Tomsits rudolf alapfokú MŰVÉszeti iskola om: 201417 pedagógiai programja 2016 vasmegyer
Yüklə 2,13 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- ÉRTÉKELÉSI MÓDOK
- Az értékelés módja
- Követelmények az alapfok elvégzése után
Alapfok(6. évfolyam) KÖVETELMÉNYEK A képzés ismertesse meg a tanulókkal: az előző évek során tapasztaltak, tanultak kreatív alkalmazásának lehetőségeit az egy-egy színpadi előadás létrejöttét megalapozó és elősegítő munkaformákat a színházi forma kiválasztását a gondolatok, érzelmek erősítéséhez a színházi formanyelv alapelemeinek tudatos alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében
kreativitását, eredeti gondolkodását, kombináló képességét drámai érzékenységét színházi fogékonyságát kritikai és önkritikai képességét más művészetek iránti fogékonyságát önállóságát, magabiztosságát
kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra, konstruktív együttműködésre drámai művek olvasására színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerésére önálló, magabiztos megnyilvánulásra
a színházzal rokon művészeti tevékenységek gyakorlására más művészeti tevékenységet folytató csoportok tevékenységének megismerésére nyilvánosság előtti fellépésre A tanulók az alapfok 6. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): alkotó és eredeti módon hasznosítani az előző évek tapasztalatait a megismert munkaformákban felismerni a színházi alkalmazhatóságot kiválasztani a legmegfelelőbb munkaformát az adott gondolat, érzelem erősítése érdekében a munkaformák tudatos alkalmazására egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében részvételre egy adott mű színpadi feldolgozásának előkészítésében ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül): az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét a munkaformák színházi alkalmazhatóságát egy-egy munkaforma tudatos kiválasztását és alkalmazását a színpadi improvizációban rejlő lehetőségeket
Az előképző és az alapfok első két évfolyamának végén nem javasolt vizsga tartása. Ugyanígy nem javasolt az sem, hogy a tanulók az említett évfolyamok végén szükségszerűen közönség előtt, produkciós munka eredményeképpen kapjanak értékelést. Ezzel együtt nem zárható ki annak lehetősége, hogy kötetlenebb formában – pl. nyílt nap keretében, a műhelymunka szokásos menetét bemutató formában – a tanulók már ezen évfolyamokon is – közönség előtt – adjanak számot tudásukról. A 3. évfolyamtól kezdődően a tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, illetve elvárják és lehetővé teszik az elsajátított ismeretek és készségek kreatív alkalmazását. A tanszaki bemutató végén javasolt, hogy a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét stb. Minimális kimeneti követelmény az alapfok elvégzése után A 8 évfolyam elvégzését követően a tanulónak a következő minimális ismeretekkel, illetve készségekkel kell rendelkeznie: • különböző történetek és más epikus alapanyag (pl. saját élethelyzetek) dramatizálása különböző élethelyzeteket feldolgozó kreatív improvizációk • csoportos mozgás-improvizációk, illetve különböző mozgásos és szöveges színpadi etűdök megtervezése és előadása érzelmek kifejezése metakommunikációs, nonverbális és verbális eszközökkel érzelmek vizuális megjelenítése (maszkkészítéssel, illetve a mimika és gesztus segítségével • a tanult bábtípusok és egyéb kreatív technikák önálló, esztétikus és kreatív használat. önállóan vagy a színjáték elemeként • aktív és kreatív együttműködés a csoportmunkákban aktív részvétel egy-egy drámai szöveg elemzésében, a látott színpadi megvalósítás elemző megbeszélésében kötött szövegű mű pódiumi és színpadi előadása egyénileg, illetve csoportosan
Folyamatos, kifejtett szóbeli értékeléssel kell segíteni és ösztönözni a tanulókat, hogy megismerjék, elemezzék és helyesen értékeljék beszélő környezetüket és önmagukat, továbbá, hogy törekedjenek a képességeik szerinti legjobb beszédállapot elérésére és megőrzésére. A tanév végén a tanulók beszédállapotát szóban, vagy a mellékelt értékelő lapon lehet véleményezni. Az év végi osztályzás e tantárgy esetében nem ajánlott, nem célravezető. Az alapfok (8. évfolyam) és a tantárgyi képzés végén a tanulók munkáját minősíteni lehet: Beszédállapota: jó megfelelő gyenge
• a mozgásgyakorlatok tréning menetét • a bemelegítés menetének fiziológiai okait • a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét • a különböző gyakorlattípusok szerkesztésének menetét • a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait • a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében
