Kisgyörgy Éva new york

EAST MIDTOWN

(a 6th Avenue-tól keletre, a 34th és 59th Street között)

New York is the only real city-city.

(Truman Capote)

A város - oh, mit is beszélek: inkább a világ - üzleti központja. Vállalati székházak, televízióstúdiók, méregdrága üzletek, sietős üzletemberek. Itt aztán tényleg lüktet az élet. Az East Midtown jó néhány felhőkarcoló lelőhelye. A felhőkarcoló (skyscraper) szót először egy chicagói úriember, John J. Flinn használta 1890-ben az új építészeti stílus leírására. New York és Chicago között azóta is szoros verseny folyik a legmagasabb épületért. Sokáig New York vezetett. Az első felhőkarcolónak a Flatiron Buildinget tartják, melyet 1902-ben fejeztek be. Ezt szárnyalta túl 1913-ban a hatvanemeletes Woolworth Building, majd a Chrysler és az Empire State Building. Az utolsó előtti bajnok a World Trade Center volt, de jelenleg Chicago vezet a Sears Towerrel. Az évtizedek során a stílus is változott. Először csak minél magasabb monstrumokat építettek, hogy minél több iroda férjen beléjük. Senkit sem érdekelt, hogy az új épületek elvették a napfényt a szomszédoktól. A város később rendeletben szabályozta, hogy bizonyos magasság felett lépcsőzetesre kell építeni a felhőkarcolókat, ezért például az Empire State Building is tíz lépcsőből áll. A magasságot azonban ma sem korlátozzák. Donald Trump a Central Park délnyugati sarkánál épülő több mint százemeletes felhőkarcolóval igyekszik visszahódítani a legmagasabb épület dicsőségét a városnak.

A város egyik szimbóluma, az Empire State Building a 34th Street és 5th Avenue sarkán áll. Nem könnyű becserkészni. Bár szinte az egész városból látható, a közvetlen közelében hiába nyújtogatja az ember a nyakát, nem lehet látni. Nap mint nap tanácstalan turisták tucatjai kérdezgetik az épület lábánál állva, hogy hol van. Ha mégis sikerül megtalálnunk, akkor a következő feladat a sorbanállás. Néhány óra múlva aztán végre leperkálhatjuk a belépőt és beállhattuk a következő, a lifthez váró sorba. Csak semmi idegeskedés, előbb-utóbb mindenki feljut, és a látvány mindenért kárpótol. No meg ez tényleg olyan kötelező program, amit senki sem hagyhat ki. Bár a World Trade Center magasabb, én a magam részéről jobban szeretem a panorámát az Empire State Buildingről, mert onnan az egész városra rálátunk, míg a WTC-ről csak a déli negyedekre.

Az égbe nyúló csoda 436 méter magas és lakóit 73 lift szállítja fel-alá. A felső harminc emeletet éjszakánként megvilágítják, időnként spéci színekkel. A Windows ‘95 nagy csindradattás bevezetésekor például a Microsoft színeiben pompázott az épület. A magyar építőipar mindenesetre példát vehetne az építkezés tempójáról: a felhőkarcolót potom 9 hónap alatt húzták fel. Két jó tanács: mielőtt nagy sóhajtással beállunk a sorba, nézzük meg a jegypénztárnál kitett táblát, hogy egyáltalán milyenek fent a látási viszonyok. Elég frusztráló érzés, ha több órás várakozás után fent az orrunkig sem látunk. Másrészt válasszuk meg ügyesen a napszakot is. Szerintem a legjobb naplemente előtt egy órával felmenni, mert ekkor körbenézhetünk napvilágnál, végigcsodálhatjuk fentről a naplementét, majd befejezhetjük a tekercs filmet néhány éjszakai felvétellel. Mások ezt háromszori sorban állással és jegy­vásárlással oldják meg, de az okosak csak eggyel. A több órás programra érdemes elvinni a barátot/barátnőt/házastársat, mert úgy egyrészt jobban telik az idő, másrészt pedig igazán romantikus fent a hangulat. Nyitvatartás: 9.30 és éjfél között, belépődíj 4.50 dollár (sajnos nincs diákjegy)

