ALAPFOK
3. évfolyam
Minimumkövetelmény:
Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenység iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat, szerezzen jártasságoz legalább egy technika alkalmazásában.
4. évfolyam
Minimumkövetelmény :
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és forma kapcsolatáról.
Szerezzen jártasságot a szövés- fonás alapvető technikáiban, az anyag egyszerű formázási lehetőségeiben.
5. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeiről: népmesék világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeiről.
Legyen jártas egyszerűbb varrási technikák alkalmazásiban, a madzagszövésben, a gyöngyfűzésben és a bábkészítésben.
6. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól, alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepeiről, a népi építkezés néhány jellemző vonásáról.
Legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatainak alkalmazásában.
7. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző a háncs- gyékény, a kerámia és a bőr alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munka tulajdonságairól, a tárgyak jelző értékéről.
Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában
8. évfolyam
Minimumkövetelmények
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről.
Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.
Legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra.
ÉRTÉKELÉSI MÓD
A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számon kérése történhet írásbeli és szóbeli megnyilatkozáson keresztül (adott téma bemutatása, összefüggések feltárása).
A tantárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. A helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik saját és társaik munkáját, ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve vagy cáfolva állapja meg az osztályzatot.
A tanulók teljesítményét félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványban az 1-5 osztályzatok valamelyikével szükséges értékelni. Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.
MŰVÉSZETTÖRTÉNET TANTÁRGY
A tantárgy tanításának feladata:
-
nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig,
-
foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával,
-
mutassa be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét,
-
mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát,
-
ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és jellemző alkotásait az őskortól napjainkig,
-
végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását,
-
értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát,
-
foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével,
-
ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban.
A tanulóval ismertesse meg:
-
a művészetek formanyelvének alapvető elemeit,
-
a művészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait,
-
a legjellemzőbb kifejező eszközöket és komponálásmódokat
-
a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban.
Alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás, ismeretszerzés igényét, képességét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával.
Értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban.
Fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével.
Használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat.
Érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását.
Ismertesse meg a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit.
KÖVETELMÉNYEK
Az alapfok végén a tanuló ismerje:
-
az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban,
-
a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait.
Tudjon:
-
műalkotásokat olvasni a témák é stíluselemek szempontjából,
-
eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában,
-
megismert stílusjegyeket az egyéni alkotó munkában felhasználni, az egyes művészettörténeti korokra jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával.
Legyen képes:
-
az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére,
-
művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban,
-
a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére,
-
a művészettörténeti ágak kapcsolatainak, kölcsönhatásainak felismerésére,
-
a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására,
-
műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással,
-
a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására.
ALAPFOK
3. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a művészettörténet fogalmát, a képzőművészeti ágakat és műfajokat.
Legyen képes a vizuális nyelv alapelemeinek használatára, néhány tanult műalkotás felismerésére.
4. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje az építészet, a festészet, a szobrászat és a grafika műfaji sajátosságait.
Legyen képes a műalkotásokról vélemény formálására és megfogalmazására, a látott műalkotások egy részének felismerésére, megnevezésére.
5. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje az alkotás létrejöttének folyamatát a látható világtól a művészi tükrözésig.
Legyen képes stílusjegyek felismerésére műalkotások és tárgyak alapján, a tanult művészeti technikák felismerésére, megkülönböztetésére műalkotásokon.
6. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a nagy művészettörténeti korok stílusjegyeit, legfontosabb alkotóit és alkotásait.
Legyen képes műalkotások önálló elemzésére, néhány alkotás összehasonlítására formai jegyek alapján.
ÉRTÉKELÉSI MÓD
A tanuló minősítése osztályzattal történik félévkor és év végén ( jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen).
Az értékelés magában foglalja:
-
az órai teljesítményt, a tananyag feldolgozásában való részvételt, aktivitást,
-
az egyéni szóbeli beszámolókat, kiselőadásokat (előre megadott témára, vagy szabad választás alapján, illetve beszámolók, kiállítás és múzeum látogatásról)
-
írásos anyagokat – füzetek, szöveges műelemzések
NÉPMŰVÉSZET TANTÁRGY
A népművészet tantárgy tanításának feladatai:
-
a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadtatása,
-
a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanuló elé,
-
a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával,
-
az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása,
-
a hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése,
-
az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük, lakóhelyük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése,
-
élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl: gyűjtés személyektől, szakirodalomból, múzeum- illetve tájházlátogatások),
-
értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai etikai élmény- és ítélőképesség mélyítése.
KÖVETELMÉNYEK
A tanuló a program végén ismerje:
-
a néprajz fogalmát, területeit,
-
az egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát,
-
a tárgyi és a szellemi kultúra kapcsolatát,
-
a népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit,
-
a magyar népművészet táji, történeti tagolódását,
-
a díszítőművészet eszközrendszerét,
-
az alapvető néprajzi szakirodalmat,
legyen képes:
-
a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint,
-
az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni,
-
megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára,
-
az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.