• mozgáskoordinációs készségét • koncentrációs készségét, és teherbíró képességét • fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát • mozgás-memóriáját • mozgástechnikai ismereteit, rendszerező képességét Ösztönözze a tanulókat: • a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére • a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására • önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére • egyes feladatok előkészítéseként helyes bemelegítés, gyakorlatsor megválasztására és elvégzésére • helyes tematikájú tréning felépítésére és megtartására A képzés biztosítson lehetőséget: • a témakör módszertanának elemző megismerésére • különleges, speciális feladatok elvégzésére előkészítő módszerek megismerésére • különböző stílusú mozgástechnika tréningek megismerésére, az azokon való részvételre • működő színtársulatok, színházi műhelyek tréningmódszereinek élő, vagy videofelvételen történő megtekintésére
• a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére • a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során • általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére • egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, körültekintő levezetésére
• a bemelegítés menetének élettani hatásait • a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit • a különböző gyakorlattípusok egymásmellé rendelésének főbb módozatait • a mozgástechnikai tréning fotonosabb irányzatait, tréningstílusokat • a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében Minimális követelmény: • aktív és koncentrált részvétel vezető által irányított mozgástréningen • általános, a feszítés-lazítás helyes arányát követő tréning önálló elvégzése • ismerje a tanuló a tréning felépítésének fontosabb gyakorlatait, s ezek helyes sorrendjét • az optimális próbaállapot, tehát a megfelelő fizikai és pszichikai alkalmasság elérése, megteremtése
• a mozgásgyakorlatok tréning menetét Fejlessze a tanulók: • mozgáskoordinációs készségét • koncentrációs készségét, és teherbíró képességét • fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát • mozgás-memóriáját • mozgástechnikai ismereteit, rendszerező képességét Ösztönözze a tanulókat: • a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére Legyenek képesek a tanulók: • a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére Minimális követelmény: • aktív és koncentrált részvétel vezető által irányított mozgástréningen 4. évfolyam Ismertesse meg a tanulókkal: • a mozgásgyakorlatok tréning menetét • a bemelegítés menetének fiziológiai okait
• mozgáskoordinációs készségét • koncentrációs készségét, és teherbíró képességét • fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát • mozgás-memóriáját
• bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére • a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására
• a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére • a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során
• aktív és koncentrált részvétel a vezető által irányított mozgástréningen 5. évfolyam Ismertesse meg a tanulókkal: • a mozgásgyakorlatok tréning menetét • a bemelegítés menetének fiziológiai okait • a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét Fejlessze a tanulók: • mozgáskoordinációs készségét • koncentrációs készségét, és teherbíró képességét • fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát • mozgás-memóriáját
• a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére • a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére
• a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére • a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során • az általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére • egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, körültekintő levezetésére
• aktív és koncentrált részvétel vezető által irányított mozgástréningen • általános, a feszítés-lazítás helyes arányát követő tréning önálló elvégzése • ismerje a tanuló a tréning felépítésének fontosabb gyakorlatait, s ezek helyes sorrendjét • az optimális próbaállapot, tehát a megfelelő fizikai és pszichikai alkalmasság elérése, megteremtése
