A lélektan története Pléh, Csaba a lélektan története

Kanizsa, G. (1979): Organization in vision. New York: Praeger.

Kant, I. (1981): A tiszta ész kritikája. Budapest: Akadémiai.

Kant, I. (1996): Az ítélőerő kritikája. Szeged: Ictus.

Karácsony Sándor (1938): Magyar nyelvtan társaslélektani alapon, Budapest: Exodus.

Karácsony Sándor (1985): A magyar észjárás. Budapest: Magvető.

Kardos, Ludwig [Lajos] (1934): Ding und Schatten. Lipcse: Barth.

Kardos Lajos (1957a): Az alaklélektan bírálata. M. Fil. Szemle, 1. 124-140. o. 272-304. o.

Kardos Lajos (1957b): A lélektan alapproblémái és a pavlovi kutatások. Budapest: Akadémiai.

Kardos Lajos (1959): Tanulás és emberréválás. Pszichológiai Tanulmányok, I. 105-113. o.

Kardos, Ludwig [Lajos] (1960): Die Grudfragen der Psychologie und die Forshungem Pawlow’s. Budapest: Akadémiai.

Kardos Lajos (1964): Általános lélektan. Budapest: Tankönyvkiadó.

Kardos Lajos (1965): Az állatlélektani kutatások jelentősége és néhány elvi kérdése. Pszichológiai Tanulmányok, VII. 105-113. o.

Kardos Lajos (1966): A korrekciós rendszerek szerepe az érzékleti szerveződésben. Pszichológiai Tanulmányok, IX. 11-20. o.

Kardos Lajos (szerk., 1970): Behaviorizmus. Budapest: Gondolat.

Kardos Lajos (szerk., 1974): Alaklélektan. Budapest: Gondolat.

Kardos Lajos (1976): A neuropszichikus információ eredete. Budapest: Gondolat.

Kardos Lajos (1980): The Origins of Neuropsyschological Information. Budapest: Akadémiai.

Kardos Lajos (1981): Az emlékkép két funkciója. Pszichológia, 1, 5-23. o.

Kardos Lajos (1983): Válságban van-e a pszichológiai kísérlet? Pszichológia, 2, 298-306. o.

Kardos Lajos (1934/1984): Tárgy és árnyék. Budapest: Akadémiai.

Kardos Lajos (1988): Az állati emlékezet. Budapest: Akadémiai.

Kardos Lajos és Barkóczi Ilona (1953): „Aequiterminális” viselkedésrészletek jelentősége az állati tanulásban. MTA Biológiai Osztályának Közleményei, 2. 95-114. o.

Karmiloff-Smith, A. (1992): Beyond modularity. Cambridge: M. I. T. Press.

Karmiloff-Smith, A. (1996): Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. In: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest: osiris.

Katona, G. (1940): Organizingandmemorizing. New York: Columbia university Press.

Katona Klára (1939): Gyermeki álomelméletek. Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem.

Kelemen János (1977): A nyelvfilozófia kérdései. Budapest: Kossuth-Akadémiai.

Kende Zsigmond (1974): A Galilei Kör megalakulása. Budapest: Akadémiai.

Kendler, H. H. és Kendler, T. S. (1962): Vertical and ho- rizontal processes in problem solving. Psychol. Rev., 69. 1-16. o.

Kenyeres Elemér (1929): A gyermek gondolkodásának és világfelfogásának fejlődése. Budapest.

Kerényi Károly (1984): Halhatatlanság és Apollón-vallás. Budapest: Magvető.

Ketellar, D. és Ellis, W. (2000): Are evolutionary expla- nations unfalsifiable? Psychological Inquiry, 1-66. o.

Kimble, G. (2002): Behaviorism and Unity in Psychology. Current Directions in Psychological Science, 9, 208-212. o.

Kimble, G. A. (1999): Functional behaviorism: A plan for unity in psychology. American Psychologist, 54, 981-988. o.

Kimble, G. A., Boneau, C. A. és Wertheimer, M. (1996, eds.): Portraits of Pioneers in Psychology. Vol II. Mahwah, N. J.: Lawrence Erlbaum Associates.

