4. A moldvai katolikusok/csángók
jelentősége a tudomány számára
A szellemtudományok egész sora számára ajánl tudományos foglakozást a „csángók” kérdésköre. Az olyan szakterületek mellett, mint a középkori és az újkori történelem, valamint a kelet-európai történet, említésre méltóak lennének a szociológia, a történeti antropológia, a kultúrföldrajz és a vallástudomány. A moldvai csángóknak részben még praenacionális identitásformáit a nemzetek feletti világméretű szemléleten belül értelmezzük. A moldvai csángókról szóló források ebben az általában forrásszegény régióban inkább kvantitatív, mint kvalitatív állapotokat tükröznek. Ez érvényes mind Moldva általános tájtörténetére, mind a régió társadalmi és gazdasági történetére. Nem utolsó sorban ezek a források felvilágosításokat adnak a romániai lakosságról és az ortodox egyházról. A magyar kutatás oldaláról e forrásokat elégtelenül hasznosították, a magyar kutatók érdeklődésüket túlnyomórészt a csángókra összpontosították.
Az országtörténeti aspektusok mellett a moldvai csángókkal való foglalkozás mély betekintést enged az Oszmán Birodalom egyik peremterülete mindennapi életének történetébe, továbbá a Lengyel-Litván Államszövetségébe, valamint összehasonlítást a grúziai királyságokkal és fejedelemségekkel, beleértve a „Congregatio de Propaganda Fidei”-t és a katolikus missziós történelmet. Ennélfogva Moldva a jelenkorig több figyelmet érdemel, éppen mint a római és bizánci egyházi világ közötti kapcsolatot biztosító terület. Róma modern egyházpolitikájának kérdései az ortodoxia vonatkozásában, a görög katolikus egyház szerepének kijelölése és az anyanyelvű lelkipásztorkodás kérdései mind tanulmányozhatók a moldvai csángók esetében.
Az európai etnológia szempontjából a moldvai csángók egyébként Európa egyik többé nem létező praenacionális, regionális és vallásilag sajátságos identitásformáját mutatják fel, jó összehasonlítást engedve az európai történeti azonosságformákkal. A jelenlegi „modern” identitások és vallási életvilágok összeütközése is a „modernség előttiekkel” és az abból eredő társadalmi konfliktusok a romániai államnemzet-/csángóidentitás példáján tanulságosak lehetnek. Ezenkívül a moldvai csángók mai helyzete szemléleti anyagot nyújt a modernizáció problémáihoz, amint azok az úgynevezett harmadik világ számos országában jelentkeznek.
Bibliográfia Források
A moldvai Csángó nyelvjárási atlasza. I.–II. Köt. Bp., 1991 = Magyar nyelvtudományi társaság kiadványai 193. (idézve: Atlasz 1991 I.–II.)
Alemany, Agustí: Sources on the Alans. A critical compilation. Leiden, Boston, Köln 2000. = Handbook of Oriental Studies– Section 8. – Vol. 5. (idézve: Alemany)
Barta István: Az 1743. évi moldvai jezsuita misszió. Regnum V. Bp., 1943, 70–90. (idézve: Barta)
Benda Kálmán (Szerk., ): Moldvai csángó–magyar okmánytár. I–II. Bp., 1989. (idézve: MCMO. I./II.)
