A lélektan története Pléh, Csaba a lélektan története

Marr, D. (1982): Vision. San Francisco: Freeman.

Marshall, M. (1969): Gustav Fechner, Dr. Mises and the comparative anatomy of angels. Journal of the History of the Behavioral Sciences. 5, 39-58. o.

Marshall, M. (1982): Physics, methaphysics and Fech- ner’s psychopysics. In: Woodward and Ash 1982, 65-87. o.

Marshall, M. (1990): The theme of quantification and the hidden Weber in the early work of Gustave Theo- dor Fechner. Canadian Psychology, 31. 45-53. o.

Martindale, C. (1987): Can we construct Kantian mental machines? Journal of Mind and Behavior, 8. 261-268. o.

Marton L. Magda (1964): Az aktivációs és a tájékozódási reakció főbb működési elvei és jelentőségük a pszichikus folyamatok megismerésében. Pszichológiai Tanulmányok, VI. 37-50. o.

Marton L. Magda (1971): A Ranschburg-effektussal kapcsolatos kutatások a közelmúltban. Ideggyógyászati Szemle, 24. 388-390. o.

Marton L. Magda (szerk., 1975): A tanulás szerepe az emberi észlelésben. Budapest: Gondolat.

Marton L. Magda (szerk., 1977): Szöveggyűjtemény az összehasonlító pszichológiához. Budapest: Tankönyvkiadó.

Marton L. Magda (1982): Nem tudatos folyamatok vizsgálata és értelmezése az általános lélektanban. Pszichológia, 2, 157-193. o.

Marton L. Magda (1994): A nem-tanult mozgásminták kiváltásának folyamatáról: Harkai schiller Pál elgondolásának távlatai. Pszichológia, 14. 405-428. o.

Marton Magda (1970): Tanulás, vizuális-poszturális testmodell és a tudat kialakulása. Magyar Pszichológiai Szemle, 27, 182-199. o.

Marton Magda (1996): Harkai Schiller tudományos szemlélete harminc év néhány felismerésének tükrében. Pszichológia, 16, 115-131. o.

Marton Magda (2001): Társas ingereket kódoló idegi rendszer. Szimuláció az idegsejtek szintjén. Pszichológia, 21, 3-16. o.

Marton Magda (2003): A viselkedés megértését és utánzását megalapozó idegrendszeri szimuláció. Pszichológia, 23, 195-227. o.

Marton Magda és UrbÁn János (1965): Pszichofiziológiai módszerek alkalmazása a személyiségvizsgálatokban. Pszichológiai Tanulmányok. VII. 199-206. o.

Marx, M. (szerk., 1963): Theories in contemporary psychology. New York: Macmillan.

Marx, M. H. és Hillix, W. A. (szerk., 1963): Systems and theories of psychology. NewYork: MacGraw-Hill.

Maslow, A. (1954): Motivation andpersonality. New York: Harper.

Maslow, A. (2003): A lét pszichológiája felé. Budapest: ursus Libri.

Mátrai László (1940/1974): Élmény és mű. Budapest: Gondolat.

Mátrai László (1943): Karakterológia. Budapest: Egyetemi Nyomda.

Mausfeld, R. (1994): Hermann v. Helmholtz. Die Un- tersuchung der Funktionsweise des Geistes als Gegen- stand einer wissenschaftlichen Psychologie. Psycholo- gische Rundschau, 45. 133-147. o.

Mayr, E. (1982): The growth of biological thought. Cambridge: Belknap Press.

Mayr, E. (1997): This is Biology: The Science of the Living World. Cambridge: Belknap Press.

Maynard-Smith, John és SzathmÁry Eörs (1997): Az evolúció nagy lépései. Budapest: scientia.

McClelland, D. C., Atkinson, J. W., Clark, R. A. és Lo- well, E. L. (1953): The achievement motive. New York: Appleton.

McDougall, W. (1912): An introduction to social psychology. London: Methuen.

McDougall, W. (1928): Outline of Abnormal Psychology. New York: Charles Scribner.