A következő kötelező program a New York Public Library (5th Avenue, 40th és 42nd Street között). A legszebb könyvtár, amit valaha láttam. Az Empire State Buildingtől néhány saroknyira terül el a hatalmas épület, melyet 1911-ben építettek. Lépcsőin rengeteg fiatal ücsörög napsütötte délutánokon a két kőoroszlán társaságában. Ha nem vagyunk éppen olvasó kedvünkben, akkor is érdemes körbesétálni a termeket, nagyon fenséges hangulatuk van. A legszebb az óriási olvasóterem, a sok-sok kis olvasólámpával. A komputerizált rendszernek köszönhetően pillanatok alatt előkeresik a könyveket a terem alatt levő nyolcemeletnyi raktárból. Kölcsönözni egy darabka könyvet sem lehet innen, arra ott van a nyolcvan fiókintézmény. Nyitvatartás: hétfőn és csütörtöktől szombatig 10 és 6 között, kedden és szerdán 11 és 7.30 között.

A könyvtártól két saroknyira kelet felé a főpályaudvarhoz jutunk. A Grand Central Terminal (42nd Street, a Madison és Lexington Avenue között) az egyik legszebb a maga nemében. Művészfotók tucatjai készültek a sajátos hangulatú központi csarnokban. Sétáljunk fel a galériára, onnan a legjobb gyönyörködni a csodás csillárokban, festményekben és a hangya­bolyhoz hasonlító tömegben. Szerdánként fél egykor ingyenes túravezetés keretében is körbe­járhatjuk. Mint oly sok más épületet, ezt is le akarták rombolni egy új irodaépület kedvéért, de mint sok más esetben is, a new yorkiak megmentették. Többek közt Jackie Onassis vette védelmébe az épületet, melyet végül is 1987-ben emlékműnek nyilvánítottak.

A pályaudvar mögött magasodik a Pan Am Building, amely kettészeli a Park Avenuet. Az 59 emeletes épület már a Met Life logoját viseli, de még mindenki Pan Am-nek hívja. Egy saroknyira innen, a 42nd Street és a Lexington Avenue sarkán áll a az 1930-ban épült Chrysler Building. Az épület csak egy évig élvezhette a legmagasabbnak járó tiszteletet, de azután is az egyik legkedveltebb felhőkarcoló maradt Art Deco stílusa miatt. Tervezője, William Van Alen egy kollégájával versenyezett, kié lesz a magasabb épület. Alen titokban egy fémspirált alkotott az épületen belül. Amikor a Wall Streeten elkészült a versenytárs alkotása, méghozzá a Chryslernél magasabbra, akkor Alen csak “előhúzta” a spirált, amivel magabiztosan megnyerte a versenyt.

A 42nd Streeten kelet felé másfél sarkot továbbsétálva, a Park és a 2nd Avenue között találjuk a Daily News Buildinget, majd a 1st és 2nd Avenue közt a Ford Foundation Buildinget. Amikor 1967-ben elkészült, hatalmas átriuma első volt a városban. Ma már több ilyen is épült, de ez az első maradt a legszebb: a gránitoszlopok között egy trópusi kertben gyönyörköd­hetünk, melynek növényeit évszakonként váltogatják. Innen már csak egy rövid séta az ENSZ székháza.

A United Nations meglehetősen csúnya székháza a 1st Avenuen, a 42nd és 48th Street között helyezkedik el. Előtte ott lobog a 184 zászló és a kis téren néhány ajándék szobrot is találunk különféle nemzetektől. Bizonyára első ránézésre kitaláljuk, melyik az egykori Szovjetunió ajándéka - igen, az az izmos munkás az ekevassal. Ha átestünk a szigorú biztonsági ellen­őrzésen, menjünk hátra az előtér végében található információs pulthoz. Itt jelentkezhetünk az épületen körbevezető túrára. A 40 perces túrák 10 és 4.15 között 15 percenként indulnak, igény szerint akár 20 nyelven. Az egyenruhás idegenvezetővel beülhetünk a Biztonsági Tanács és más prominens testületek üléstermébe és megnézhetjük a tagállamok ajándékait. Fanatikus bélyeggyűjtők ne hagyják ki a kis postahivatalt sem, ahol itteni pecsételésű bélyeget szerezhetnek. Őszintén szólva nem egy életre szóló élmény körbejárni ezt a ronda, unalmas helyet, úgyhogy csak akkor ajánlom, ha valaki nem tudja mással agyonütni az időt. Belépődíj: 6.50, diákoknak 4.50 dollár.