Kimble, G. A. és Schlesinger, K. (1985, eds.): Topics in the History of psychology. 1-2. Hillsdale, N. J.: Erlbaum.

Kirkeboen, G. (1997): Descartes’s (1628) Regulae and cognitive science. Talk at the XXIX* CHEIRON mee- ting. University of Richmod, June 19-22.

Kis János (1967): Vigotszkij és a marxista pszichológia kezdetei. Magyar Filozófiai Szemle, 11. 967-1017. o.

Kiss Árpád (szerk., 1947): Tanítás és értelmi fejlődés. Budapest: Egyetemi Nyomda.

Kiss Árpád (szerk., 1948): Nevelés és neveléstudomány. Budapest: Egyetemi Nyomda.

Kiss Endre (1978): A „K. U. K." világrend halála Bécsben. Budapest: Magvető.

Kiss, Gy. (1987): The first steps of experimental psy- chology in Hungary. Revista de Historia de la Psicologia, 8. 315-318. o.

Kiss György (1988): Tanulmányok a pszichológia hazai gyakorlati alkalmazásának múltjából. Budapest: Budapesti Műszaki Egyetem.

Kiss György (szerk., 1991): Tanulmányok a magyar pszichológia történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kiss György (1995): A hazai pszichológiatörténeti kutatások eredményei. In: Kiss (szerk.) 1995, 8-19. o.

Kiss György (szerk., 1995): Pszichológia Magyarországon. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.

Kiss Szabolcs (1996): Az „elmélet” elmélet és a szimulációs megközelítés szerepe a gyermeki tudatelmélet magyarázatában. Pszichológia, 16. 383-396. o.

Kiss Tihamér (1947): A gyermek időszemléletének kibontakozása és fejlődésmenetének váza. Magyar Pedagógia, 5-6. 40-44. o.

Kiss Tihamér (1977): Jean Piaget pszichológiai munkássága. Magyar Pszichológiai Szemle, 290-301. o.

Kiss Tihamér (1982): Megemlékezés Piaget munkásságáról. Magyar Pedagógia, 1. 56-60. o.

Klages, L. (1929): The Science of Character. London: Allen and unwin.

Klemm Antal (1928): Magyar történeti mondattan. Budapest: MTA.

Klemm, O. (1911): Geschichte der Psychologie. Lipcse: Teubner.

Klix, F. (1985): Az ébredő gondolkodás. Budapest: Gondolat.

Klix, F. és Hagendorf, H. (1985, ed.): Human Memory and Cognitive Capabilities: Mechanisms and Performan- ces: Symposium in Memoriam Hermann Ebbinghaus 1885. Amsterdam: North-Holland.

Kneale, W. és Kneale, M. (1987): A logika fejlődése. Budapest: Gondolat.

Knight, William Angus (1891): The Philosophy of the Beau- tiful. New York: C. Scribner’s Sons.

Knight, W. (1913): Az aesthetika története. Budapest: Franklin.

Koch, S. és Leary, D. E. (szerk., 1985): A century of psychology as science. New York: McGraw Hill.

Koffka, K. (1935): Principles of Gestalt Psyhcology. New York: Harcourt.

Kolakowski, L. (1968): Positivist Philosophy: From Hume to the Vienna Circle. New York: Doubleday.

Kolakowski, L. (1985): Bergson. Oxford: Oxford Univer- sity Press.

Kolakowski, L. (1990): Modernity on Endless Trial. Chicago: University of Chicago Press.

Komlósi László (1992): Cselekvéselmélet és filozófiai pragmatika. Magyar Filozófiai Szemle 36. 847-877. o.

Kónya Anikó (1979): Asszociáció és emlékezeti reprezentáció. Pszichológiai Tanulmányok, XV. 107-131. o.

Kónya Anikó (1988): Képi és nyelvi sajátosságok a szemantikus reprezentációban. Pszichológia, 8, 497-514. o.

Kornis Gyula (1910): A pszichológia jelen állása. Budapest.

