Gerevich József (szerk., 1989): Közösségi mentálhigiéné. Budapest: Gondolat.
Gergely György (1985): Piaget és a nyelvelsajátítás. In: Mérei 1985, 73-94. o.
Gergely György (1994): Az önfelismeréstől a tudatelméletig. Pszichológia, 14. 123-141. o.
Gergely György, NÁdasdy Z., Csibra G. és Bíró S. (1995): Taking the intentional stance at 12 months of age. Cognition, 56. 165-193. o.
Gibson, J. J. (1950): The Perception of the Visual World. Boston: Houghton Mifflin.
Gibson, J. J. (1960): The concept of stimulus in psychology. Amer. Psychol., 15. 694-703. o.
Gibson, J. J. (1966): The senses considered as perceptual sys- tems. Houghton Mifflin.
Gibson, J. J. (1979): The ecological approach to visual perception. Houghton Mifflin.
Gilson, L. (1955): La psychologie descriptive selon Franz Brentano. Párizs: Vrin.
Glickman, S. E. (1985): Some thoughts on the evolution of comparative psychology. In: Koch, S. és Leary, D. (szerk.): A century of psychology as science. New York: McGraw Hill, 738-782. o.
Gockler Lajos (1927): Átöröklés és nevelés. Budapest.
Goffman, E. (1959): The Presentation of Self in Everyday Life Garden City. New York: Doubleday.
Goffman, E. (1971): Relations in Public. New York: Harper & Row.
Goffman, E. (1981): A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest: Gondolat.
Goitein Zsolt (1932): Wundt útja a természettudománytól a természetbölcseletig. Újpest.
Goldman, A. I. (1993): Consciousness, folk psychology and cognitive science. Consciousness & Cognition: An International Journal, 2. 364-382. o.
Goldmann, L. (1964): The hidden God. London: Routledge & Kegan Paul.
Goldmann, L. (1948/1967): Introduction a laphilosophie de Kant. 2. Edition. Párizs: Gallimard.
Goldmann, L. (1973): The Philosophy of the Enlightenment: The Christian Burgess and the Enlightenment. London: Routledge & Kegan Paul.
Goldmann, L. (1977): A rejtőzködő isten. Budapest: Gondolat.
Goldstein, J. (1994): The advent of psychological mo- dernism in France: An alternative narrative. In: Ross, D.(1994, ed.): Modernist Impluses in the Human Scien- ces. 1870-1930. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 190-209. o.
Goldstein, K. (1940): Human nature in the light of psycho- pathology. Cambridge: Harvard University Press.
Goldzieher Vilmos (1895): Emlékbeszéd Helmholtz Hermann felett. Orvosi Hetilap, 39. Különnyomat.
Gombocz Zoltán (1903): Nyelvtörténet és lélektan. Wundt néplélektanának ismertetése. Budapest: Athenaeum. Új kiadása: In: Gombocz Zoltán: Jelentéstan és nyelvtörténet. Budapest: Akadémiai, 1997.
Gombrich, E. (1970): Művészet és illúzió. Budapest: Gondolat.
Gopnik, A., Meltzoff, A. N. és Kuhl, P. K. (2005): Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? 2. kiadás. Budapest: Typotex.
Goss, A. (1961): Early behaviorism and verbal mediating responses. American Psychologist, 16. 285-298. o.
Gould, S. J. (1990): A panda hüvelykujja. Budapest: Európa.
Gould, S. J. (1996): Full house. The speead of excellence from Plato to Darwin. Cambrige, Mass.: Harvard University Press.
Gould, S. J. (1999): Az ember félreméricskélése. Budapest: Typotex.
Gould, S. J. és Lewontin, R. C. (1979): The Sprandels of San Marco and the Panglossian paradigm: A critique of the adaptationist program. Proceedings of the Royal Society, B205. 581-598. o.
Gould, S. J. és Vrba, E. S. (1982): Exaptation – a missing term in the sceince of from. Paleobiology, 8. 4-15. o.
