362. LAUS PANNONIAE
Quae legerent omnes, quondam dabat Itala tellus,
Nunc e Pannonia carmina missa legit.
Magna quidem nobis haec gloria; sed tibi maior,
Nobilis ingenio, patria facta, meo.
PANNÓNIA DICSÉRETE
Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!
363. DE ELECTIONE MATTHIAE REGIS HUNGARIAE
Cum videt Hungarici vectum ad fastigia regni
Matthiam; presso gutture corvus ait:
Illa ego vaxillis, ales gestata paternis,
Iam fateor geminae cedere laeta cruci.
Sin vel sculpar adhuc, vel pingar forte sub illa,
Ingens, et voto gratia maior erit.
MÁTYÁS MAGYARORSZÁG KIRÁLYÁVÁ VÁLASZTÁSA
Hogy Magyarország trónján megpillantja a holló
Mátyást, örvend s így károg az ősi madár:
Én, akit atyjának lobogóin vittek a harcba,
Átadnám örömest már a helyem, s ha talán
Én lehetek Mátyás zászlója s címere éke,
Több lesz mindennél és becsesebb ez a kegy.
364. COMPRECATIO DEORUM PRO REGE
MATTHIA IN TURCOS BELLUM PARANTE
Rex pia Matthias in Turcos signa resumit,
Nunc age de toto numina adeste polo.
Da clavam, Alcide, iuveni, da, Phoebe, sagittas,
Mars, gladium; Pallas, Gorgona; Castor, equum.
Mulciber arma para non ullis pervia telis,
Qualia Pelidae, Dardaniove duci.
Hunc inter pugnae certamina, vulnere ab omni,
Aegide praetenta, Iuppiter, ipse tegas.
Quodsi lenta iuvant residis vos otia vitae,
Solum siderea, mittite ab arce patrem.
Sufficit ille suo custos in praelia nato,
Ille modo in coelo missile fulmen habet.
KÖNYÖRGÉS AZ ISTENEKHEZ A TÖRÖK ELLEN
HADBA INDULÓ MÁTYÁS KIRÁLYÉRT
Bontja a szent lobogót, viszi Mátyás a török ellen;
Rajta, segítsétek mind, egek istenei;
Add neki kardod, Mars; paripád, Castor; Phoebus íjjad;
Pallas, a vértedet; add, Herkules a buzogányt!
Vulcanus, kalapálj páncélt, mit a dárda se tör be,
Achilles aminőt hord vala és Aeneas;
A csatavész közepette, fölébe borítva a pajzsod,
- Meg ne sebezhessék - védd te magad, Jupiter!
Ámde ha jobban esik lustán heverésznetek ottfenn,
Szóljatok atyjának, küldje le őt körötök,
S nem kell más, maga is megvédi fiát a csatában,
Szórja az égből is gyorstüzü mennyköveit.
365. SE IPSUM EXCUSAT, QUOD NON PROELIA TRACTET
Belligeri proceres, me regia castra sequentem,
Ne frustra ignavi, carpite quaeso, metus,
Quod nunquam adversos decurro armatus in hostes,
Scando nec obsessi, moenia celsa, loci,
Sed spectator iners aliena pericula miror,
Non timor hoc, vestri, credite, cura iubet.
Gloria nempe, viri, petitur longissima vobis,
Haec faciles plagas, funera grata facit.
Quodsi pugnantem, rapiat sors ulla, poetam,
Quis vestras mortes, funera vestra, canet?
Bajnok urak, mikor én a királyt táborba kisérem,
Nem kell gyávának szidnotok engem azért,
Mert magam ellenségre kivont karddal sose rontok,
Nem kuszom ostromlott vár meredek falain
És rest nézőként szemlélem a más veszedelmét:
Nem félelmem tart vissza, csak érdeketek.
Minden férfi dicső, nem múló hírnevet óhajt,
Így lesz a seb könnyű, kedves a hősi halál.
Ám ha a költő is harcol s odavész a csatában,
Hősi halálotokat versbe ki szedje vajon?
366. DE AENEA PIO SUMMO PONTIFICE
Qui fuit Aeneas, mutato nominis usu,
Nil aluid certe, quam Pius, esse potest.
AENEAS SYLVIUSRÓL, PIUS PÁPÁRÓL
Aeneas aki volt, megváltoztatta nevét, más
nem lehetett nyilván új neve, mint a Pius.
367. EPITAPHIUM GUARINI
Guarinus iacet hic, linguam diffudit in orbem
Qui Latiam; Latio reddidit Inachiam.
GUARINO SÍRFELIRATA
Itt nyugszik Guarino; Latium nyelvét a világba
szórta, latin népnek hozta el Inachusét.
368. EPITAPHIUM GUARINI
Calliope, Clio, Polyhymnia, flete; Guarinus
Ecce iacet, vestri gloria, vester honos.
Occiderit licet ille senex, absolvere nemo
Fata potest, semper vivere dignus erat.
GUARINO SÍRFELIRATA
Kalliopé, Kleio, Polühümnia, sírjatok érte,
Mert meghalt Guarino, íme dicső fiatok.
Nagy kort ért el, igaz, de a sorsa csak emberi sors, bár
Méltó volt az örök életet élni le itt.
369. AD GALEOTTUM
Candida seu vultu ridet fortuna sereno,
Seu praefert tristes nubila fronte minas,
Semper habe fidi secretum pectus amici,
Affectus credas cui Galeotte tuos:
Collatae levius mordent praecordia curae,
Gaudia plus multo participata iuvant.
GALEOTTOHOZ
Hogyha derűs arccal nevet olykor rád a szerencse,
vagy felhőbe borult homloka megfenyeget,
mindig együttérző, szerető szív vár, Galeottóm,
légy bizalommal hű, régi barátod iránt:
nem gyötör oly sok gond, ha a terhet mással is osztod,
sokszoros élvezetet nyújt az öröm, ha közös.
370. AD EUNDEM
Tu nunc in patria laetum me vivere credis,
Cum tamen in dubio, sit mihi vita, loco.
Nunc fluidus laxa, procumbit sanguis ab alvo,
Nunc saevit rapida tertia febre dies.
Si natalis humus nobis tam triste parabat
Hospitium, melius, non rediisse, fuit.
Quodsi te incolumem superi, Galeotte, reservant,
Dimidia videor parte valere mei.
Dostları ilə paylaş: |