McDougall, W. (1912/1983): A cselekvés elméletei. In: Pléh 1983, II, 429-441. o.

McGuigan, F. J. (1978): CognitivePsychophysiology. Engle- wood Cliffs, N. J.: Prentice Hall.

McLeish, J. (1975): Soviet psychology: History, theory, con- tent. London: Methuen.

McNamara, P. (1996): Bergson’s „Matter and memory” and modern selectionist theories of memory. Brain and Cognition, 30. 215-231. o.

McRae, R. (1961): The Problem of the Unity of the Sciences: Bacon to Kant. Toronto: University of Toronto Press.

Mead, G. H. (1973): A pszichikum, az én és a társadalom. Budapest: Gondolat.

Mead, M. (1970): Férfi és nő. Budapest: Gondolat.

Mecsnikov, A. (1919): Optimista világnézet. Budapest: Révai.

Mehler, J., Dupoux, E. és Gervain, J. (2008): Ember születik. Budapest: Gondolat.

Melzack, R. (1977): A fájdalom rejtélye. Budapest: Gondolat.

Méray-HorvÁth Károly (1912): Társadalomtudomány és természettudomány. Budapest: Athenaeum.

Mercier, D. (1897/1925): Les origines de la psychologie contemporaine. Louvain: Alcan, 3. kiadás.

Mérei Ferenc (1945): A gyermek világnézete. Budapest: Anonymus.

Mérei Ferenc (1947a): A Rorschach-táblák felszólító jellege. Magyar Pszichológiai Szemle, 16. 115-125. o.

Mérei Ferenc (1947b): Az együttes élmény. Budapest: Of- ficiana.

Mérei Ferenc (1948): Gyermektanulmány. Budapest: Új Nevelés Könyvtára.

Mérei, F. (1949): Group leadership and institutionaliza- tion. Human Relations, 2, 23-29. o.

Mérei Ferenc (1967): A gyermek lelki fejlődése világképünkben. (Henri Wallon, 1879-1962). Valóság, 10. No. 9. 11-18. o.

Mérei Ferenc (1971): Közösségek rejtett hálozata. Budapest: Közgazdasági.

Mérei Ferenc (1981): Jean Piaget (1896-1980). Magyar Pszichológiai Szemle, 38. 91-93. o.

Mérei Ferenc (1982): A fejlődéslélektan Nagy László gondolatvilágában. Magyar Pszichológiai Szemle, 39. 593-613. o.

Mérei Ferenc (1987): Carl Rogers. Pszichológia, 7. 5-18. o.

Mérei Ferenc (szerk., 1985): Piaget emlékkönyv. Budapest: Akadémiai.

Mérei Ferenc (1986): „vett füvektől édes illatot”. Budapest: Múzsák.

Mérei Ferenc (1989): Társ és csoport. Budapest: Akadémiai.

Mérei, F. (1994): Social relationships in manifest dream content. Journal of Russian & East European Psychology. 32. 46-68. o.

Mérei Ferenc (1998): Lélektani napló. Budapest: Osiris.

Mérei Ferenc és Szakács Ferenc (1974): A klinikai pszichológia gyakorlata. Budapest: Medicina.

Mérei Ferenc és Szakács Ferenc (1976): Pszichodiagnosz- tikai vademecum. Budapest: Medicina.

Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes (1970): Gyermeklélektan. Budapest: Gondolat.

Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes interjú (riporter Mihan- csik Zsófia, 1981): Aki kikérdezte a gyerekeket. Emlékezés J. Piaget-re. Jel-kép, 1. sz. 66-72. o.

Merleau-Ponty, M. (1942): La structure du comportement. Párizs: Presses universitaires de France.

Merleau-Ponty, M. (1945): La phénomenologie de la percep- tion. Párizs: Presses universitaires de France.

Mérő László (1987): Pszichológiai skálázás. Budapest: Tankönyvkiadó.

Mérő László (1989): Észjárások. A racionális gondolkodás korlátai és mesterséges intelligencia. Budapest. Akadémiai.

Merton, R. K. (1938): Science, Techology and Society in Seventeenth Century England. New York: Harper. New edition 1970. o.