Călinescu, Gheorghe: Alcuni missionarii cattolici italiani nella Moldavia nei secoli XVII. e XVIII. I. Roma, 1925, II. Altre notizie sui missionari cattolici nei paesi romani. Roma, 1930. (idézve: Călinescu)
Cantemir, Dimitre: Historisch-geographische und politische Beschreibung der Moldau. Frankfurt, Leipzig, 1771. Nachdruck Bukarest, 1973. (idézve: Cantemir)
Costin, Miron: Grausame Zeiten in der Moldau 1593–1661. Szerk., és ford. Armbruster, Adolf. Köln, Weimar, Wien, 1983. = Rumänische Geschichtsschreiber 1. (idézve: Costin)
Cserei, Mihály: Erdély Históriája 1661–1711. Szerk., Bánkúti, Imre. Bp., 1983. (idézve: Cserei)
Documenta historiam Valachorum in hungaria illustrantia usque ad annum 1400 p. Christum. Curante: Lukinich, Emerico (Imre) et adiuvante Gáldi, Ladislao (László). Ed.: Fekete-Nagy, Antonius (Antal) et Makkai, Ladislao (László). Bp., 1941. = Études sur l’Europe Centre-Orientale 29. (idézve: Documenta Valachorum)
Domokos, Pál Péter: ...Édes hazámnak akartam szolgálni Bp., 1979. (idézve: Domokos 1971)
Filitti, Joan C. D.: Din Archivele Vaticanului. I.–II. Bucureşti, 1913–1914. (idézve: Filitti)
Fekete Könyv. Az erdélyi ferences kusztódia története Kájoni János Kézirata 1684. Szerk., Szovák Kornél. Szeged 1991. = Adattár XVI.–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 31. (idézve: Kájoni)
Gecsényi, Lajos: Ein Bericht des österreichisch-ungarischen Vizekonsuls über die Ungarn in der Moldau, Iaşi 1893. Ungarn Jahrbuch 16., München 1988, S. 157–191. (idézve: Gecsényi)
Eubel, Konrad: Zur Geschichte der römisch katholischen Kirche in der Moldau. Römische Quartalsschrift für christliche Alterthumskunde und für Kirchengeschichte 12, 1898, 107–126. (idézve: Eubel. 1898)
Eubel, Konrad: Zur Errichtung des episcopatus Moldaviensis. In Römische Quartalsschrift für christliche Altertumskunde und für Kirchengeschichte 17, 1903, 188–191. (idézve: Eubel. 1903)
Hurmuzaki, Eudoxiu De (kiad.): Documente privitoare la istoria românilor. 21. kötet, 8. Kiegészítőkötet. Bucureşti, 1876–1942 – Új folytatás: 4 köt. Bucureşti, 1962–1978. (idézve: Hurmuzaki)
Keza, Simonis de: Gesta Hungarorum. Ed. and transl. by Veszprémy, László / Schaer, Frank. With a study by Szûcs, Jenő. Bp., New York, 1999. (idézve: Keza, Simonis de)
Neculce, Ion: Letopiseţul Ţării Moldovei o samă de cuvinte 1661–1743. Szerk., Iordan, Iorgu. Bucureşti, 1968. (idézve: Neculce)
Netzhammer, Raymund: Bischof in Rumänien. Im Spannungsfeld zwischen Staat und Vatikan. I.–II. Köt. Szerk., Netzhammer, Nikolaus és Zach, Krista. München 1995. = Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks. Reihe B, Wissenschaftliche Arbeiten Bd. 70. (idézve: Netzhammer I./II.)
Pejacsevich, Julian Graf von: Peter Freiherr von Parchevich, Erzbischof von Martianopel 1612–1674. Archiv für Österreichische Geschichte. Bd. 59, Wien, 1880, 337–637. (idézve: Pejacsevich)
Revízió vagy Autonómia? Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről 1945–1947. Szerk., Fülöp Mihály / Vincze Gábor. Bp., 1998 = Iratok a magyar diplomácia történetéhez 1944–1956. Reihe A. (idézve: Revízió vagy autonómia?)
Sulzer, Franz Josef: Geschichte des transalpinischen Daciens, das ist: Der Walachey, Moldau und Bessarabiens im Zusammenhange mit der Geschichte des übrigen Daciens als ein Versuch der allgemeinen dakischen Geschichte. Bd. I. Teile 1–3. Wien, 1781–1782. (idézve: Sulzer 1.)
Székely Oklevéltár. I.–VIII. Köt. Szerk., Szabó, Károly [és mások] Kolozsvár, 1872-1934. (idézve: Székely Oklevéltár) – Új sorozat: I.–VI. Köt. Szerk., Demény Lajos. Bukarest, Kolozsvár, 1983-2002. (idézve: Székely Oklevéltár u. s.)
The Annals of Jan Dlugosz. Annales seu cronicae incliti regni Poloniae. Szerk., és ford., Michael, Maurice. Utószó Smith, Paul. Chichester, West Sussex 1997. (idézve: Dlugosz)
Ureche, Grigore: Letopisetul Tării Moldovei până la Aron Vodă (1359-1595). Intocmît de Grigore Ureche Vornicul şi Simion Dascălul. Szerk., Giurescu, Constantin C.. Craiova 1934. (idézve: Ureche)
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850/1869-1992 között. I.–V. köt. Budapest - Csíkszereda 1998-2003. (idézve: Varga I.–V.)
Veress, Andrei (Szerk., ): Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării-Româneşti 1527-1690. 11 Köt., Bucureşti, 1929-1939. (idézve: Veress.)
Dostları ilə paylaş: |