Kornis Gyula (1911a): Okság és törvényszerűség a pszichológiában. Budapest: Franklin.

Kornis Gyula (1911b): Elemi psychologiai kísérletek. Budapest.

Kornis Gyula (1917): A lelki élet. I-III. Budapest: MTA.

Kornis Gyula (1921): Wilhelm Wundt. Budapest: Eggen- berger.

Kornyilov, K. Ny. (1930/1983): A marxista pszichológia. Hatóköre, céljai és módszerei. In: Pléh 1983, III, 232-242. o.

Kostyleff, N. (1911): La crise de la psychologie expérimen- tale. Le présent at l’avenir. Párizs: Alcan.

Kovács Ilona (1991): Egy tudományos vízió. Pszichológia, 11, 77-126. o.

Kovács Ilona (2005): Az emberi látás fejlődéséről. Magyar Pszichológiai Szemle, 60, 309-326. o.

KovÁcs, I. és Julesz, B. (1993): A closed figure is much more than an incomplete one: Effect of closure in fi- gure-ground segmentation. Proceedings of the National Academy of Sciences, 90. 7495-7497. o.

Kovács, M. M. (1994): Liberal Professions and Illiberal Po- litics: Hungary from the Habsburgs to the Holocaust. New York: Oxford University Press.

KozÁry Gyula (1898): Wundt rendszerének ismertetése és kritikája. Budapest: Atheneum.

Köhler, W. (1920): Die physischen Gestalten in Ruhen un in stazionarer Zustand. Berlin.

Köhler, W. (1947): Gestalt Psychology. New York: Live- right.

Köhler, W. (1971): The selectedpapers of Wolfgang Köhler. New York: Liveright.

Köhler, W. (1921/1974): Intelligenciavizsgálatok emberszabású majmokon. In: Kardos 1974.

Köhler, W. és Wallach, H. (1944): Figural after-effects: An investaigation of visual processes. Proceeding of the American Academy of Arts and Sceinces, 269-357. o.

König, E. (1902): Wilhelm Wundt als Psycholog und als Phi- losoph. 2. kiadás. stuttgart: Frommans.

Kramer, R. (1995): The birth of client-centered therapy: Carl Rogers, Otto Rank and „the beyond”. Journal of Humanistic Psychology, 35. 54-110. o.

Kretschmer, E. (1921): Körperbau und character. München.

Kretschmer, E. (1943): Orvosi pszichológia. Budapest.

Kretschmer, E. (1978): Temperamentumok. In: Halász L. és Marton L. M. (szerk., 1978): Típustanok és személyiségvonások. Budapest: Gondolat.

Kremer, R. L. (1993): Innovation through synthesis: Helmholtz and color research. In: Cahan, D. (ed., 1993), 205-258. o.

Kroger, R. O. (1990): A reappraisal of Wundt’s inf- luence on social psychology. Canadian Psychology, 31. 220-228. o.

Krueger, F. (1974): Az érzelmek lényege. In: Kardos 1974, 161-181. o.

Krueger, L. E. (1989): Reconciling Fechner and Stevens: Toward a unified psychophysical law. Behavioral and Brain Sciences, 12. 251-66. o.

Krug, J. (1939): Zur Sprachtheorie: Beitráge zur Prob- lemgeschichte der Psychologie. Festschrift zu Karl Büh- ler's 50 Geburtstag. Jena: Fischer.

Kruger, L. (ed., 1984): Universalgenie Helmholtz. München: springer.

Kuhn, T. (1970): The essential tension: Tradition and innovation in scientific reserach. New York: Wiley.

Kuhn, T. (1984): A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Gondolat.

KulcsÁr Zsuzsanna (1983): Szenzoros élménykeresés. Biológiai korrelátumok és implikációk a pszichiátriai sérülékenységnél. Pszichológia, 3. 69-85. o.

Kundera, Milán (1992): A regény művészete. Budapest: Európa.

Kunkel, J. K. (1989): Encounters with Great psychologists. Twelve Dramatic Portraits. Toronto: Wall and Thomp- son.