Merton, R. K. (1973): The sociology of science. Chicago: The University of Chicago Press.

Merton, R. K. (1980): Társadalmi szerkezet. Budapest: Gondolat.

Mészáros István (1984): Hipnózis. 2. kiadás. Budapest: Medicina.

Mészáros Judit (2009): „Az Önök bizottsága”. Ferenczi

Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Meumann, E. (1903): Über Ökonomie und Technik des Ler- nens. Leipzig: Engelmann.

Meumann, E. (1907): Vorlesungen Zur Einführung in die Experimentelle Padagogik und Ihre Psychologischen Grund- lagen. Leipzig: W. Engelmann.

Meumann, E. (1913): The Psychology of Learning. Trans. by John Wallace Baird. New York: D. Appleton.

Meumann, E. (1922/1974): Kísérleti pedagógia. Budapest: Tankönyvkiadó.

Meyer, M. (1911): The fundemental laws of human behavior. Boston: Badger.

Meyer, M. (1921): The psychology of the other one. Columbia: Mosouri Book Co.

Meyer, M. (1911/1983): Beszéd és absztrakció. In: Pléh 1983, II. 34-40. o.

Meyerson, I. (1948): Les fonctions psychologiques et les oeuvres. Párizs: Vrin.

Meyerson, I. et ál. (1954): La psychologie du XX. Siecle. Párizs: Presses universitaires de France.

Mezei Balázs (1994): Pszichologista volt-e Franz Brentano? In: Brentano 1994, 5-38. o.

Mezei Balázs (1998): A tiszta ész krízise. In: Husserl 1998, II. 263-329. o.

Michalski, K. (szerk., 1988): A modern tudományok emberképe. Budapest: Gondolat.

Michotte, A. E. (1946): La perception de la causalité. Lou- vain: Institut Supérieure de Philosophie.

Middleton, D. és Edwards, D. (eds., 1990): Collective Re- membering. London: Sage.

Mill, James (1829/1967): Analysis of the Phenomena of the Human Mind. London; Fairfield, N. J.: Kelley.

Mill, J. Stuart (1843): The System of Logic. London: Trübner.

Mill, J. Stuart (1859): On Liberty. London: Trübner.

Mill, J. Stuart (1865): Auguste Comte and Positivism. London: Trübner.

Mill, J. Stuart (1874): A deductiv és inductiv logika rendszere. I-III. Budapest: MTA.

Mill, J. Stuart (1908): Autobiography. London: Long- mans.

Mill, J. Stuart (1962): Essays on Politics and Culture. New York: Doubleday.

Mill, J. Stuart (1980): A szabadságról. Haszonelvűség. Budapest: Magyar Helikon.

Miller, F. D. (1996): Aristotle’s philosophy of soul. M. S.

Miller, G. A. (1956): The magical number seven, plus or minus two. Psychological Review, 63. 81-97. o.

Miller, G. A. (1974, ed.): Mathematics and Psychology. New York: Wiley.

Miller, G. A. (2003): The cognitive revolution: A historical perspective. Trends in Cognitive Sciences, 7, 141144. o.

Miller, G. A. és Chomsky, N. (1963): Finitary models of language users. In: Luce, R. D., Bush, R. R. és Galan- ter, E. (szerk.): Handbook of Mathematical Psychology. Vol. II. New York: Wiley, 419-491. o.

Miller, N. E. (1959): Liberalization of basic S-R con-

cepts. In: Koch, S. (szerk.): Psychology: The study of a science. Vol. 2. New York: McGraw-Hill. 196-292. o.

Minsky, M. (1986): The society of mind. New York: Simon and Schuster.

Misiak, H. és Stadt, V. M. (1954): Catholics in Psychology: A Historical Survey. New York: McGraw Hill.

Mollon, J. D. és Perkins, A. J. (1996): Errors of judge- ment at Greenwich in 1796. Nature, 380. 101-102. o.

Molnár István (szerk., 1972): A beálítódáspszichológiája. Budapest: Akadémiai.