Graham, G. et ál. (1988): How to be realistic about folk psychology. Philosophical Psychology, 1. 69-81. o.
Grastyán Endre (1961): The significance of the earliest manifestations of conditioning in the mechanism of learning. In: Delafresnaye, J. F. (ed.): Brain Mechanisms and Learning. oxford: Blackwell, 1961. 243-263. o.
Grastyán Endre (1967): A tanulás alapvető paradoxo- nai és idegélettani feloldásuk. Pedagógiai Szemle, 10. 893-914. o.
Grastyán Endre (1985): A játék neurobiológiája. Budapest: Akadémiai.
Grastyán Endre, Czopf János, Ángyán Lajos és Szabó Imre (1965): Motivációs mechanizmusok jelentősége a feltételes reflexes kapcsolatok szerveződésében. Pszichológiai Tanulmányok, 7. 153-198. o.
Gray, J. A. (1978): Az introverzió-extraverzió pszicho- fiziológiai természete. In: Halász László és Marton L. Magda (szerk., 1978): Típustanok és személyiségvonások. Budapest: Gondolat.
Greene, R. L. (1991): The Ranschburg effect: The role of guessing strategies. Memory & Cognition, 19. 313-317. o.
Greenwood, J. D. (1992): Against eliminative mate- rialism: From folk psychology to Volkerpsychologie. Philosophical Psychology, 5. 349-367. o.
Greenwood, J. D.(2004): The disappearance of the social in American social psychology. Cambridge, UK: Cambridge university Press.
Greenwood, J. D. (szerk., 1991): The future of folkpsychol- ogy. Cambridge: Cambridge university Press.
Gregory, R. L. (1981): Mind in science. Cambridge: Cambridge university Press.
Greimas, A. J. (1996): Sémiotique et sciences sociales. Párizs: seuil.
Grill Cosmides, L. et ál. (1994): Beyond intuition and instinct blindness: Toward an evolutionarily rigorous cognitive science. Cognition, 50. 41-77. o.
Gruber, H. E. (1974): Darwin on man: A psychological study of scientific creativity. New York: Dutton.
Guilford, J. P. (1967): The structure of intellect. New York: MacGraw Hill.
Guillaume, P. (1943): Introduction a la psychologie. Párizs: Vrin.
Gulick, R. (eds.): J. Searle and his critics. Oxford: Black- well, 105-113. o.
Gundlach, H. U. K. (1986): Dr. Mises and Mr. Fechner: How early was their identity discovered? American Psychologist, 41. 582-583. o.
Guttenplan, S. (1994): Companion to the Philosophy of Mind. oxford: Blackwell.
Győri Miklós (1995): Pozitivizmus és pszichológiai antiredukcionizmus: J. stuart Mill. Pszichológia, 15. 391-405. o.
Habermas, J. (1984): A kommunikatív cselekvés elmélete. Budapest: Filozófiai Figyelő.
Habermas, J. (1994): Válogatott tanulmányok. Budapest: Atlantisz.
Hacker, P. M. S. (1995): Helmholtz’s theory of perception: An investigation into its conceptual frame- work. International Studies in the Philosophy of Science,
-
199-214. o.
Haeckel, E. (1866): Generelle Morphologie. Berlin: Reimer.
Haeckel, E. (1905): Világproblémák. Budapest: Vass.
Haeckel, E. (1911): Az élet csodái. I-II. Budapest: Athe- naeum.
Halasi Nagy József (1923): A mai filozófia főirányai. Budapest: Franklin.
Halasi Nagy József (1937): Korunk szelleme. Budapest: Dante.
Halasi Nagy József (1943): Az ember lelki élete. Budapest: Patheon.
Halász László (szerk., 1988): A freudizmus. Budapest: Gondolat.
Halász László, Hunyady György és Marton L. Magda (szerk., 1979): Az attitűd kutatásának kérdései. Budapest: Akadémiai.