Kusch, M. (1996): Psychologism: A case study in the sociology of philosophical kowledge. London: Routledge.

Külpe, O. (1901): Outlines of psychology. New York: Mac- millan.

Külpe, O. (1908): Die Philosophie der Gegenwart in Deutsch- land. 4. kiadás. Lipcse: Teubner.

Külpe, O. (1893/1983): Grundriss der Psychologie. Leipzig: Engelmann. Egy fejezete magyarul: Az érzékelés tulajdonságai. In: Pléh Csaba (szerk.): Pszichológiatörténeti szöveggyűjtemény. I. Budapest: Tankönyvkiadó.

Külpe, O. (1912/1983): A gondolkodás modern pszichológiájáról. In: Pléh Csaba (szerk.): Pszichológiatörténeti szöveggyűjtemény. I. Budapest: Tankönyvkiadó, 304-323. o.

La Mettrie, J. O. (1981): Válogatott filozófiai művei. Budapest: Akadémiai.

Lacombe, R. (1930): La psychologie bergsonienne. Étude critique. Párizs: Alcan.

Ladányiné Boldog Erzsébet (1986): A magyar filozófia és darwinizmus XIX. századi történetéből. Budapest: Akadémiai.

Lana, R. L. (1976): The Foundations of Psychological Theory. Hillsdale, N. J.: Lawrence Erlbaum.

Lange, F. A. (1881): History of Materialism. I-III. London: Trübner.

Lange, L. (1888): Neue Experimente über den Vorgang de einfachen Reaction auf Sinneseindrücke. Philoso- phische Studien, 4, 479-510. o. Részletek in Diamond 1974, 707-710. o.

Lange, N. (1888): Beitrage zur Theorie der sinnlichen Aufmerksamkeit und der aktiven Apperzeption. Phi- losophische Studien, 4. 390-422. o.

Lanh Anh, N. L. és Fülöp Márta (szerk., 2003): Kultúra és pszichológia. Budapest: osiris.

Lanteri-Laura, G. (1970): Histoire de laphrénologie. Párizs: Presses Universitaires de France.

Lányi Gusztáv (1991): Erikson és a pszichohistória. BUKSZ, 4, 420-425. o.

Lányi Gusztáv (2000): Magyarság, protestantizmus, társaslélektan: hagyomány és megújulás konfliktusa Karácsony Sándor életművében. Budapest: osiris.

Laplace, P. S. de (1813): Esssai Philosophique sur les Proba- bilités. Párizs: Christian Bourgois.

Lapointe, F. H. (1970): Origin and evolution of the term „psychology”. American Psychologist, 25. 640-645. o.

Larsch, C. (1984): Az önimádat társadalma. Budapest: Európa.

Lashley, K. S. (1929): Brain mechanisms and intelligence. Chicago: university of Chicago Press.

Lashley, K. S. (1951): The problem of serial order in behavior. In: Jeffres, L. A. (szerk.): Cerebral mechanisms in behavior. New York: Wiley, 112-136. o.

Lashley, K. S. (1923/1970): A tudat behaviorista értelmezése. In: Kardos Lajos (szerk.): Behaviorizmus. Budapest: Gondolat, 59-102. o.

Lashley, K., Chos, K. L. és Semmes, J. (1951): An examina- tion of the cortical filed theory of cerebral integration. Psychological Review, 58. 123-136. o.

László János (2005): A történetek tudománya. Budapest: Új Mandátum.

László János és Thomka Beáta (szerk., 2001): Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat Kiadó. /Narratívák 5./

Latour, B. (1987): Science in the making. Cambridge, Mass.: Harvard University Press.

Latour, B. (1999): Sosem voltunk modernek. Budapest: osiris.

Latour, B. és Woolgar, S. (1986): Laboratory life: The construction of scientific facts. 2^nd edition. Princeton, N. J.: Princeton university Press.

Laudan, L. (1977): Progress and Its Problems: Toward a Theory of Scientific Growth. Berkeley: University of Ca- lifornia Press.

Laziczius Gyula (1942): Általános nyelvészet. Budapest: MTA.