Molnár Péter (1989): Grastyán Endre (1924-1988). Ja- nus, No. VII. 2.1-2.19.

Moore, G. E. (1981): A józan ész védelmében és más tanulmányok. Budapest: Magyar Helikon.

Morgan, C. L. (1894): Introduction to Comparative Psychology. London.

Morgan, C. L. (1894/1983): Bevezetés az összehasonlító lélektanba. In: Pléh 1983, I. 208-214. o.

Morgan, M. J. (1977): Molyneux’s Question: Vision, Touch and the Philosophy of Perception. Cambridge: Cambridge university Press.

Morris, W. E. et al. (1995): How not to demarcate cognitive science and folk psychology: A response to Pic- kering and Chater. Minds & Machines, 5. 339-355. o.

Morse, D. (1989): England’s Time of Crisis: From Shakespeare to Milton. Haundmilss, Basingstoke: Macmillan.

Morson, S. (1997): Tempics. Előadás a Center for Advanced Studie in the Behavior Sciences, Stanford, California intézményben.

Moruzzi, G. és Magoun, H. W. (1949): Brain stem reti- cular formation and activation of the EEG. Electroen- cephal. Clin. Neurophysiol, 1. 455-473. o.

Moscovici, S. (1968): Essai sur l’Histoire Humaine de la Nature. Párizs: Flammarion.

Moscovici, S. (1988): La machine a Faire des Dieux. Párizs: Fayard.

Moscovici, S. (1994): La société contre la nature. Párizs:seuil.

Moscovici, S. (2002): Társadalom-lélektan. Budapest: Osiris.

Mowrer, O. H. (1950): Learning theory an personality dyna- mics. New York: Ronald Press.

Mowrer, O. H. (1960): Learning theory an the symbolicpro- cesses. New York: Wiley.

Mueller, Forster, Malcolm et ál. (1994): Connectio- nism and the fate of folk psychology: A reply to Ramsey, Stich and Garon. Philosophical Psychology, 7, 437-452. o.

Mueller, C. (1979): Some origins of psychology as science. Annual Review of Psychology, 30. 9-29. o.

Mulligan, K. és Smith, B. (1988): Mach and Ehrenfels: The foundations of gestalt theory. In: Smith, B. (szerk., 1988): Foundations of Gestalt theory. München: Philo- sophia Verlag, 124-157. o.

Murchison, C. (szerk., 1930-36): A history of psychology in autobiography. Vol. 1-3. Worchester: Clark University Press.

Murphy, G. (1949): Historical introducton to modern psychology. New York: Harcourt.

Murphy, G. és Kovach, J. K. (1972): Historical introduction

to modern psychology. London: Routledge and Kegan Paul.

Murphy, G. és Murphy, L. B. (1969): Western Psychology: From the Greeks to William James.

Murray, D. J. (1990): Fechner’s later psychophysics. Ca- nadian Psychology, 31. 54-60. o.

Murray, D. J. (1993): A perspective for viewing the his- tory of psychophysics. Behavioral and Brain Sciences, 16. 115-186. o.

Murray, H. A. et ál. (1958): Explorations in personality. New York: Wiley.

Murray, S. O. (1993): Theory groups and the study of language in North America. Amsterdam: Benjamins.

Musil, R. (1908/1982): On Mach’s Theories. München: Philosophia Verlag.

Müller, G. E. (1878): Zur Grundlegung de Psychophysik. Göttingen.

Müller, G. E. (1896): Zur Psychophysik der Gesichtes- empfindungen. Zeitschrift fur Psychologie und Physiologie der Sinnesorgane, 10. 1-82. o.

Müller, G. E. (1904): Die Gesichtspunkte Und Die Tatsa- chen Der Psychophysischen Methodik. Wiesbaden: Berg- mann.

Müller, G. E. (1912): Zur analyse de Gedachtnisstátig- keit und des Vorstellungsverlaufes. III. Zeitschrift für Psychologie. supplement 8.

Müller, G. E. (1923): Komplextheoie und Gestalttheorie. Göttinga.