• mozgás gyakorlatok tréning menetét • a bemelegítés menetének fiziológiai okait • a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét Fejlessze a tanulók: • mozgás koordinációs készségét • koncentrációs készségét, és teherbíró képességét • fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát • mozgás-memóriáját • mozgástechnikai ismereteit, rendszerező képességét Ösztönözze a tanulókat: • a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésre • a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására
• a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére • a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során
• a bemelegítés menetének élettani hatásait Minimális követelmény: • aktív és koncentrált részvétel a vezető által irányított mozgástréningen • általános, a feszítés-lazítás helyes arányát követő tréning önálló elvégzése • ismerje a tanuló a tréning felépítésének fontosabb gyakorlatait, s ezek helyes sorrendjét • az optimális próbaállapot, tehát a megfelelő fizikai és pszichikai alkalmasság elérése, megteremtése
• bemelegítés menetének fiziológiai okait • a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét • a különböző gyakorlattípusok szerkesztésének menetét Fejlessze a tanulók: • mozgáskoordinációs készségét • koncentrációs készségét, és teherbíró képességét • fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát • mozgás-memóriáját • mozgástechnikai ismereteit, rendszerező képességét Ösztönözze a tanulókat: • a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére • a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására • önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére Legyenek képesek a tanulók: • a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére • a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során • általános bemelegítés megtervezésére Ismerjék meg a tanulók: • a bemelegítés menetének élettani hatásait • a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit • a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait Minimális követelmény: • aktív és koncentrált részvétel vezető által irányított mozgástréningen • általános, a feszítés-lazítás helyes arányát követő tréning önálló elvégzése • ismerje a tanuló a tréning felépítésének fontosabb gyakorlatait, s ezek helyes sorrendjét • az optimális próbaállapot, tehát a megfelelő fizikai és pszichikai alkalmasság elérése, megteremtése
• a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét • a különböző gyakorlattípusok szerkesztésének menetét • a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait Fejlessze a tanulók: • a mozgáskoordinációs készségét • koncentrációs készségét, és teherbíró képességét • fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát • mozgás-memóriáját • mozgástechnikai ismereteit, rendszerező képességét Ösztönözze a tanulókat: • a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére • a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására • önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére • egyes feladatok előkészítéseként helyes bemelegítés, gyakorlatsor megválasztására és elvégzésére • helyes tematikájú tréning felépítésére és megtartására Legyenek képesek a tanulók: • a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére • a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során • általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére Ismerjék meg a tanulók: • a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit • a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait • a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat • a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében
• aktív és koncentrált részvétel a vezető által irányított mozgástréningen • általános, a feszítés-lazítás helyes arányát követő tréning önálló elvégzése • ismerje a tanuló a tréning felépítésének fontosabb gyakorlatait, s ezek helyes sorrendjét • az optimális próbaállapot, tehát a megfelelő fizikai és pszichikai alkalmasság elérése, megteremtése
• a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére • a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során • általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére VERS- és PRÓZAMONDÁS Követelmény: • Sajátítsák el a jó légzés technikáját. • Tudják karban tartani hangszalagjukat. Tanulják meg a technikáját. • Ismerjenek lazító és koncentráló gyakorlatokat. • Ritmus-, hangszín-, hangerő- és más gyakorlatokkal készüljenek a jó szövegmondásra. • Találják meg a versben a személyeset. • A versek különféle ritmikáját tudják lekopogni, ütőhangszerrel kísérni. • Egyénileg és közösen egyformán mondjanak verset. • Tanuljanak meg tíz verset, ötöt előadáskészre.