Alapfok
1. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanulóban alakuljon ki a téma iránti nyitottság. Rendelkezzen ismeretekkel a népköltészeti alkotásokról, a népi hitvilágról, világképről.
Ismerje a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkör alapjait, fontosabb jeles napjait, az emberélet fordulóinak néhány szokását.
2. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a hagyományos gazdálkodás formáiról, a népi építészet jellemzőiről, a hagyományos tárgyalkotás szempontjairól, területeiről. Ismerjen a gazdálkodáshoz, építészethez, tárgykészítéshez fűződő hagyományokat. Legyen jártas az összefüggések felismerésében, saját környezetének tananyaggal kapcsolatos megfigyelésében.
-
évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népművészet mibenlétéről, motívumrendszeréről, korszakairól, a famunkák és a népi kerámia jellemzőiről, alkalmazási területeiről. Ismerjen a bemutatott tárgyalkotási körökhöz kapcsolódó hagyományokat. Legyen jártas a tárgyelemzésben, a népi tárgykultúra és a saját tárgyi környezetének megfigyelésében.
-
évfolyam
Összegzés, a népművészetről tanultak áttekintése.
Minimumkövetelmény
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi textíliák és a népviselet jellemzőiről, a magyar nyelvterület fontosabb tájegységeiről, valamint szerezzen alapvető ismereteket saját tájegysége népművészetéről. Legyen jártas a tárgyelemzésben és az irányított gyűjtőmunkák végzésében, váljon árnyaltabbá esztétikai ítélőképessége. Rendszerezze a népi kultúráról szerzett ismereteit, fedezze fel a múlt örökségének jelentőségét saját életében.
ÉRTÉKELÉSI MÓD
A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése:
-
témazáró dolgozatok (minden téma után)
-
írásbeli feleletek (egy-egy jelenség értelmezése, összefüggések feltárása),
-
kiselőadások, beszámolók (önálló szóbeli szereplés),
-
tanórán kívüli írásos feladatok – előre kiadott témák feldolgozása
-
könyvtári gyűjtések
-
néprajzi gyűjtések
-
tárgyelemzések készítése
-
a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása.
A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban osztályzattal minősítjük.
V/3. SZÍNMŰVÉSZETI ÁG
Az alapfokú színművészeti képzés célrendszere és funkciói
1. Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.
2. A képzés lehetővé teszi a színművészet területén
- minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt;
- a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését;
- differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását;
- az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését;
- a színjáték kulturális tradícióinak megismerését;
- a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését;
- azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják;
- minél több élő és felvett színházi előadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését;
- a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását,
- azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét;
- az önkifejezést;
- az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják.
3. A képzés lehetővé teszi a bábművészet területén
- minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt;
- a bábos és maszkos játékok kulturális tradícióinak megismerését;
- a bábszínpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését (pl. tér, idő, kép, ritmus, tempó stb.);
- az alapvető bábszínpadi technikák megismerését;
- a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjáték mint művészi kommunikációs forma megtapasztalását,
- a tanulók bábjátékkal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését;
- a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatását;
- az önkifejezést;
- az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat bábos tanulmányaik során hasznosítani is tudják;
- a tanulók másutt szerzett ismereteinek (pl. tánc- és mozgásművészet, dráma, történelem, irodalom, vizuális kultúra stb.) alkalmazását, esetenként integrálását;
- azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák;
- minél több élő és felvett bábelőadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését.
Általános fejlesztési Követelmények
A színművészet területén
Készítse fel a tanulókat
- drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő - olvasására,
- különböző színészi technikák tudatos alkalmazására,
- színházi improvizációra,
- karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel,
- egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra,
- különféle szerepek megformálására,
- a rendezői instrukciók mentén végzett munkára,
- a más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során,
- színházi előadások elemzésére, értékelésére.
Ismertesse meg a tanulókkal
- a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket,
- a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását,
- a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat,
- a színházi műfajokat,
- a szöveg- és előadás elemzés szempontjait,
- a színészi játék alapvető iskoláit,
- a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit,
- a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét,
- napjaink színházi struktúráját.
A képzés struktúrája
A képzés ideje: 2 + 6 év
Évfolyamok száma:
Előképző – 2 évfolyam
Alapfok – 6 évfolyam
Csoportlétszám: 15 fő
Órák időtartama: 45 perc
Heti óraszám:
Előképző: 4x 45 perc (optimum) 2 x 45 perc (minimum)
Alapfok: 5x45 perc (optimum) 4 x 45 perc (minimum)
A képzés fő tárgya:
Drámajáték
Kötelező tárgyak:
Beszédgyakorlat
Mozgásgyakorlat
Kötelezően választható tárgyak:
Vers és prózamondás ( 1.évfolyamtól választható )
Kreatív zenei gyakorlat ( az 1. évolyamtól választható
Dostları ilə paylaş: |