Sétáljunk át a Park Avenue-re, ahol puccos szállodák és égbe törő vállalati székházak sorakoznak. Az elegancia csúcsa a Waldorf Astoria Hotel (301 Park Avenue, a 49th és 50th Street között), ahol ha a szobákat nem is tudjuk megnézni, az előcsarnokból nyíló mellék­helységet feltétlenül megéri meglátogatni. Már csak azért is, hogy mi is végigsétálhassunk azon a vörös szőnyegen, ahol előttünk oly sok államfő és egyéb híresség járt. A Park Avenuen feljebb, a 52nd és a 53rd Street között áll a Seagram Building, amely új fejezetet nyitott a felhőkarcolók sorában. A tervezők ugyanis kis teret hagytak a betonkolosszus előtt, ahova két szökőkutat is elhelyeztek, így mindjárt kissé meghittebb lett a hangulata. Ezt az ötletet később sokan másolták. Egy házblokknyit keletre sétálva, a 53rd Street és a Lexington Avenue sarkán találjuk a különösen naplementében gyönyörű Citicorp Centert. Az épület alatt kapott helyet a picike Saint Peter’s Church, amelynek nemcsak az építészeti megoldásai, hanem az atmoszférája is rendkívül modern. Itt sajátos hangulatú miséket hallgathatunk - például jazzkoncerttel fűszerezve -, és a templom avantgarde színházi előadásoknak is helyet biztosít. Nyugat felé sétálva tovább, a Madison Avenuen a 55th és 56th Street között áll az AT&T Building, amely jelenleg a Sonynak ad helyet. Ebben ingyenes kis múzeum is van, a Sony Wonder, amit főleg gyerekek és a technika örökifjú szerelmesei élvezhetnek. Egy háztömbbel feljebb, a Madison Avenue másik oldalán áll az IBM zöld gránit épülete, melynek előcsarnokában bambuszfák árnyékában pihenhetünk meg.

A 5th és 6th Avenue, valamint a 48th és 51th Street között terül el a Rockefeller Center, a művészien megtervezett üzleti negyed. 1932 és 1940 között építtette John D. Rockefeller, a híres olajmágnás fia.

A komplexum az átgondolt és jól megvalósított várostervezés egyik legnagyszerűbb példája. A fenséges felhőkarcolók között színházakat, mozikat, kávéházakat, kis üzleteket, iskolákat és parkokat helyeztek el. A képeslapokról jól ismert Tower Plazat az aranyszínű Prometheus szoborral a 5th Avenuen, a 49th és 50th Street között találjuk. Nyaranta meglehetősen drága kávézó, télen pedig kis korcsolyapálya működik a téren. És itt állítják fel a város kará­csonyfáját is, nagy-nagy felhajtás közepette. New York egyébként is gyönyörűen fel van díszítve karácsonykor, de a csúcs mindig ez a karácsonyfa. Az egész város eljön megnézni - ne hagyjuk hát ki mi sem. A tér körül lobognak az ENSZ tagországok zászlói, nyugati oldalán pedig a General Electric Building magasodik, amely eredetileg az RCA (Radio Corporation of America) otthona volt. A 65. emeleten található a város egyik elegáns étterme, a Rainbow Room, ahol minden bizonnyal a világ egyik legszebb panorámájában gyönyörködve vacsoráz­hatunk. A tér sarkában van az NBC Television székháza. A földszinti üvegfalú stúdióba bekukkanthatunk az utcáról, akár forgatás közben is. Ha mindezt egy fotóba akarja valaki sűríteni, akkor igencsak nagy látószögű objektívvel próbálkozzon. A 6th Avenue és a 51th Street sarkán áll a város egyik leg-je, a legnagyobb színház: a Radio Music Hall a világ legnagyobb csillárjával. Itt időnként ki lehet fogni elég érdekes koncerteket, de a legtöbbször csak táncos revüműsorokkal könnyítik meg a turisták zsebeit.

