Romániai magyar irodalmi lexikon

ROMÁNIAI MAGYAR
IRODALMI LEXIKON

SZÉPIRODALOM, KÖZÍRÁS,

TUDOMÁNYOS IRODALOM,

MŰVELŐDÉS
I

A–F



BUKAREST 1981

KRITERION KÖNYVKIADÓ

FŐSZERKESZTŐ

Balogh Edgár

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG

Benkő Samu, Dávid Gyula,

Gábor Dénes, Kacsó Sándor,

Kántor Lajos, Köllő Károly,

Láng Gusztáv, Sőni Pál,

Szabó Attila, Tóth Sándor

SZAKSZERKESZTŐK

Banner Zoltán (képzőművészet), Benkő András (zenetörténet), Csetri Elek (történelem), Dávid Gyula (könyvkiadás), Faragó József (folklór), Fejér Miklós (pedagógiai irodalom), Gaal György (ifjúsági irodalom), Gábor Dénes (bibliográfia), Jordáky Lajos (sajtótörténet), Kántor Lajos és Láng Gusztáv (irodalomtörténet), Köllő Károly (kiadványok), Kötő József (színház), László Ferenc (zeneművészet), Mikó Imre (jogtörténet), Murádin Jenő (művé­szettörténet), Murádin László (nyelvészet), Nagy Miklós (mezőgazdaság), Spielmann József (orvostudomány), Szabó Attila (természettudományok), Tóth Sándor (filozófia), Váczy Leona (folyóiratirodalom), Venczel József (lexikológia)

HELYI SZERKESZTŐK ÉS MUNKATÁRSAK

Antal Imre (Hargita), Berde Zoltán (Kovászna), Bonyháti Jolán (Bukarest), Bura László (Szatmár), Ficzay Dénes (Arad), Klacsmányi Sándor (Máramaros), Marosi Ildikó (Maros), Szabó Sámuel (Brassó), Szekernyés János (Temes), Tuzson Erzsébet (Bihar) Ajtay-Gecse Viktor, Árvay József, Bágyoni Szabó István, Balázs Sándor, Bálint Júlia, Bazsó Zsigmond, Beke György, Bernáth Ernő, B. Fejér Gizella, B. Nagy Margit, Bodor András, Borbáth Károly, Bustya Endre, Cseke Péter, Csiszér Alajos, Dáné Tibor, Dánielisz Endre, Debreczeni László, Demeter János, Denderle József, Enyedi Sándor, Erdélyi Lajos, Fuchs Simon, Gabányi János, Glück Jenő, Gyöngyösi Gábor, Hatházy Ferenc, Holló Ernő, Imreh Ernő, Imreh István, Izsák József, Jánky Béla, János Pál, Kászoni Zoltán István, Katona Ádám, Katona Szabó István, Kenyeres Pál, Kicsi Antal, Kisgyörgy Zoltán, Kiss András, K. Jakab Antal, Kovács Ferenc, Kovács János, Kovács Levente, Kozma Dezső, Kubán Endre, László Dezső, Lovassy László, M. Hubbes Éva, Molnár Gusztáv, Mózes Huba, Muzsnay Árpád, Müller Ferenc, Nagy Benedek, Nagy Géza, Náhlik Zoltán, Oszóczki Kálmán, Papp Béla, Rácz Győző, Seres Zsófia, Simon Károly, Szász István, Szilágyi Júlia, Tamás Gáspár Miklós, Tasi József, Tóth János, Tövissi József, Vajda Lajos, Veress Dániel, Vincze János, Vita Zsigmond

ELŐSZÓ

Átadjuk az olvasónak a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. (A–F) kötetét. A könyv a romániai magyar nemzetiség írásbeliségének címszavait foglalja magába 1919. január 1-től máig, átölelve az egész romániai magyar irodalmi termést minden vonatkozásban. A törzset alkotó szépirodalom mellett sorra kerül itt a közirodalom (publicisztika, újságírás, biblio­gráfia, népművelő irodalom), a tudományos irodalom (szakirodalom, tudomány­terjesztés), a művészeti irodalom, valamint a művészeteknek azok az alkotásai, amelyek tárgyuknál fogva kapcsolódnak az irodalomhoz (könyvgrafika, irodalmi tárgyú képzőművészeti alkotás, iro­dalmi művek megzenésítése, előadóművészet és színház, rádió, televízió, film- és fotómű­vészet irodalmi vonatkozásai).

Ezt a nem egy viszonylatban kísérletező és úttörő jellegű sokoldalúságot a nemzetiség életének mindennapi szükséglete, a tudományos-műszaki haladás és az információcsere követeli meg. Napjainkban a földrajzi és történelmi tényezők, a gazdasági, társadalmi és politikai együtthatók, a nyelv mellett fokozódó szerepet játszik az új, szocialista érzelmi és tudatbeli alakulás. Ebben a felépítményi jellegű, de minden adottságra visszaható alakulásban elsőrendű szerepe van az írásbeliségnek, mégpedig a közlés minden vonatkozásában. Lexiko­nunknak az írásbeliség tágabb kereteire figyelmező megszerkesztésével ezt az átfogó szerepet tesszük szemléletessé, természetszerűen kiemelve a román néppel s más nemzetiségekkel való együttélés és szellemi kölcsönhatás jelenségeit.