Halász László és Marton L. Magda (szerk., 1978): Típustanok és személyiségvonások. Budapest: Gondolat, 185-213. o.
Halbwachs, M. (1912): La classe ouvriere et les niveaux de vie. Párizs: Felix Alcan.
Halbwachs, M. (1918): La doctrine d’Émile Durkheim. Revue Philosophique de la France et de l’Étranger, 85. 353-411. o.
Halbwachs, M. (1925): Les cadres sociaux de la mémoire. Párizs: Alcan.
Halbwachs, M. (1941): La topographie legendaire des Évan- giles en Terre Sainte Sainte: Étude de Mémoire Collective. Párizs: Presses universitaires de France.
Halbwachs, M. (1968): La mémoire collective. Párizs: Pres- ses universitaires de France.
Halbwachs, M. (1971): Az emlékezet társadalmi keretei. In: Ferge, 161-178. o.
Halbwachs, M. (1978): The Causes of Suicide. New York: Free Press.
Halbwachs, M. (1980): Collective Memory. New York: Harper.
Halbwachs, M. (1992): On Collective Memory. Chicago, Ill.: University of Chicago Press.
Halbwachs, M. (1994): Les Cadres Sociaux de la Mémoire. Párizs: Albin Michel. Halbwachs (1925) újrakiadása.
Hall, G. S. (1911): Adolescence. Vol. I-II. New York: App- leton.
Hall, G. S. (1912): Founders of modern psychology. New York: Appleton.
Hall, G. S. (1920): Recreations of a Psychologist. New York: Appleton.
Hall, J. Y. (1977): Gall’s phrenology: A romantic psychology. Studies in Romanticism, 16. 306-317. o.
Hammond, K. R. (1966): The psycholology of Egon Brunswik. New York: Holt.
Harkai Schiller Pál. Lásd még: Schiller, Paul von; Schiller, P. H.
Harkai Schiller Pál (1930): A lélektani kategóriák rendszerének kialakulása. Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai szemináriuma.
Harkai Schiller Pál (1940): A lélektan feladata. Budapest: MTA.
Harkai Schiller Pál (1944): Bevezetés a pszichológiába: A cselekvés elemzése. Budapest: Pathéon.
Harkai Schiller Pál (1946): Lélektani tanulmányok Ranschburg Pál emlékére. Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem Lélektani Intézete. 17-24 o.
Harmat Pál (1986): Leben und Werk von Imre Hermann. Psyche: Zeitschrift fur Psychoanalyse und ihre Anwendungen,
-
640-651. o.
Harmat RÁl (1987): Psychoanalysis in Hungary since 1933. International Review of Psycho-Analysis, 14. 503-508. o.
Harmat Pál (1994): Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. 2. kiadás. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó.
Harmat Pál (1995): A budapesti pszichoanalitikus iskola. In: Kiss 1995a, 98-113. o.
Harnad, S. (szerk., 1987): Categorial Perception: The Groundwork of Cognition. Cambridge University Rress.
Harris, P. L. (1992): From simulation to folk psychology: The case for development. Special Issue: Mental simu- lation: Philosophical and psychological essays. Mind & Language, 7. 120-144. o.
Hartmann, Eduard von (1893): Philosophy of the Unconscious. Vol. I-III. Transl. by W. C. Coupland. London: Kegan Paul.
Hatfield, G. (1990): The Natural and the Normative: Theo- ries of Spatial Perception from Kant to Helmholtz. Cambridge, Mass.: M. I. T. Press.
Hatfield, G. (1993): Helmholtz and classicism: The science of asthetics and the aesthetics of science. In: Cahan (ed., 1993) 522-558. o.
Haugeland, J. (1996): A kognitívizmus jellege és kézenfekvő volta. In: Pléh Csaba (szerk.) 1996.
Haupt, E. J. (1990): Contributions to the history of psychology: LXXII. Gottingen and Leipzig: Academic biographies as sources for institutional Summaries. Psychological Reports, 67. 995-1003. o.