Laziczius Gyula (1944/1963): Fonetika. 2. kiadás, Budapest: Tankönyvkiadó.

Land, C. (1977): The retinex theory of color vision. Scientific American, 1977; újra megjelent in: The Perceptual World. ed. I. Rock. Freeman, 1990.

Le Bon, G. (1920): A tömegek lélektana. Budapest: Franklin.

Leahey, T. H. (1987): A history of psychology. 2^nd edition. Englewood Cliffs: Prentice Hall.

Leary, D. E. (1978): The philosophical development of the conception of psychology in Germany, 17801850. Journal of the History of Behavioral Sciences, 14. 113-121. o.

Leary, D. E. (1980): The historical foundation of Her- bart’s mathematization of psychology. Journal of the History of Behavioral Sciences, 16. 150-163. o.

Leary, D. E. (1982a): Immanuel Kant and the development of modern psychology. In: Woodward, W. R. és Ash, M. G. (eds, 1982): The problematic science: Psychology in Nineteenth Century Thought. New York: Praeger, 17-42. o.

Leary, D. E. (1982b): The fate and influence of J. Stuart Mill’s proposed science of ethology. Journal of the History of Ideas, 43. 153-162. o.

Leary, D. E. (1990, ed.): Metaphors in the history of psy- chology. Cambrdige: Cambridge university Press.

Leary, D. E. (1992): William James and the art of human understanding. American Psychologist, 47. 152-160. o.

Lefevbre, H. (1949): Descartes. Budapest: Szikra.

Legrenzi, P. (szerk., 1993): Seeing and thinking. Gironale Italiano di Psicologia, 20. No. 5.

Leibnitz, G. W. (1710/1981): New essays on human under- standing. Cambridge: Cambridge university Press.

Lénárd Ferenc (1946): A lélektan útjai. Budapest: Franklin.

Lénárd Ferenc (1981): Piaget munkásságáról (18861980). Pedagógiai Szemle, 1023-1030. o.

LénÁrd Ferenc (1984): Aproblémamegtoldógondolkodás. 5. kiadás. Budapest: Akadémiai.

Lendvai L. Ferenc (1993): Egy magyar filozófus: Karácsony Sándor. Budapest: Akadémiai.

Lendvai L. Ferenc és Nyíri J. Kristóf (1974): A filozófia rövid története. Budapest: Kossuth.

Lenin, V. I. (1964): Materializmus és empiriokriticizmus. Budapest: Kossuth.

Lenneberg, E. H. (1967): Biological Foundations of Language. New York: Wiley.

Leontyev, A. N. (1964): A pszichikum fejlődésének problémái. Budapest: Kossuth.

Leontyev, A. N. (1979): Tevékenység, tudat, személyiség. Budapest: Gondolat-Kossuth.

Leopold Lajos (1912/1987): A presztízs. Budapest: Magvető.

Leslie, A. (1987): Pretense and representation: The origins of the „theory of mind”. Psychological Review, 94. 412-426. o.

Levelt, J. M., Roelofs, A. és Meyer, A. S. (1999): A theory of lexical access in speech production. Behavioral Brain Sciences, 22, 1-38. o.

Lévy-Bruhl, L. (1922): La mentalité primitive. Párizs: Alcan.

Lévy-Bruhl, L. (1971): A természeti népek világképe. In: Ferge Zsuzsa (szerk.): Francia szociológia. Budapest: Közgazdasági, 124-132. o.

Lévi-Strauss, C. (1949): Les structures élémentaires de lapa- renté. Párizs: Presses universitaires de France.

Lévi-Strauss, C. (1958): Anthropologie structurale. Párizs: Plon.

Lewin, Kurt (1947): The Research Center for Group Dynamics. New York: Beacon House.

Lewin, Kurt (1972): A mezőelmélet a társadalomtudományokban. Budapest: Gondolat.

Lewin, Kurt (1975): Csoportdinamika. Budapest: Közgazdasági.

Lewis, R. B. (1991): The Jameses: A family narrative. New York: Farrar and Strauss.