Müller, G. E. (1930): Über Die Farbenemfindungen, Psy- chophysiche Untersuchungen. Leipzig: Barth.

Müller, G. E. és Pilzecker, A. (1900): Experimentelle Beit- rage zur Lehre Vom Gedachtniss. Leipzig: Barth.

Münstenberg, H. (1889): Beitráge zur experimentelle Psy- chologie. Freiburg: Mohr.

Münstenberg, H. (1904): The Americans. New York: McClure.

Myers, C. R. (1970): Journal citations and scientific eminence in contemporary psychology. American Psy- chologist, 25, 1041-1048. o.

Nagy László (1912): Die Entwicklung des Interesses der Kin- der. Leipzig: Nemnich.

Nagy László (1986): A gyermek érdeklődésének lélektana. Tankönyvkiadó Budapest.

Nagy M. Ilona (1936): A gyermek és a halál. Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem.

Namer, G. (1994): Postface. In: Halbwachs 1994, 297-367. o.

Naville, P. (1963): La psychologie du comportement. Párizs: Gallimard.

Neisser, U. (1967): Cognitive psychology. Englewood- Cliffs: Prentice-Hall.

Neisser, U. (1976): Cognition and reality. San Francisco: Freeman.

Neisser, U. (1984): Megismerés és valóság, Budapest: Gondolat.

Nelissen, K., Luppino, G., Vanduffel, W., Rizzolatti, G. és Orbán, G. (2005): Observing others: Multiple action representation in the frontal lobe. Science, 310, (5746), 332-336. o.

Nelson, K. (1974): Concept, word and sentence. Psychological Review, 81. 267-285. o.

Nemes Lívia (1958): Az értemi fejlődés és a gondolkodás szakaszai Piaget műveiben. Pszichológiai Tanulmányok, 1. 27-37. o.

Nemes, L. (1988): Freud and Ferenczi: A possible inter- pretation of their relationship. Contemporary Psycho- analysis, 24. 240-249. o.

Nemes, L. (1990): Die klinische Bedeutung der Anklam- merungstheorie von Imre Hermann. Zeitschrift für Psychoanalytische Theorie und Praxis, 5. 112-121. o.

Némedi Dénes (1996): Durkheim: Tudás és társadalom. Budapest: Áron.

Németh László (1973a): Freud és a pszichoanalízis. In: Európai utas. Budapest: Magvető-szépirodalmi.

Németh László (1973b): Vázlatok a tizennyolcadik századhoz. In: Európai utas. Budapest: Magvető-Szépirodalmi.

Neumann, O. (1989): On the origins and status of the concept of automatic processing. Zeitschrift für Psychologie, 197. 411-428. o.

Neumer Katalin (szerk.): Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Budapest: osiris.

Newell, A. (1980): Physical symbol systems. Cognitive Science, 4. 251-283. o.

Newell, A. (1989): Unified Theories of Cognition. Cambridge: Harvard university Press.

Newell, A. és Simon, H. (1982): A tapasztalati számítógéptudomány – szimbólumok és keresés. In: A rendszerelmélet mint társadalmi igény. Budapest: Akadémiai,

1. 
   256. o.
   

Newman, E. B. (1973): Georg von Békésy. 1899-1972. American Journal of Psychology, 86. 855-858. o.

Nietzsche, F. (1986): A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus. Budapest: Európa.

Nietzsche, F. (1887/1994): Az értékek átértékelése. Budapest: Holnap.

Nietzsche, F. (1887/1997): A vidám tudomány. Budapest: Holnap.

Noll, R. (1994): The Jung cult. Princeton: Princeton Uni- versity Press.

Norero, H. (1912): La socio-psychologie de W. Wundt. In: La philosphie allemande au XIXe sciecle, Párizs: Alcan, 162-187. o.

Norman, D. A. (szerk., 1981): Perspectives on cognitive science. Hillsdale: Lawrence Erlbaum.

Nussbaum, M. C. és Rorty, A. O. (1992, eds.): Essays on Aristotle’s De Anima. oxford: Clarendon Press.