Hauser Arnold (1978): A művészettörténet filozófiája. Budapest: Gondolat.
Hayek, F. (1952): The sensory order. Chicago: University of Chicago Press.
Hayek, F. A. (1992): A végzetes önhittség. A szocializmus tévedései. Budapest: Tankönyvkiadó.
Hearnshow, L. (1964): A short history of British psychology, 1840-1940. London: Methuen.
Hearnshow, L. S. (1987): The Shaping of Modern Psychology. London: Routledge.
Hebb, D. O. (1949): The organization of behavior. New York: Wiley.
Hebb, D. O. (1975): A pszichológia alapkérdései. Budapest: Gondolat.
Hebb, D. O. (1960/1983): Az amerikai forradalom. In: Pléh 1983, III. 294-313. o.
Hécaen, H. és Dubois, J. (1969): La Naissance de la Neu- ropsychologie du Langage. 1825-1865. Párizs: Flamma- rion.
Heelan, P. (1984): Foreword. In: Bachelard, G.: The New Scientific Spirit. Tran. A. Goldfhammer. Boston: Beacon Press, VII-XIII.
Heider, F. és Símmel, E. (1944/1981): A viselkedés észlelésnek kísérleti vizsgálata. In: Csepeli György (szerk.): A kísérleti társadalomlélektan árama. Budapest: Gondolat, 178-195. o.
Heinzelmann, G. (1910): Der begriff der Seele und die Idee der Unsterblichkeit bei Wilhelm Wundt. Tübingen: Nahr.
Helmholtz, H. (1874): Népszerű tudományos előadások. Budapest: Természetudományi Társulat.
Helmholtz, H. von (1875): On the Sensations of Tone as a Physiological Basis for the Theory of Music. London: Long- mans. Small excerpt in Diamond, 1974, 152-154. o.
Helmholtz, H. von (1878): The facts in perception. In: Helmholtz, 1921/1977, 116-185. o.
Helmholtz, H. von (1880): Popular ScientificLectures. New York.
Helmholtz, H. von (1866/1896/1924): Helmholtz’s Trea- tise on Physiological Optics. Rochester, New York: The Optical Society of America.
Helmholtz, H. von (1921/1977): Epistemological Writings. Dordrecht: D. Reidel.
Helmholtz, H. von (1995): Science and Culture. Chicago: university of Chicago Press.
Helson, H. (1964): Adaption-level theory: An experimental and systematic approach to behavior. New York: Harper & Row.
Helson, H. (1983): Miért a Gestalt pszichológusok értek el sikereket szemben előfutáraik kudarcával? In: Pléh 1983, II. 235-248. o.
Henle, M., Jaynes, J. és Sullivan, J. J. (1973, eds.): Historical Conceptions of Psychology. New York: Springer.
Herbart, J. F. (1891): A text-book in psychology; an attempt to found the science psychology on experience, metaphysics and mathematics Trans. by Margaret K. Smith. New York: D. Appleton.
Herbart, J. F. (1822/1974): Über die Möglictkeit und Not- wendigkeit, Mathematik und Psychologie anzuwenden. Angolul in: Diamond 1974, 673-677. o.
Hergenhahn, B. N. (2008): An introduction to the history of psychology. 5. kiadás. Belmont, CA: Thomson Lear- ning.
Hering, E. (1895/1913): Memory. Lectures on the Specific Energies of the Nervous System. 4th edition. Chicago, Ill.: open Court.
Hering, E. (1878/1964): Zur Lehre Vom Lichtsinne. 2nd edition Bécs: C. Gerold’s Sohn. English Translation: Outlines of a Theory of the Light Sense. Transl. by L. M. Hurvich and D. Hirst. Részlet in: Shakian 1966, 144-148. o.
Hering, E. (1977): The Theory of Binocular Vision. New York: Plenum Press.