Ennyi városnézés után jöhet egy kis kikapcsolódás. Sétáljunk le a 5th Avenuen a 49th és a 59th Street között, ahol a város legdrágább üzleteit mustrálgathatjuk. Kezdjük délről: a 49th és 50th Street között van a Saks Fifth Ave, ahol egy zoknit talán még mi is megengedhetünk magunknak - a híres divattervezők kisszériás ruháit már kevésbé. A parfümöket azonban itt is kipróbálhatjuk ingyen - spricceljünk hát magunkra valami divatos új illatot és kezdődhet az üzletjárás. A 52nd és 53rd Street között van a Cartier, helyes kis órásüzlet. A következő blokkban a Fortunoff, majd a 54th és 55th Street között a Gucci, a Bijan és a Godiva. A 56th Street sarkán áll a Trump Tower. Feltétlenül érdemes megnézni az épület teraszaira ültetett fákat, belül pedig a márványfalon lezúduló ötemeletes vízesést. Innen már csak pár lépés kedvenc ékszerboltom, a Tiffany a 57th Street sarkán. Itt mindig kísértést éreztem, hogy talán mégis egy amerikaihoz kellene férjhez menni. Ebben az országban ugyanis nem ússzák meg a fiúk annyival, hogy már eljegyzéskor fel kell húzniuk a jegygyűrűt. Itt bizony komoly gyémántköves gyűrűvel illik megkérni a hölgy kezét. Mindenféle mendemondák terjengenek, egyesek szerint 2, mások szerint 6 havi fizetésnek megfelelő gyűrűt illik venni - az tény, hogy nem adják olcsón. És ha valaki igazi drágaságot szeretne a drágaságának, annak ezt a helyet ajánlom. De ha épp nem eljegyzés előtt állunk, akkor is érdemes bejönni és végigkukkolni itt egy vásárlást: igazán tanulságos, ahogy az eladó elmagyarázza a potenciális vevőnek a csillogó kövek minden rejtélyét. A Tiffanyval kapcsolatban külön figyelembe ajánlom még az üzlet aprócska, de rendkívül elegáns kirakatait. Ha valaki beleszeretett a gyémántokba, feltétlenül keresse fel a Diamond Row-t, a 47th Street 5th és 6th Avenue közé eső szakaszát: itt minden egyes üzlet aranyat és gyémántot árul. Elképesztő a kínálat. A 250 méteres utcaszakaszon az USA gyémánt-nagykereskedelmének 80%-át bonyolítják le. Az üzletek tulajdonosai ultraortodox zsidók, akiket könnyen felismerünk sötét ruhájukról, kalapjukról és a kalap alól kikandikáló, időnként sütővassal formázott pajeszukról. Érdekes módon őket csak az utcán látjuk, amint sietős léptekkel haladnak ide-oda, az üzletekben az eladók egyike sem ilyen. Ha meguntuk a csillogást, térjünk vissza a 5th Avenue-höz. A Tiffanyval szemben helyes kis ruhát és néhány kiegészítőt választhatunk új gyűrűnkhöz a Chanel butikban. Aztán félre a komolysággal és vessük be magunkat a F.A.O. Schwarz játéküzletbe, ahol magunkhoz ölelhetjük a hatalmas mackókat, dobálhatjuk a labdákat, liftezhetünk a jópofa kis lifttel és visszaköszönhetünk a fejüket bólogató, sétáló elemes állatoknak. Végül pihenjünk meg a 5th Avenue túloldalán álló csupa márvány, üveg és arany Plaza Hotelben, ahol rengeteg híres-neves vendég szállt meg, pl. a Beatles. Ha az elnöki lakosztályt nem is vesszük igénybe, a földszinti csupa luxus mosdót ingyen is használhatjuk.