A pedagógus vegye számításba, mi az, amit a gyerekek már tudnak. Nézze át az összes harmadikos tankönyvet, s mindenekelőtt azokból válogasson gyerekeknek tetszőt, asszociálhatót, ritmusosat, és olyanokat, amelyek kiállva is mondhatóak. A zenei hangzásból is közelíthet a mondandóhoz, de fordítva is. Milyen személyes köze lehet a versekhez, ebben segítse a nevelő a gyereket. Alkalmazzon neki valót az irodalmi kommunikációs módszerekből. A jó gyerekversnek több szintű a mondandója. Ilyeneket tanuljanak és elemezzenek Weöres Sándortól, Kányádi Sándortól, Zelk Zoltántól, Nemes Nagy Ágnestől, Kiss Annától, Kormos Istvántól és másoktól. A népdalokra is gondoljanak. Külön a szövegükre is. 3. évfolyam, 2. félév Követelmény: • Tanuljanak meg tíz festői verset, zsánerképet, tájleírót és természeti jelenséget, változást leíró költeményt. Ebből ötöt előadói szinten. • Tanulják meg hanggal érzékeltetni a szín- és képváltozást. • Kísérletezzenek: milyen színhez miféle beszédhang, s miféle hangszer hangja illik. • Ismerkedjenek saját hang modulációs lehetőségeikkel. • Tudják lefesteni, lerajzolni, színekkel érzékeltetni a verset. 4. évfolyam, 1. félév Követelmény: • Forgassák a legfontosabb mesegyűjteményeket, a magyar népmeséket, az európaiakat, s távolabbi kultúrák mese-antológiáit. • Felvételről hallgassanak népi mesélőket. Találkozzanak mai mesemondókkal. • Legyenek tisztában a különféle mesetípusokkal s azok előadási módjával. ismerjenek fogalmakat, mint például mitikus mese, legendamese, novellamese, hazugságmese, állatmese, mesekeret, átvezető formula. • Emlékezzenek kedvenc meséikre. Fogalmazzák meg, miért maradt meg bennük. Számoljanak be televíziós meseélményükről. • Vegyenek részt fantáziafejlesztő kreatív játékokban, közösen alkossanak mesét, ismerjék az úgynevezett meselánc játékot... • Tanuljanak meg több mesét, minden fajtából egyet. Így kiderül, melyikhez vonzódnak leginkább.
• Forgassák a legfontosabb gyűjteményeket, tudjanak azokról, s olvassanak is azokból. Ismerjék a Biblia példázatait, a magyar szentek legendáit, a magyar történelemhez kapcsolódó mondákat, a 19. század anekdotakincsét, s a viccgyűjteményekből azokat, melyek nekik szólnak. • Mindegyik itt felsorolt műfajból tanuljanak meg egyet-kettőt, és közös elemzés után tudjanak azokból néhányat elő is adni. Kiderül, kihez mi áll közel. • Az említett rövidprózák stílusában maguk is írjanak rövid történeteket, s mondják el, vagy rövid felkészülés után szóban improvizáljanak. 5. évfolyam Követelmény: • A jakobsoni kommunikációs modellre épült metodika segítségével dolgozzanak fel közösen, majd később egyénileg előadható műveket. Ez történhet tanulói kívánságlista szerint is, de a tanár szándékából is, nevelői megfontolásból. • Mintegy megelőzve a későbbi évek gyakorlatát, minél több stílusú és műfajú alkotás szerepeljen az ötödikes programban.
• A személyes mondanivalóval feldúsított irodalmi mű tolmácsolásának legfőbb kifejező eszköze a művészi beszéd, és az előadó megannyi nonverbális megnyilvánulása. Az előadó tudatosan kell hogy alkalmazza a fenti eszközöket; a hangsúlyt, hanglejtést, hangszínt, beszéddallamot, a tempót, ritmust, szünetet, a gesztust, a tekintetet, mimikát. • A személyes mondandó kifejezésére figyelve vegyék észre a kölcsönhatást, ami a mindig változó üzenet, és a kifejezés eszközeinek alkalmazása között fennáll.
• Az első feltétel álljon a félév munkálkodásának központjában, mindaz, ami a mű megértésére vonatkozik. Tartalmi értés alig képzelhető el formai értés nélkül. A kiválasztott verseket konkrétan mintegy át kell világítani, megvizsgálván, elemezvén hallható jellemzőit; ritmusát és a rímet, a szemléletességet adó eszközöket, a hang-, szó-, mondat-, és gondolatalakzatokat, a szóképeket, s a szóképekhez csatlakozó stíluseszközöket. • A tanulónak rá kell jönnie; nem véletlen, hogy a költői mondanivaló éppen abban a formában jelent meg. Akkor viszont ezt neki értenie kell. Mert ha nem jól érti, hogy adhatná hozzá önmagát. • Ezek után már megtanulható a vers, és kezdődhet az, ami a tolmácsolóra tartozik: az előadói eszköztár számbavétele. • Sok verset tudjanak előadói szinten.