Hermann Alice (1947): Emberré nevelés. Budapest: Székesfővárosi Irodalmi Intézet.
Hermann Imre (1926): Gustav Theodor Fechner. Bécs: In- ternationaler Psychoanalitischer Verlag.
Hermann Imre (1929): Die Psychoanalyse als Methode. Bécs: Internationaler Psychoanalitischer Verlag.
Hermann Imre (1984): Az ember ősi ösztönei. 2. kiadás. Budapest: Magvető.
Hermann Imre (1986): Freud útja a neurológiától a pszichoanalízisig. Pszichológia, 6. 457-460. o.
Hermann Imre (1988): A pszichoanalízis mint módszer. 2. kiadás. Budapest: Gondolat.
Hermann Imre (1990): Az antiszemitizmus lélektana. Budapest: Cserépfalvi.
Hernádi Miklós (szerk., 1984): A fenomenológia a társadalomtudományban. Budapest: Gondolat.
Herrnstein, R. J. és Boring, E. G. (1965, eds.): A Source Book in the History of Psychology.
Heusner, A. (1920): Einführung in Wilhelm Wundts Phi- losophie und Psychologie. Göttingen: Bandenhoed und Ruprech.
Hiebsch, H. (1980): Wilhelm Wundt und die Ertstehung der psychologie. Berlin: NDK Pszichológiai Társaság.
Hilgard, E. (1948): Theories of learning. New York: App- leton.
Hilgard, E. (1964): Introduction to the new edition of Ebbing- haus, VII-XX.
Hilgard, E. (1980): The trilogy of mind: Cognition, affec- tion and conation. Journal of the History of the Behavioral Sciences, 16. 107-117. o.
Hilgard, E. (1962/1983): A pszichoanalízis helye a tudományban. In: Pléh, 1983, II. 392-409. o.
Hilgard, E. (1987): Psychology in America. A historical sur- vey. San Diego: Harcourt.
Hilgard, E. és Marquis, D. (1940): Conditioning and learning. New York: Appleton.
Hinde, R. és Stevenson-Hinde, J. (szerk., 1973): Const- raints in learning. New York: Academic Press.
Hirshfeld, L. A. és Gelman, S. A. (szerk., 1994): Mapping the Mind. Domain Specificity in Cognition and Culture. Cambridge, Mass.: Cambridge University Press.
Hirschman, A. O. (1998): Az érdekek és a szenvedélyek. Budapest: Jószöveg.
Hirst, W. és Maner, D. (1995): Opening vistas for cognitive psychology. In: Martin, L. M. W., Nelson, K. és Tobach, E. (Eds.): SocioculturalPsychology. 89-124. o.
Hobbes, Th. (1970): Leviatán. Budapest: Magyar Helikon.
Hochberg, J. E. (1962): Nativism and empiricism in perception. In: Postman (ed., 1962) 255-330. o.
Hochberg, J. E. (1978): Perception. 2nd ed. Englewood Cliffs, N. J.: Prentice-Hall.
Hoff, T. L. (1992): Gall’s psychophysiological concept of function: The rise and decline of „internal essence”. Brain and Cognition, 20. 378-398. o.
Hofstadter, R. (1944): Social Darwinism in American Thought. Boston: Beacon Press.
Hofstadter, R. (1963): Antiintellectualism in American Life. New York: Knopf.
Hofstadter, D. (1987): Cognition, subcognition. Sortir du reve de Boole. Le Débat, 1987, No. 47. 26-44. o.
Hofstadter, D. (1998): Gödel, Escher, Bach. Budapest: Typotex.
Holbach, P. H. D. (1978): A természet rendszere. Budapest: Akadémiai.
Holenstein, E. (1973): Jakobson und Husserl: Ein Beit- rag zur Genealogie des Strukturalismus. In: H. Parret (szerk.): History of linguistics and contemporary linguistics. Berlin, 722-810. o.
Holt, E. B. (1931): Animal drive and the learning process. New York: Holt.