Nyíri J. Kristóf (1980): A monarchia szellemi életéről. Budapest: Gondolat.

Nyíri J. Kristóf (1989): Keresztút. Budapest: Kelenföld Kiadó.

Nyíri J. Kristóf (1992): Tradition and individuality. Dord- recht: Kluwer.

Nyíri J. Kristóf (1994): A hagyomány filozófiája. Budapest: T-Twins.

Nyíri Kristóf (1995): Hálózat és tudásegész. In: Weber

Katalin (szerk.): A századvég szellemi körképe. Pécs: Jelenkor.

Nyíri J. Kristóf (szerk., 2002): A XXI. század kommunikációja. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézet.

Observing Others: Multiple Action Representation in the Frontal Lobe. Science, 310 (5746), 332-336. o.

Ogden, R. M. (1951): Oswald Külpe and the Würzburg school. American Journal of Psychology, 64. 4-19. o.

Olesko, K. M. és Holmes, F. L. (1993): Experiment, quan- tification and dicovery. Helmholtz’s early physiolo- gical reseraches, 1843-50. In: Cahan, D. (ed., 1993) 50-108. o.

O’Donnel, J. M. (1985): The Origins of Behaviorism. American Psychology, 1870-1920. New York: New York university Press.

O’Keefe, J. és Nadel, L. (1978.): The Hippocampus as a Cognitive Map. Oxford: Oxford University Press.

O’Neil, W. M. (1968): The beginnings of modern psychology. Harmondsworth: Penguin.

Osborn, A. D. (1949): Edmund Husserl and his Logical Investigations. 2. kiadás. Cambridge, Mass: Edwards Brothers.

Osborne, A. (1965): Limagination constructive. Párizs: Dunod.

Osgood, C. E. (1953): Method and theory in experimental psychology. New York: Oxford University Press.

Osgood, C. E. (1962): Studies on the generality of affec- tive meaning systems. American Psychologist, 17. o.

Osgood, C. E. (1970): Az érzékelés és nyelv mint viselkedési jelenségek elemzése. In: Kardos szerk., 1970.

Owens, A. és Wagner, M. (1992): Progress in modern psychology: the legacy of American functionalism. Westport, Conn.: Praeger.

Oyama, S. (2000): The ontogeny of information. 2. kiadás. Durnham, NC: Duke university Press.

Paivio, A. (1971): Imagery and verbal processes. New York: Holt.

Palermo, D. (1971): Is a scientific revolution taking place in psychology? Science Studies, 1. 135-155. o.

Palermo, D. és Jenkins, J. (1954): Fejezetek in: Osgood, C. és Sebeok, T. (szerk.): Psycholinguistics: A survey of theory and research problems. Bloomington: Indiana Uni- versity Press.

PÁlóczi Horváth György (1948): Freud, avagy egy illúzió eredete. Budapest: Hungária.

Pap Mária (1982): A Bernstein-féle szociolingvisztikai elmélet kritikai elemzéséhez. Általános nyelvészeti Tanulmányok, XV, 75-86. o.

Papp Zsolt (szerk., 1976): Tény, érték, ideológia. Budapest: Gondolat.

Park, R. E. (1914): Review of Leopold, Lewis: The Pres- tige: A psychological study of social estimates. Ame- rican Journal of Sociology, 20. 546. o.

Parot, F. (1995): Le behaviorisme, une revolution amé- ricaine. Acta Comportamentalia, 3. 8-19. o.

Pascal, B. (1660/1983): Gondolatok. Budapest: Gondolat.

Passkönig, O. (1912): Die psychologie Wilhelm Wundts. Lipcse: Siegismung und Volkenig.

Pasnau, R. O. (1990): Darwin’s illness: A biosocial pers- pective. Psychosomatics, 31. 121-128. o.

Pataki Ferenc (szerk., 1980): Csoportlélektan. 2. kiadás Budapest: Gondolat.

Pataki Ferenc (1982): Az én és a társadalmi azonosságtudat. Budapest: Kossuth.

