zöldségnövények nevelhetők, komposzt készíthető, és a föld iránti felelősség gyakorlati úton felkelthető. Az összes biológia epochához hetenkénti szakórák kapcsolódhatnak végig a 8. osztályig.
Dostları ilə paylaş: |