Holt, J. (1915): The Freudian Wish and its Place in Ethics. New York: Holt.
Honderich, T. (ed., 1995): The Oxford Companion to Phi- losophy. oxford: oxford university Press.
Hoppe, G. (1901): Die psychologie des Juan Luis Vives. Berlin: Mayer & Müller.
Horgan, T. (1993): The austere ideology of folk psychology. Special Issue: Eliminativism. Mind & Lan- guage, 8. 282-297. o.
Horváth György (1991): Az értelem mérése. Budapest: Tankönyvkiadó.
Hothersall, D. (1984): History of psychology. New York: Random House.
Howe, R. B. K. (1991): Introspection: A reassasment. New Ideas in Psychology, 9. 25-44. o.
Hull, C. L. (1943): Principles of behavior. New York: App- leton.
Hull, C. L. (1952): A behavior system. New Haven: Yale university Press.
Humboldt, W. von (1985): Válogatott tanulmányai. Budapest: Európa.
Hume, D. (1737/1976): Értekezés az emberi természetről. Budapest: Gondolat.
Hume, D. (1777/1994): Összes esszéi. I-II. Budapest: Atlantisz.
Humphrey, N. (1986): The inner eye. London: Faber and Faber.
Hunt, E. és Agnoti, F. (1991): The Whorfian hypothe- sis: A cognitive psychology perspective. Psychological Review, 98. 377-389. o.
Hunyady György (szerk., 1973): Szociálpszichológia. Budapest: Gondolat.
Hunyady György (1979): Az értékelés konzisztenciája a társas kapcsolatok percepciójában: az ún. kognitív egyensúly kutatásáról. In: Hunyadi Gy. (szerk.): Pszichológiai Tanulmányok. XV Budapest: Akadémiai, 311-346. o.
Hunyady György (szerk., 1984): Szociálpszichológia. 2., átdolg. kiadás. Budapest: Gondolat.
Hunyady György (1985): Kardos Lajos. Magyar Pszichológiai Szemle, 373-375. o.
Hunyady György és Székely Mózes (szerk., 2003): Gazdaságpszichológia. Budapest: osiris.
Hurvich, L. M. and Jameson, D. (1974): Opponent pro- cesses as a model of neural organization. American Psychologist, 29. 88-102. o.
Husserl, E. (1901): Logische Untersuchungen. I-II. Halle: Max Niemeyer.
Husserl, E. (1972): Válogatott tanulmányai. Budapest: Gondolat.
Husserl, E. (1910/1992): A filozófia mint szigorú tudomány. Budapest: Kossuth.
Husserl, E. (1998): Az európai tudományok válsága. I-II. Budapest: Atlantisz.
Hutton, P. H. (1993): History as an Art of Memory. Hannover: University Press of New England.
Huxley, J. (1874/1897): On the hypothesis that animals are automata and its history. In: Method and Results. Essays. New York: Appleton, 199-250. o.
Huzella Tivadar (1936): Az élet tudománya. Budapest: Franklin.
Jackendoff, R. (1987): Consciousness and the computational mind. Cambridge, Mass.: M. I. T. Press.
Jackson, J. H. (1884/1983): Az idegrendszer felbomlásáról. In: Pléh 1983, I. 204-207. o.
Jacob, F. (1986): A lehetséges és a tényleges valóság. Budapest: Európa.
Jaensch, E. (1929): Grundformen menschlichen Seins. Berlin.
Jakobson, R. (1970): Hang, jel, vers. Budapest: Gondolat.
James, W. (1890): Principles of psychology. New York: Holt.
James, W. (1911): Lélektani előadások tanítók számára. Budapest: Lampel.
James, W. (1962): Psychology: Briefer course. New York: Collier.
James, W. (1890/1983): A gondolatáramlás. In: Pléh 1983, I. 241-259. o.
Janet, R (1920): The Major Symptoms of Hysteria. 2nd ed., with New Matter. New York: The Macmillan Company.