Lexikonunk a szocialista Romániában kibontakozó romániai magyar irodalomkutatás több évtizedes eredményeire építhetett s megkezdésére Bod Péter 1766-os évszámmal megjelent, valójában azonban csak 1767-ben Nagyszebenben nyomott Magyar Athenas című munká­jának kétszázadik évfordulója adta meg a közvetlen indítékot. Különben az általános irodalmi fejlődés is magával hozta a szakszerű nyilvántartás igényét, s 1968-ban tizenegy tagú szerkesztőbizottság megalakulása (Balogh Edgár, Benkő Samu, Jancsó Elemér, Jordáky Lajos, Kacsó Sándor, Kántor Lajos, Láng Gusztáv, Mikó Imre, Réthy Andor, Sőni Pál, Venczel József) után az összeállított repertórium és bibliográfia alapján szak- és helyi szer­kesztők és munkatársak bevonásával az anyaggyűjtés is megindult.

Mély fájdalommal emlékezünk itt meg öt szerkesztő társunkról, aki nem érte meg e kötet megjelenését: Jancsó Elemérről, az irodalomtörténészről, Jordáky Lajosról, munkásmozgalmi és sajtótudományi szerkesztőnkről, Mikó Imréről, az irodalmi hagyományok és a jogtörténet anyaggyűjtőjéről, Réthy Andor bibliográfusról s Venczel Józsefről, szerkesztési módszerünk megfogalmazójáról és a teljes repertórium előkészítőjéről. Munkájuk egész vagy részleges továbbvitelére vontuk be a szerkesztőbizottságba Dávid Gyula és Engel-Köllő Károly iroda­lomtörténészeket, Gábor Dénes bibliográfust, Szabó Attila természettudományi szakírót és Tóth Sándor filozófiai írót. Az eredetileg 1974. december 31-ével zárult első munkaszakasz anyagát már az ő segítségükkel egészítettük ki 1980. december 31-ig, illetve elhalálozások esetén a nyomdai munkálatok lezárásáig.

Az eredetileg még az Irodalmi Könyvkiadóval való együttműködés keretében 1969-ben kiadott lexikoni kérdőívek segítségével elsődlegesen az írók, szerzők, szerkesztők, valamint hozzátartozóik személyi közléseire támaszkodhattunk; az így kapott s levelezés útján kiegészített adatokat a könyvtárban, kiadói jegyzékekben, A Hét és a Művelődés mellék­leteiként megjelent könyvészeti összeállításokban és a folyóiratok tartalom­jegy­zékeiben ellenőriztük, felhasználva régebben megjelent lexikonok adatközléseit is. Általános forrás­munkaként használtuk s ezért a címszavakat kísérő bibliográfiákban külön nem jelöltük meg Osvát Kálmán Erdélyi lexikon (Nagyvárad 1929), Sőni Pál A romániai magyar irodalom története (Bukarest 1969), Kántor Lajos–Láng Gusztáv Romániai magyar irodalom 1944–1970 (2. kiadás, Bukarest 1973), Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái (I–VI. A–D. Budapest 1939–43), Benedek Marcell Magyar irodalmi lexikon (I–III. Budapest 1963–65) című munkáit. Ahol a könyvészeti részben nem írtuk ki a kiadás helyét, minden esetben Bukarest a megjelenés helye.

A szerkesztés műveletei során megkülönböztettünk fogalmi, személyi, gyűjtő, intézményi, sajtótörténeti, emlékezési vagy táji-városi címszavakat és *-gal jelölt utalásokat.

A fogalmi címszavaknál el akartuk kerülni az általánosságokat, de olyan esetekben, amikor új vagy a mi viszonyainkra illő sajátos esztétikai és irodalomtörténeti értelmezésre volt szükség, mint például az abszurd, az ars poetica, az avantgarde, a ballada, a folklór, avagy az almanach, emlékirat, évkönyv esetében, nem fukarkodtunk az adatok közlésével és értel­mezésével. A személyi címszóknál abban a mértékben ismertetjük az egyes szerzők életrajzi adatait és életpályájuk fontosabb állomásait, az első megjelenést és a közléseknek helyet adó sajtót, amennyire ezek megállapíthatók voltak és a személyi teljesítmények megítéléséhez szükségesek. Szellemi életünk kimagasló személyiségeiről többnyire kezdőbetűkkel jegyzett átfogó szócikkeket nyújtunk. Gyűjtő címszavainkra az áttekinthető összefoglalások kedvéért van szükség, nem utolsósorban azért, hogy – például az ábécéskönyv, biológiai szakirodalom, fizikai szakirodalom, földtani és földrajzi szakirodalom címszók esetében – regisztrálhassunk olyanokat, akik önálló kötetek hiányában is megemlítendők.

