PHILITICUSRA
Pöffeszkedni minek, Philiticusom? Értjük a fajtád.
Tudjuk, mily nemesek s mily finomak szüleid:
Édesanyád csakis ágybamenéskor fújja ki orrát,
S ritka-nagy ünnepkor köp csak a földre apád.
78. AD GRYLLUM
Mordes, et patria pastum me dicis ab ursa,
Tam durus videor, tam tibi, Grylle, ferox.
Pannonis ursa dedit lac nobis, Grylle, fatemur,
At non ursa tibi, sed lupa, Grylle, dedit.
GRYLLUSHOZ
Megrágalmaztál, hogy medvetejen nevekedtem
Otthon, Gryllus, mert annyira vad vagyok én.
Hát jó, nősténymedve a dajkám: néked azonban
Gryllus, nem medve volt az anyád, de szuka.
79. AD EUNDEM
Merdas, Grylle, tuas, meo libello
Te detergere velle comminaris.
Tergas, Grylle, licet; modo cruentas.
UGYANARRA
Biztatsz, hogy feneked fogod szerényke
könyvem lapjaival törölni, Gryllus.
Jó, jó, csak ne maradj utána véres!
80. IN EUNDEM
Grylle, caca in nostrum, non deprecor improbe, librum,
Dum tantum mixto sanguine, Grylle, caces.
UGYANARRA
Tojj csak, Gryllus, tojj, te zsivány, könyvemre, nem izgat,
tojj csak, amíg vérrel nem vegyül egybe kakád.
81. DE DIVITE LAUDANTE PAUPERIEM
Candida restituit versi clementia fati,
Tristior abstulerat quas tibi casus opes.
Laudata veterum tu paupertate virorum,
De Cincinnatis disseris et Curiis.
Sic ubi securos tetigit iam navita portus,
Ventorum faciles despicit ille minas.
Cum miser es, mihi tunc, Matthia, Stoicus esto,
Nunc impune tibi fortia verba volant.
A GAZDAGRÓL, AKI A SZEGÉNYSÉGET DICSÉRI
Egykor a sors elvette a pénzedet, ámde megint csak
gazdag vagy s vagyonod akkora, mint azelőtt.
Most a szegénységet dícséred s bár sok a pénzed:
Cincinnatus a bölcs! - hirdeted egyre nekünk.
Úgy vagy, mint a hajós, aki biztos révbe futott már
s ott becsmérli a zord tengeri förgeteget.
Légy Mátyás, magad is sztoikus, ha valódi szegény vagy,
szócséplés a beszéd, ott hol elült a vihar.
Cyrus erat Persis naso gratissimus unco;
Invisus tota est Gryllus in Ausonia.
CYRUS ÉS GRYLLUS ORRÁRÓL
Cyrust szívelték perzsái, ha görbe is orra;
Gryllus, utál téged s orrodat Ausonia.
83. IN UGONEM
In re vis omni, sapiens nimis, Ugo, videri,
Sed minus ille sapit, qui nimis, Ugo, sapit.
HUGÓRA
Túl bölcsnek kívánsz látszódni, Hugó, ügyeidben,
Ámde, Hugó, aki túl bölcs: nem is annyira bölcs.
84. IN ARROGANTEM
Tu, qui tanta sapis, dic unde ciconia rostrum
Sic quatiat, quamvis algeat illa nihil?
EGY HÁNYAVETIHEZ
Hej, te ki oly nagy bölcs vagy, ugyan csakis erre felelnél:
Gólya miért kelepel, bár neki semmi baja?
85. DE NASO HARILLI
In caput exiguo, crevit breve corpus, Othoni,
At caput in nasum crevit, Harille, tibi.
HARILLUS ORRÁRÓL
Ottónak feje nő, kurtácska marad csak a teste,
ám neked orrodban csúcsosodik ki fejed.
86. AD RULLUM
Cum tibi mas paritur, laetus convivia ponis,
Femina si fuerit nata, perire iubes.
Rulle, puerperio tua iam Faustina propinquat,
Tempus et a medico poscere mandragoras.
Lesbia iam pariter, pariter Lucina vocatur,
At tibi sollicito pendula vota tremunt.
En! parit, et vulva, primum caput exit, aperta:
Quicquid id est, vivat, forsitan Iphis erit.
RULLUSHOZ
Hogyha fiad születik, vígságodban lakomát adsz,
hogyha leánykád lesz, hát elemészteted őt.
Rullus, Faustínád órája közel, s az idő is
már, hogy az orvostól kérjed a mandragorát.
Lesbia és ugyanúgy Lucína hivattatik immár,
aggódó vágyad nyugtalanul mocorog.
Íme! a méh megnyílt, a fejecske kibúvik először -
éljen, bármi legyen, tán maga Iphis a csöpp.
87. AD GUARINUM VERONENSEM
Cur, Guarine, tuos, indulgentissime patrum,
Non cohibes natos turpibus a vitiis?
An nescis pridem quid fecerit unus eorum?
Fecit ut ancillae sis socer ipse tuae,
Ut vernae sis fecit avus; iam fabula tota
Urbe volas, et adhuc te tua probra latent.
Cur, inquam, Guarine, tuos, millissime patrum,
Non cohibes natos turpibus a vitiis?
Talia in ancillas nam si illis saepe licebunt,
In natas, aliis crede licere, tuas.
A VERONAI GUARINÓHOZ
Mért, Guarinóm, mért nem véded meg a durva bűnöktől
Elnéző atya te, gyermekeid seregét?
Nem tudod azt, a minap mily csínyt követett el az egyik?
Szolgálódnak vagy most az apósa, bizony:
Lettél szolgaleány öregapja; keringnek a hírek
Rólad a városban; csak teneked titok ez.
Mért, - Guarinóm, - mért nem véded meg a durva bünöktől
Gyengekezű atya, te, gyermekeid seregét?
Mert ha nekik szabad ez: vétkezni a női cseléddel,
Mások is így tesznek lányaidon, fogadom.
88. AD CONRADAM
Quod te Conradam Germania terra vocavit,
A conradendo nominis istud habes.
GERTRÚDHOZ
Gertrúdnak hívott téged Germánia földje -
mert rúdnak szívós mestere vagy - csak ezért.
89. DE PHRYNE
Eversas reparat dum Thebas aurea Phryne,
Femina tam multis, una petita, viris,
Sacra Amphioniae fidis olim plectra secuti,
Nudatis montes erubuere iugis.
Illa levi risu, Nescitisne, improba, dixit,
Saxa, quid hac habeat iuris in urbe Venus?
Iam vos cum tenerae doceant ita currere chordae,
Quale nefas homines, si mea forma trahit?
Dostları ilə paylaş: |