• Előadói szinten tudjanak három művet. • El kell sajátítani egy olyan előadói stílust, amely a prózamondás és a vers-szavalás közt van. Ám ezt megelőzően tisztázni kell, mit üzen a verses epikával az előadó a közönségnek. • Az elbeszélő költeményt zanzásítsák a hallgatók, a történetét írják le és mondják el prózában, majd elemezzék a verses szöveget és fogalmazzák meg, mi az a többlet, ami a verses formában írva található. • Az előkészület stádiumában az elbeszélő költeményt jelenítsék meg riporterként, filmrendezőként, különböző fókuszból, „objektív és szubjektív kamerával”. Ezek után kerüljön sor az előadói tolmácsolás hangbeli, beszédbeli, és más kifejezőeszközének számbavételére, elemzésére. • Külön essék szó a népballadák és műballadák tolmácsolásáról, sajátos drámai előadásmódjáról. 7. évfolyam, 1. félév Követelmény: • A tanuló forgassa azokat a gyűjteményeket, melyekben vidám hangvételű versek találhatóak. Ötöt tanuljon meg ezekből. Akkor is, ha nincs rá affinitása. Hátha megjön. • Tudjon különbséget tenni a helyzet- és a jellemkomikum között, és jelenítse meg ezeket előadóként is. • Érzékelje a stílus- vagy irodalmi paródiák másfajta humorát, és a nonszensz versekét. • A lírai groteszkre is legyen hajlama. • Vegyen részt olyan drámajátékokban, melyek az élet efféle láttatására nyitottá teszik. 7. évfolyam, 2. félév Követelmény: • Utaljunk az 5. évfolyamon elsajátított irodalmi kommunikációs módszerekre. A megtanulandó novelláknál alkalmazzák ezt a cselekedtető metódust. • A novella sajátos típusai szerint alakítsák ki az előadói hangot, s ezen belül gyakorolják a brechti elidegenítését. • Tudatosodjék, hogy minden azért történik, hogy a közvetítő által személyessé formált üzenet eljusson a hallgatóhoz. • Alaposan ismerjen a tanuló öt novellát, különböző stílusút, s egyet előadói szinten mutasson be. • Fontos, hogy a novellamondó visszajelzést kapjon tanulótársaitól. A tanulók kapjanak szempontokat az értékeléshez. • Különösen ügyeljenek arra, nehogy túltengjenek az ábrázolás gesztusai a novella megjelenítésében.
• Az instrukcióadásra a tanár és a többi tanuló jelenlétében kerül sor. (Előzetesen meg kell egyezni a játékszabályokban. A szerephelyzetben lévő rendező-tanuló a főirányítója-e az órának? Mikor szólalhat meg a pedagógus, mikor a társak, mikor mondhat véleményt a versmondó?) 8. évfolyam, 2. félév Követelmény. • Lemezről, videóról nézzék meg, hallgassák meg előadóművészek előadását. • Hallgassák meg költőinket, ahogy műveiket mondják! • Menjenek el szavalóestekre, versenyekre! • Próbálják ki magukat valóságban, s mintha-módon! • Meséljenek gyerekeknek, mondjanak verset napköziben, szólaljanak meg öregek előtt, vegyenek részt ünnepi műsorban, klubkörülmények között, és színházteremben, függöny előtt. • Mintha-helyzetben ugyanazt a verset mondják el több helyszínen, s rájönnek, hogy az említett szituációk mindegyike más tolmácsolásra inspirál. • Tapasztalatukat beszéljék meg közösen. • Rögzítsék az előadásukat szalagra vagy videóra, s visszahallgatva, visszanézve elemezzék a teljesítményt.