Lewontin, R. C. (1970): The units of selection. Annual Review of Ecology and Systematics, 1. 1-18. o.

Libardi, M. (1996): Franz Brentano (1838-1917). In: Albertazzi, L., Libardi, M. és Poli, R. (szerk., 1996): The school of Franz Brentano. Dordrecht: Kluwer, 2580. o.

Lindsay, P. H. és Norman, D. (1977): Human information processing: An introduction to psychology. 2^nd edition. New York: Academic Press.

Litván György (1998): Belügyi feljegyzés és MSZMP döntés Mérei Ferencről. Élet és Irodalom, 42. No. 35. augusztus 28, 7. o.

Litván György és Szűcs László (szerk., 1973): A szociológia első magyar műhelye. I. kötet. Budapest: Gondolat.

Locke, J. (1690/1964): Értekezés az emberi értelemről. Budapest: Akadémiai.

Lockhead, C. R. (1992): Psychophysical scaling: Judg- ments of attributes or objects? Behavioral and Brain Sciences, 15. 543-601. o.

Lockhead, C. R. (1993): A parallel view of the history of psychophysics. Behavioral and Brain Sciences, 16. 154-155. o.

Loeb, J. (1912): The Mechanistic Conception of Life. Chicago,

Ill.: University of Chicago Press. New Edition: Har- vard university Press, 1964.

Loeb, J. (1900/1993): Comparative Physiology of the Brain and Comparative Psychology. London: Routledge.

Logue, A. W. (1985a): The origins of behaviorism: An- tecedents and proclamation. In: Buxton, C. E. (szerk., 1985): Points of view in the modern history of psychology. New York: Academic Press, 141-167. o.

Logue, A. W. (1985b): The growth of behaviorism: Cont- roversy and diversity. In: Buxton, C. E. (szerk., 1985): Points of view in the modern history of psychology. New York: Academic Press, 170-195. o.

Lombroso, C. (1997): Lángész és őrültség. Pécs: Littera.

Lomov, B. F. (1969): Ember és technika. Budapest: Akadémiai.

Lomov, B. F. (1984, ed.): Sergei Leonidovich Rubinshtein. Ocherki, Vospominanija, Materiali. Moscow: Nauka.

Lorenz, K. (1941): Kant’s Lehre vom apriorischen in Lichte gegenwartiger Biologie. Blatter für Deutsche Phi- losophie, 15. 94-125. o.

Lorenz, K. (1977): Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat.

LoRENz, K. (1985): Összehasonlító magatartás-kutatás. Budapest: Gondolat.

Lorenz, K. (1998): Az Orosz Kézirat. Budapest: Karta- filus.

Lotze, R. H. (1852): Medizinische Psychologie, oder Physiolo- gie der Seele. Leipzig: Weidmann. Exzerpt in Diamond, 1974, 124-127. o.

Lotze, R. H. (1887): Psychologia. Budapest: Atheneum.

Lovejoy, A. O. (1922): The paradox of the thinking beha- viorist. Philosophical Review, 31. 135-147. o.

Lowry, R. (1982): The Evolution of Psychological Theory: A Critical History of Concepts and Presuppositions. 2^nd edition. New York: Aldine.

Ludassy Mária (1987): Moralisták és terroristák. Budapest: Kozmosz Könyvek.

Ludassy Mária (1989): Szabadság, Egyenlőség, Igazságosság. Budapest: Magvető.

Lugossy Mária (1936): A szenvedélyek tana Descartes-nál. Debrecen.

Lukács Ágnes, Király Ildikó, RacsmÁny Mihály és Pléh Csaba (szerk., 2003): A téri megismerés és a nyelv. Budapest: Gondolat.

LukÁcs Dénes (1987a): Ösztön, nárcizmus és primer ob- jektkapcsolat. Budapest: ELTE.

LukÁcs Dénes (1987b): Heinz Hartmann és az Én-pszichológia. Budapest: ELTE.

Lukács György (1916/1975): A regény elmélete. Budapest: Magvető.

Lukács György (1954): Az ész trónfosztása. Budapest: Akadémiai.