Pataki Ferenc (1987): Identitás, személyiség, társadalom. Budapest: Akadémiai.

Pataki Ferenc (1998): A tömegek évszázada. Budapest: osiris.

Pauler Ákos (1911): A logikai alapelvek természetéhez. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Pauly, P. J. (1987): Controlling life. Jacques Loeb and the engi- neering ideal in biology. New York: Oxford Universisty Press.

Pavlov, I. P. (1953a): Válogatott művei. Budapest: Akadémiai.

Pavlov, I. P. (1953b): Előadások a nagyagyféltekék működéséről. Budapest: Akadémiai.

(Pavlov-ülés) (1953): I. P. Pavlov fiziológiai tanításaival foglalkozó tudományos ülésszak. Budapest: Akadémiai.

Payot Gyula (1905): Az akarat nevelése. Budapest: MTA.

Pearson, K. (1892): Grammar of science. London: Long- man.

Pearson, K. (1914-1930): The life, letters and labours of Fran- cis Galton. Cambridge: Cambridge University Press.

Peck, D. és Whitlow, D. (1983): Személyiségelméletek. Budapest: Gondolat.

Perner, J. (1991): Understanding the representational mind. Cambridge, Mass.: M. I. T. Press.

Perner, J. (1995): The many faces of belief: Reflections on Fodor’s and the child’s theory of mind. Cognition, 57. 241-269. o.

Perry, L. (1897): La psychologie de l’association depuis Hobbes jusqu’a nos jours. Párizs: Bailliere.

Péter Zoltán (1933): Spranger a pszichológus. Debrecen, a szerző kiadása.

Rethő Bertalan (1969): A megértés és a megmagyarázás módszeréről. Magyar Pszichológiai Szemle, 26. 229-241. o.

Pethő Bertalan (szerk., 1986): Pszichiátria és emberkép. Budapest: Gondolat.

Pethő Bertalan (szerk., 1992): A posztmodern. Budapest: Gondolat.

Petryszak, M. G. (1981): Tabula rasa – its origins and implications. Journal of the History of the Behavioral Sciences, 17. 15-27. o.

Piaget, J. (1923): Le langage et la pensée chez l'enfant. Neu- chatel: Delachaux-Niestlé.

Piaget, J. (1924): Le jugement et le raisonnement chezl’enfant. Neuchatel: Delachaux-Niestlé.

Piaget, J. (1926): La représentation du monde chez l’enfant. Párizs: Alcan.

Piaget, J. (1936): La naissance de l’intelligence chez l’enfant. Neuchatel: Delachaux-Niestlé.

Piaget, J. (1949): Traité de logique. Essai logique operatoire. Párizs: Colin.

Piaget, J. (1952): Autobiography. In: Murchison, C. (szerk.): A history of psychology in autobiography. V. Worchester: Clark university Press.

Piaget, J. (1955): La relation entre l’affectivité et l’intelli- gence dans le développement mentale de l’enfant. Párizs: Université de Paris.

Piaget, J. (1959): Lesmécanismesperceptives. Párizs: Presses Universitaires de France.

Piaget, J. (1962): Comments on Vygotsky’s critical re- marks. In: Vygotsky, S. L.: Thought an language. Cambridge: M. I. T. Press.

Piaget, J. (1965a): Sagesse et illusion de la philosophie. Párizs: Presses universitaires de France.

Piaget, J. (1965b): Études sociologiques. Genf: Droz.

Piaget, J. (1967a): Biologie et connaissance. Párizs: Gallimard.

Piaget, J. (1967b): A pszichológia, a tudományok közti kapcsolatok és a tudományok rendszere. In: Lénárd Ferenc (szerk.): A pszichológia új útjai. 18. Nemzetközi Pszichológiai Kongresszus (Moszkva, 1966). Budapest: Gondolat, 36-57. o.

Piaget, J. (1967c): A pszichológiai tények magyarázata és a pszichofizikai parallelizmus. In: Piaget, J., Fraisse, P és Reuchlin, M.: A kísérleti pszichológia módszerei. Budapest: Akadémiai, 167-209. o.