1. A tanuló tudjon 30–40 művet, verset és prózát a népköltészetből (népmesét, mondát, legendát is), a hét évszázad magyar irodalmából, különböző műfajúakat, önállóan és verskompozícióban előadni! 2. A 40 mű között legyen vidám hangvételű, komikus, ironikus, szatirikus verses és prózai alkotás. 3. A műveket akkor tanulják meg, és akkor szólaltassák meg, amikor már túljutottak a szövegelemzésen, és megfogalmazták, miért fontos nekik a választott alkotás, és mit kívánnak azzal üzenni a befogadónak. 4. A tanuló legyen birtokában azoknak az irodalmi kommunikációs módszereknek, melyeknek a segítségével képes megfejteni a sorokba, a sorok közé, a sorok mögé rejtett metaforikus üzeneteket. 5. Tudja alkalmazni a művészi beszéd és a testnyelv kifejező eszközeit, hogy az olvasás során magáévá tett költői, írói üzenetet sajátjaként tudja átadni a hallgatóknak, a közönségnek. 6. Váljék tudottá, hogy másként kell előadni a lírai és az epikus műveket, függvényében azok érzelmi-gondolati és eseményes-cselekményes voltának. 7. Legyenek képesek egymás teljesítményét elemezni, körültekintően értelmezni. 8. Ismerjenek olyan improvizatív, kreatív gyakorlatokat, melyeket az előkészület stádiumában játszanak a kommunikációs készség fejlesztése érdekében. 9. Ismerjék a légző, artikuláló, beszédtechnikai gyakorlatokat, s ezeket tudják gyakorlatban is alkalmazni. 10. Tudatosodjék bennük, hogy az előadói stílus függ attól, hogy a vers- és prózamondó kik előtt szólal meg, és hol, továbbá miért és miről. 11. Ismerjék a hatásos előadói beszéd komponenseit, tudjanak ilyet készíteni és elmondani. TÁNC és MOZGÁSSZÍNHÁZI TRÉNING Ismertesse meg a tanulókkal: • a tánc- és mozgásszínház működésének struktúráját, alkalmazási területeit • az alapvető mozgásművészeti szakkifejezéseket • a legfontosabb történeti és kortárs tánc- és mozgásszínházi stílusokat • a tánc- és mozgásszínházi előadás elemzésének szempontjait • egy adott téma, feldolgozandó mű adaptálásának szempontjait és módszerét • a mozgásszínészi alkotómunka fázisait és menetét • a mozgásszínházi alkotómunka főbb összetevőit • a tánc- és mozgásszínház helyét és szerepét a színházi struktúrában • napjaink tánc- és mozgásszínházi berendezkedését Fejlessze a tanulók: • mozgástechnikai kifejezőeszközeit • karakterábrázoló képességét a mozgás eszközeivel • a nonverbális kommunikációját, s eziránti fogékonyságát • színészi állapotának testen való tükröződését, illetve a mozgás és a belső állapot kölcsönhatásának intenzitását • improvizációs képességét • motívumra bontó és előadás-elemző képességét
• adott szituációnak vagy drámarészletnek a mozgás oldaláról történő vizsgálatára • adott szituáció, vagy drámarészlet mozgásszínházi eszközökkel történő megjelenítésére • tánc- és mozgásszínházi előadások megtekintésére • az általuk látott, vagy részvételükkel zajló előadások elemző meg beszélésére • egyéni megoldások keresésére a megjelenítő munkában A képzés biztosítson lehetőséget: • korosztályi csoportok, valamint a hivatásos és alternatív tánc- és mozgásszínházi társulatok előadásainak megtekintésére, és a látottak elemző megbeszélésére • kortárs tánc- és mozgásszínházi társulatok munkájába való bete kin tés re • a mozgásszínházi képzésben szereplő mozgásművészeti formák elemző megismerésére • a tanulók egyéni képességeinek megfelelően speciális igények kielégítésére • a mozgástervezési, koreográfiai gyakorlatban való részvételen túl csoportos alkotó tevékenységben való közreműködésre • többféle mozgásszínházi stílus (színészi) megtapasztalására • nyilvános bemutató(k) tartásán keresztül az egyéni intenzitás, a hatás eszközeinek megtapasztalására Legyenek képesek a tanulók: • a különböző tánc- és mozgásszínházi technikák tudatos alkal ma zására • az adott színházi helyzetnek megfelelő mozgásszínházi eszközök meg választására • karakterábrázolásra a mozgás eszközeivel • mozgásszínházi improvizációra, az improvizáció esetleges rögzítésére • színészi jelenlét felmutatására mozgásszínészi játékban • tánc- és mozgásszínházi előadások elemzésére és értékelésére • rendezői instrukció követésére – az adott szituáció mozgásban történő megoldására Ismerjék meg a tanulók: • a tánc- és mozgásszínház működésének struktúráját, alkalmazási területeit • az alapvető mozgásművészeti szakkifejezéseket • a legfontosabb történeti és kortárs tánc- és mozgásszínházi stílusokat • a tánc- és mozgásszínházi előadás elemzésének szempontjait • a mozgásszínészi alkotómunka fázisait és menetét • a mozgásszínházi alkotómunka főbb összetevőit • a tánc- és mozgásszínház helyét és szerepét a színházi struktúrában Minimális követelmény: • karakterábrázolás a mozgás eszközeivel • egyszerű mozgáskombináció elsajátítása és bemutatása • részvétel mozgástervezési gyakorlatokban • részvétel mozgásszínházi előadás létrehozásában • részvétel tánc- és/vagy mozgásszínházi előadás megtekintésében és értékelésében • az alapvető mozgásszínházi kifejezések, elnevezések ismerete
A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége; ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítása egymás munkájáról – az értékelés így szolgálhatja leginkább a munka folyamatosságát és fejlődését. Az évközi értékeléseknél a lehetőségekhez mérten gyakran válasszuk a kifejtett szöveges (szóbeli, esetenként írásos) formát. Minthogy a művészeti nevelőmunka jellegéből fakadóan a számszerű értékelés csak igen korlátozott visszajelzéssel szolgálhat, ezért célszerű, ha az egyes félévek, illetve tanévek végén az osztályzattal történő minősítést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá kísérik azt a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések. KREATÍV ZENEI GYAKORLATOK Általános fejlesztési követelmények: 4.1. A képzéssel szemben 4.1.1. Fejlessze: az énekhang tisztaságát, a ritmusérzéket, az improvizációs készséget, a zenei emlékezetet, az elemzőkészséget, az érzékenységet a zenére. 4.1.2. Ismertesse meg: a zene legalapvetőbb tulajdonságait, a zene funkcióit (az élet eseményei, népszokások), a zenei formákat, kultúrák kölcsönhatásait, a fontosabb szakkifejezéseket. 4.1.3. Ösztönözze a zenei érdeklődést, az éneklési-zenélési kedvet, a mások előtt való énekes és hangszeres szereplést. 4.1.4. Nyújtson lehetőséget: egyéni és csoportos szereplésre; zenei tevékenységformákban való részvételre; maradandó, tradicionális és műzenei értékek befogadására, elemző vizsgálatára; zenei felvételek meghallgatására, hangversenyek, koncertek látogatására; azon életszituációk megismerésére, megélésére, melyekben ünnepek, ünnepkörök énekelt cselekményei, szertartásai születtek.
4.2.1. Ismerje meg: a zene legalapvetőbb tulajdonságait, a zene funkcióit (az élet eseményeit, népszokások), a zenei formákat, kultúrák kölcsönhatásait, a fontosabb szakkifejezéseket. 4.2.2. Legyen képes: hanggal, ritmussal kapcsolatteremtésre; zenével gondolatközlésre; zenei stílusok felismerésére; a zene átélésére; zenei improvizációra; zenei előadások elemzésére, értékelésére; együttműködésre.
Yüklə 2,13 Mb. Dostları ilə paylaş:
|