Janet, P. (1923): De l’angoisse a l’extase. Párizs: Alcan.
Janet, P. (1928): Lévolution de la mémoire. Párizs: Flam- marion.
Janet, P. (1977): The Mental State of Hystericals. Washington: Univers Publications of America.
Janet, P. (1938/1983): A magatartás pszichológiája. In: Pléh 1983, II. 442-457. o.
Janik, A. and Toulmin, S. (1973): Wittgenstein’s Vienna. New York: Simon and Schuster.
János, A. C. (1982): The Politics of Backwardness in Hungary: 1825-1945. Rrinceton: Rrinceton University Rress.
Jarosevszkij, M. G. (1968): A pszichológia története. Budapest: Kossuth.
Jarosevskij, M. G. (1994): I. M. Sechenov and the Russian tradition. Journal of Soviet and East European Psychology, 32. 197-208. o.
Jarosevszkij, M. G. és Anciferova, L. (1974): Razvityi- je i szovremennoje szosztojanyije zarubezsnoj pszihologii. Moszkva: Pedagogika.
Jaspers, K. (1913/1986): Általános pszichopatológia. (Részl.). In: Pethő Bertalan (szerk., 1986): Pszichiátria és emberkép. Budapest: Gondolat, 45-86. o.
Jaspers, K. (1998): Filozófiai önéletrajz. Budapest: Osiris.
Jaynes, J. (1973): The problem of animate motion in the seventeenth century. In: Henle, M., Jaynes, J. és Sullivan, J. J. (1973, eds.): Historical Conceptions of Psychology. New York: Springer, 166-179. o.
Jennings, H. S. (1906): Behavior of the lower organisms. New York: Columbia University Press.
Jerison, G. (1977): Should phrenonology be rediscove- red? Current Anthropology, 18, 744-746. o.
Jerne, N. K. (1955): The natural selection theory of anty- body formation. Prooceedings of the National Academy of Sciences, 41. 849-857. o.
Jerne, N. K. (1985): The generative grammar of the im- mune system. Science, 229. 1957-1959. o.
Johnson, D. M. és Erneling, C. E. (szerk., 1997): The future of the cognitive revolution. New York: Oxford Uni- versity Press.
John-Steiner, V. (1985): Notebooks of the mind. Explo- rations of thinking. Albuquerque: University of New Mexico Press.
Johnston, W. M. (1972): The Austrian mind. Berkeley: university of California Pres.
Joncich, G. (1968): The sane positivist: A biography of Ed- ward L. Thorndike. Middletown: Wesleyan university Press.
Jones, E. (1973): S. Freud élete és munkássága. Budapest: Európa.
Jones, M. C. (1974): Albert, Peter and John B. Watson. American Psychologist, 29. 581-583. o.
Joób Lajos (1911): Három értekezés a megismerés köréből. Budapest: Kilián.
Joravsky, D. (1989): Russian Psychology: A Critical History. oxford: Blackwell.
Julesz, B. (1991): Early vision and focal attention. Reviews of Modern Physics, 63. 735-752. o.
Julesz, B. (1995): Dialogues on Perception. Cambridge, Mass.: M. I. T. Press.
Julesz Béla és Kovács Ilona (szerk., 1995): Maturational windows and adult cortical plasticity. SFI Studies in he Sciences of Complexity. Vol. XXIII. Reading, MA: Addi- son-Wesley Publ. Company.
Jung, C. G. (1987): Emlékek, álmok, gondolatok. Budapest: Európa.
Jung, C. G. (1988): A lélektani típusok általános leírása. Budapest: Európa.
Jung, C. G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest: Európa.
Jung, K. (1910): Studies in word association. Moffat.
Kallfelz, F. (1929): Das Ökonomieprinzip bei Ernst Mach. München: Lindl.
Kampis, G. (1991): Self-modifying systems in biology and cognitive science. oxford: Plenum Press.
Dostları ilə paylaş: |