Az irodalmi élettel kapcsolatos egyesületek, intézmények, szervezetek, valamint lapok, könyvsorozatok címszavai tárgyszerűen mutatják be mindazokat a kereteket, amelyek a romániai magyar írásbeliség jelenségeit az idők folyamán felfogták és egymással össze­kötötték. Ilyen értelemben és céllal mutatjuk be a főváros és egyes tájak, városok magyar irodalmi vonatkozásait is. Külön gondot fordítottunk az egyetemes magyar irodalom klasszi­kusainak a romániai magyar szellemiségre gyakorolt hatására és arra az emlékezetre, mellyel őket közéletünk megtiszteli. E tekintetben Ady Endre, Arany János, Bartók Béla és mások művének, eszmei példájának továbbéltetése már az első kötetben a haladó hagyo­mányok ápolásának művelődési jelentőségét mutatja, nem is szólva az erdélyi nagyok, Apáczai, Bethlen Gábor, a Bolyaiak, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel vagy Dávid Ferenc felidézésének tudatformáló szerepéről.

Mind az egyének, mind az intézmények számbavételénél esetenként be kellett mutatnunk, hogyan találták meg ezek új funkcióikat 1918 után a romániai viszonyok közt. Nem hagyhattuk figyelmen kívül azok munkásságát sem, akiknek honi viszonyaink közt eredt pályája másutt folytatódott; minden ilyen címszó megszerkesztésénél lexikonunk időbeli és térbeli határaira való tekintettel a romániai vonatkozásokat helyeztük előtérbe. Ugyanígy jártunk el azok esetében is, akik hosszabb-rövidebb ideig járultak hozzá romániai magyar írásbeliségünk gazdagításához.

A klasszikus és kortárs világirodalomra kitekintő műfordítás-irodalmunkat felölelve, külön gondot fordítottunk a nemzetiségi irodalom sajátos szerepkörébe tartozó műfordítás-irodalom románból merített anyagának bemutatására. Azoknál a szerzőknél, akik anyanyelvükön kívül román vagy más nyelven is közöltek írásokat, foglalkozunk ezekkel a munkákkal, s fel­tüntetjük a romániai magyar irodalmi alkotások más nyelvű megjelentetését is.

A címszavakhoz kapcsolt könyvészeti válogatások után számos esetben közzétesszük ASZT-jelzéssel a rádió-hangfelvételek kolozsvári aranyszalagtárának megfelelően kiválogatott ada­tait.

Szakszerkesztőink bevonásánál igyekeztünk elkerülni az irodalmiság, írásbeliség fogalom­körén belül könnyen felkísértő humán–reál vitát. Érthető módon előtérbe került ama humán tudományok fogalmi, személyi, intézményi és gyűjtő címszavainak elkészítése, amelyek többé-kevésbé közvetlenül kapcsolódnak a nemzetiségi közélet sajátosságaihoz. Így szere­pelnek lexikonunkban a filozófia, irodalomtudomány, folklór és néprajz, nyelvtudomány és stilisztika, lélektan, esztétika és művészettörténet, zenetudomány, társadalomrajz (szocio­gráfia) és társadalomtudomány, nemkülönben a történettudomány és honismeret címszavai szakszerkesztőink ellenőrzése mellett. A természettudományi és műszaki jellegű írásbeliséget illetően azonban a tudományos-műszaki forradalom általános előretörése, a közéletünk szocialista kibontakozását meghatározó termelési feladatok és az iskolarendszer országos techni­zálása egyre inkább nyilvánvalóbbá tette, hogy korszerű irodalmi lexikon nem képez­hető ki a biológiai, fizikai, földtan-földrajzi, kémiai és matematikai tudományosság és alkal­mazásai, a mezőgazdasági, ipari, egészségügyi-orvostudományi és jogi-közgazdasági diszcip­línák hazai magyar képviselőinek és írásbeli eredményeinek a tárgyalása nélkül. Így került sor a lexikonszerkesztés folyamatos kibővítésére reáltudományi szakszerkesztők és mun­katársak bevonásával. Figyelembe kellett vennünk a tárgyköröket egybefűző határ­tudományokat is.

Gyakorlati feladatainknak megfelelően külön gonddal foglalkoztunk mind a szépirodalom, a művészetek és a humán tudományok, mind a reáltudományok népszolgálatával, a tankönyv­irodalommal, népműveléssel és az ismeretterjesztő (tudománynépszerűsítő) irodalom­mal; ezért foglalkozunk oly bőven a széles hatékonyságú sajtóval és könyvkiadással.

Olvasóinkat felkérjük, hogy a további kiadások jobb kivitele végett figyelmeztessenek ben­nün­ket írásban és szóban e kötet hiányaira, esetleges elírásaira s hibáira. Minden konkrét bírálat hasznosan járul hozzá a munkában levő II. (G–K), III. (L–R) és IV. (S–ZS) kötetek szerkesztéséhez.

Kolozsvár-Napoca, 1980. december 31-én