Luriia, A. R. (1932): The Nature of Human Conflicts. New York: Liveright, 2^nd edition: New York: Grove Rress.

Luriia, A. R. (1961): The Role of Speech in the Regulation of Normal and Abnormal Behavior. New York: Pergamon Press.

Luriia, A. R. (1966): Higher Cortical Function in Man. New York: Basic Books.

Luriia, A. R. (1968): The Mind of a Mnemonist. New York: Basic Books.

Luriia, A. R. (1970): Traumatic Aphasia. The Hague: Mouton.

Lurija, A. R. (1975): Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat.

Luriia, A. R. (1979): The Making of Mind. Cambridge, Mass.: Harvard university Press.

Lurija, A. R. (1987): Utam a lélekhez. Budapest: Gondolat.

Luriia, A. R. és Vygotsky, L. S. (1992): Ape, Primitive Man and the Child: Essays in the History of Behavior. New York: Harvester.

Lust Iván (1998): Ragaszkodni és elengedni. Hasonlóságok és különbségek a pszichoanalitikus és a buddhista magatartásban. Holmi, február. 239-249. o.

Lux Gyula (é. n.): A nyelv. Budapest.

Lyons, W. (1986): The Disappearance of Introspection. Cambridge, Mass.: M. I. T. Press.

MacCorquodale, K. és Meehl, P. E. (1948): On a distinc- tion between hypothetical constructs and intervening variables. Psychological Review, 55, 95-107. o.

Mach, E. (1865): Bemerkungen zur Lehre vom ráumli- chen Sehen. Zeitschrift für Philosophie und philosophische Kritik, 46, 1-5. o.

Mach, E. (1897): Contributions to the analysis of sensations. Trans.: C. M. Williams. Chicago Open Court.

Mach, E. (1910): Popular scientific lectures. 4^th edition. Translated by: Thomas J. McCormack Chicago: Open Court.

Mach, E. (1927): Az érzetek elemzése. Budapest: Franklin.

Mach, E. (1905/1976): Knowledge and error. Sketches on the psychology of enquiry. Dordrecht: D. Reidel, 1976. Original: Erkenntniss und Irrtum. Leipzig: Bart, 1905. 5^th edition: 1926.

Macnamara, John (1993): Cognitive psychology and the rejection of Brentano. Journal for the Theory of Social Behaviour, 23, 117-137. o.

MacRae, R. (1961): The Problem of the Unity of the Sciences: Bacon to Kant. Toronto: University of Toronto Press.

Magoun, H. W. (1961): Darwin and concepts of brain function. In: Delafresnayes, J. F. (ed., 1961), 1-20. o.

Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1972.

Maine de Biran, M.-F.-P. (1813/1887): Rapports des sciences naturelles avec la psychologie ou la science des facultés de l’esprit humain. Párizs: Leroux.

Makkai László (szerk., 1966): A tudomány forradalma Angliában. Budapest: Gondolat.

Malinowski, B. (1972): Baloma. Budapest: Gondolat.

Mandler, G. (2002): Interesting times: An encounter with the 20th century. Mahwah, NJ: Erlbaum.

Mandler, G. és Késsen, W. (1959): The language of psychology. New York: J. Wiley.

Mann, Th. (1970): Freud helye a modern szellemtörténetben, valamint: Freud és a jövő. In: Válogatott tanulmányok. I. Budapest: Magyar Helikon, 113-138, 265-289. o.

Mannheim, K. (1936): Ideology and Utopia. New York: Harcourt.

Mannheim, K. (1952): Essays on the sociology of knowledge. New York: Oxford University Press.

Mannheim Károly (1996): Ideológia és utópia. Budapest: Atlantisz.

Marbe, K. (1938): Karl Marbe. In: Murchison, K. (szerk.): A History of Psychology in Autobiography. Vol. III. Wor- chester, Mass: Clark University Press, 181-213. o.

Marcuse, H. (1955): Eros and civilization. Boston. Bea- con Press.

Margitay Tihamér (2006): A kognitív tudomány lehetőségéről és határairól. Világosság, 47, 359-365. o.